Back to top

Zsákmány a bográcsba, zsákmány a tóba

Két és fél év alatt több mint negyedmillióval nőtt a horgászok száma hazánkban, ma a Magyar Országos Horgász Szövetség – több mint 650 ezer taggal – Magyarország legnagyobb társadalmi szervezete.

A horgászatnak, illetve a horgászturizmusnak pedig csak jót tett az idei év: egyre többen kezdtek el – akár újra – a vízparton kikapcsolódást keresni, legyen szó a halászlé alapanyagának megfogásáról, vagy sporthorgászatról, amikor a zsákmány visszakerül a vízbe.

Fotó: Csatlós Norbert és Ozsváth Mikló

Az agrártárca a koronavírus-járvány idején gyors segítséget nyújtott a halgazdálkodóknak – hangsúlyozta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a közelmúltban, amikor új szolgálati gépkocsikat adtak át a MOHOSZ hivatásos halőrei számára.

„A támogatásokon belül 800 millió forintot biztosítottunk az intervenciós halfelvásárlási és haltelepítési programra, melynek keretében a tavaszi időszakban több mint 300 horgászvízbe, összesen csaknem 1200 tonna pontyot telepítettek.

Ez nagy segítséget jelentett a hazai halgazdálkodók számára, emellett 1500 közvetlen, valamint ennél is több közvetett munkahelyet sikerült megmenteni az intézkedésnek köszönhetően.”

Ahogy az államtitkár fogalmazott, a kormány számára kiemelten fontos a halállomány védelme, a horgászok érdekeinek képviselete és a horgászturizmus, így nem meglepő, hogy manapság a horgásztavak üzemeltetése nemcsak a horgászegyesületek felelőssége, de vannak kifejezetten sporthorgászatra szakosodott turisztikai vállalkozások is, ahol a horgászat az „ürügy” a vendéglátásra.

Kiút a karanténból

Idén tavasszal sokan úgy döntöttek, hogy kiváltják, vagy ismét kiváltják a horgászengedélyüket. E sorok írója ismer olyat is, aki úgy ment el horgászni, hogy egyébként a világ minden kincséért meg nem enné a halat, viszont a sporthorgászat annyira megfogta, hogy a korlátozások feloldása után újra eltöltött egy hosszú hétvégét a Pozsár horgászvendégházban.

– A koronavírus-járvány ideje alatt a kormány rendelkezései szerint természetben folytatható szabadidős tevékenység speciális feltételek mellett – mesélte Szalók István, a Tárnokvölgye Horgászegyesület elnöke, ezért akik nem dolgoztak vagy nem akartak otthon a karanténban ülni, azok horgászni mentek (főleg a fiatalabbak). Mi is hoztunk bizonyos egészségügyi intézkedéseket, de a nyitvatartást nem korlátoztuk, miközben több konkurens tó bezárt. Tavunk népszerű volt, a vendéghorgászok száma az előző év hasonló időszakához képest mintegy 30-35%-kal nőtt, de ez a látványos emelkedés érezhető volt a horgászboltokban is.

Ilyen a Pozsár Horgászvendégház Lajosmizse határában, ahol a vendégházakat, szaunaházat, nyári konyhát és egy közel 12 hektáros vízfelületű horgásztavat egy 20 hektáros, parkosított, közművesített területen alakították ki.

A tavon kizárólag az összesen 18 létrehozott horgászhelyen lehet horgászni, tehát egyszerre nagyon kevesen horgásszák meg a tavat. Különösen, ha összevetjük a fővároshoz közeli Tárnoki Horgásztóval.

– A tó elhelyezkedése nagyon jó, közel van a főváros, autópályán 15 perc alatt elérhető a városhatártól. Területe azonban nem nagy, körülbelül 3 hektár, és egyidejűleg kb. 60-65 fő tud kényelmesen horgászni – mondja el véleményét Szalók István, a tavat üzemeltető Tárnokvölgye Horgász Egyesület elnöke.

A két tó halállományában és a horgászat szempontjából is különbözik. Lajosmizsén az átlagosan 1,8 méter vízmélységű, magántulajdonban lévő tóban a vidékre jellemző halfajokon kívül, számos különleges faj is jól érzi magát, így fehér tok, vágó tok, csíkos sügér, fekete sügér, fekete amúr is horogra akadhat, de van lehetőség harcsa horgászatára is.

A halakat azonban mérlegelés, fotózás és a sebhelyek fertőtlenítése után vissza kell engedni a tóba, így minden horgásznak megadatik a nagy hal kifogásának öröme.

Ezt nagyon komolyan ellenőrzik, a tó szabályzatában foglaltaknak megfelelően a távozó horgászok kötelesek megmutatni a holmijukat, autójukat a halőrnek, aki ellenőrzi, nem visznek-e el zsákmányt a tóból – igaz, az itteni állomány egészségének védelme érdekében a horgászok nem is hozhatnak semmiféle halat a tóba.

Fotó és mérlegelés után e szép halat visszaengedték a Pozsár Horgásztóba
Fotó: Csatlós Norbert és Ozsváth Mikló

A tárnoki tó ezzel szemben önkormányzati tulajdonú, a víz kezelője maga a horgászegyesület, amely korábban ingyen jutott a tóhoz. Az idők azonban változtak, így tavaly 10 éves haszonbérleti szerződést kötöttek az önkormányzattal.

– Az egyesületi keretek is elárulják, hogy itt a bevétel nem kerül elvonásra, kiosztásra – mondja az egyesület elnöke –, a vezetőség azt a gördülékeny üzemeltetésre költi.

Jelenleg az állandó tagság létszáma 220 fő felnőtt, 17 ifjúsági, 40 gyermek horgász és 15 speciális, úgynevezett pártolói tag, ők éves díjat fizetnek, ezért csak meghatározott mennyiségű halat vihetnek el egy évben.

A haltelepítés elengedhetetlen a horgászok bizalmának fenntartásához
Fotó: Csatlós Norbert és Ozsváth Mikló
Ezen kívül vendéghorgászokat is fogadunk, akiknek napijegyet kell kiváltaniuk. A tó nagyon népszerű, igyekszünk ezt a bizalmat a gyakori haltelepítésekkel meghálálni. A fő zsákmányt, mint mindenhol, a ponty és a keszegfélék adják, de ezen kívül fogható még amur, kárász, süllő, csuka, harcsa és balin is. Horgászrendünk szerint a tó kiolvadástól befagyásig látogatható, ezen túlmenően az év jelentős részében a tagságnak éjszaka is, vendégeinknek csak pénteki, szombati éjszakákon van lehetőségük a horgászatra. Korábban évi 70-80 mázsa hal került telepítésre egy évben, a mostani vezetés alatt ez az elmúlt 2 évben 120-130 mázsa mennyiségre emelkedett.

A horgászvizek üzemeltetése azonban nem csak a halak betelepítését jelenti.

Legyen szó turisztikai vállalkozásról vagy egyesületi tóról, mindenkinek foglalkoznia kell az éghajlatváltozás jelentette kihívásokkal, a víz utánpótlásával.

Még ha a Pozsár tóba a nagy halakat vissza is engedik, azért az állatok nem élnek örökké, no meg a ragadozóknak is kell a zsákmányállat, tehát így vagy úgy, de mindkét típusú horgászvízbe szükséges a halutánpótlás, mégpedig megbízható forrásból, hogy a halbetegségeket kizárhassák. Minden horgászvíznél fontos az eliszaposodás elleni védekezés, a partfal, a nádas védelme, az algásodás elleni küzdelem és a tó környezetének rendben tartása. Tárnokon gondokat okoz a vidra károkozása, de ahogy Szalók István fogalmaz, a fokozottan védett állat halpusztítását el kell tűrni.

A horog helyét fertőtleníteni kell
Fotó: Csatlós Norbert és Ozsváth Mikló

A másik halpusztító a kormorán, amely ha éppen el is kerüli az adott horgászvizet, lélekben minden horgásznak, halásznak, haltenyésztőnek fel kell készülnie rá, ahogy a hallopásra és az illegális horgászatra is.

A jövőbeni tervek pedig sok helyen hasonlóak. A folyamatos halutánpótlás ma már nem elég: kell a wifi, a megfelelő szociális létesítmény, a világítás, a bankkártyás fizetés lehetősége, sőt az is, hogy a horgászjegyet SZÉP-kártyával is meg lehessen venni. Mert egy horgásztó sikere sokkal inkább ezeken az apróságokon múlik, a turisztikai élményen.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Megállíthatatlan halfaló

A kárókatona, vagy más néven kormorán jelentős károkat okoz a halgazdaságoknak, halastavaknak. Nem véletlenül hírhedt falánkságáról, hiszen egy példány naponta akár egy kilogrammnál is több halat képest elfogyasztani. Állományuk stabil, sőt növekvő, természetvédelmi oltalom alá tartoznak, de a természetvédelmi hatóság által kiállított vadászati, riasztási engedéllyel gyéríthető, zavarható.

Javuló növényvédelmi kilátások

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nagy hal, nagy gond

Horgászat közben egyfolytában a csónakból kihajolva kémleletem a vizet. Nagyapám ezt idővel megelégelte, és azzal rémisztgetett, vigyázzak, mert a harcsa kiugrik a vízből, és leránt a mélybe. Onnantól kezdve a csónak közepén ültem. Nagyapám morbid elrettentése csak részint állt távol az igazságtól, hisz kiderült, a harcsa galambzsákmány reményében képes akár a partra is kivetődni.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Észak-magyarországi nagyhalak után kutat a Nébih

Észak-magyarországi vízterületeken megfogott, majd visszaengedett, 10 kg-nál nagyobb pontyok fényképeit várja a Nébih Állami Halőri Szolgálata a sporthorgászoktól. A hatóság az elmúlt 7-8 évben készült fotókra számít, melyek segítségével hatékonyabban léphetnek fel a horgászat-halászat területén jelen lévő illegális tevékenységek, elsősorban szabálytalan pontyáttelepítések ellen.

2021 a vasút európai éve, most először

Az EU 2021-et a vasút európai évének választotta, hogy ezzel is népszerűsítse a vonatozást, mint biztonságos és fenntartható közlekedési formát. A vasút nagyrészt villamosított, és ez az egyetlen olyan közlekedési mód, ami számottevően csökkentette a kibocsátásait 1990 óta. Emellett jelentős szerepet játszhat a fenntartható turizmusban is.

Segítségre szoruló kis- és középvállalkozások

A kis- és középvállalkozásokat súlyosan érintette a COVID-19 világjárvány okozta válság. Az Európai Parlament lazítana a velük szemben támasztott szigorú szabályokon. Az EU-ban működő mintegy 24 millió kis- és középvállalkozás (kkv) adja a gazdaság alapját. A 27 tagállamban a vállalkozások 99 százaléka a kkv, amelyek mintegy 100 millió embernek adnak munkát.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.