Bakator v. piros bákor, v. piros váci, egyike a legkiválóbb magyar szőlőfajtáknak, melyfőképen az Érmellékén terjedt el, innen átszármazott a Dunántúlra (kivált Badacsonyba), Erdélybe – itt bakarnak hívják – s az ország egyéb borvidékeire is.
Érmellékén eredeti, ott keletkezett, magyar szőlő fajtának tartják, de valószínű, hogy a XVI. században Nápoly vidékéről hozták hazánkba, ezt bizonyítja neve is, mely az olasz bacca d’oro (aranybogyó) kifejezéstől ered.
Már-már a feledés veszélyeztette, ám 2017-ben a debreceni és a bihardiószegi önkormányzat borászokkal összefogva kezdeményezte a Bakator szőlőfajta és a bakator bor hungarikumként történő elismerését.
Trianon előtt a várostól mintegy 40 kilométerre lévő érmelléki terület a fehér borok tekintetében Tokaj és Balaton-felvidék után a harmadik legjelentősebb bortermelő terület volt.
Bihardiószegen, ahol a Bakator visszahonosítása zajlik, úgy tartják: annyi volt a pince, ahány ház volt a faluban. A dombokba mélyesztve ma is hatalmas borházakra, borőrzőkre lehet bukkanni. A diószegi szőlőhegy hagyománya az 1569–1578-as évek időszakára vezethető vissza. 1806 után, amikor a Zichy család átvette a diószegi uradalmat, az ágazat fejlődését nagymértékben támogatta a nagy tapasztalattal rendelkező Zichy Ferenc, aki a helységet Európa-szerte híres bortermelő vidékké változtatta.
Mohamed messze volt Diószegtől, így a tilalom ellenére a törökök is boldogan éltek a hegy levével)
Egykor nagy területeket foglaltak el a Kárpát-medencében a Bakator szőlősök. Mára többnyire a Balaton felvidéken, a Somlói borvidéken, Kárpátalja beregszászi járásában, Délvidéken a Szerémség híres vidékein, Partiumban Avasújvároson, valamint nem utolsó sorban az érmelléki Bihardiószegen találkozhatunk vele.
Eredetét tekintve feltehetően őshonos magyar fajtáról beszélünk, amelyet több térségben is sajátjuknak tekintenek.
A Bakator szőlőnek több változatát ismerjük, köztük a piros, a tüdőszínű, a kék, a fehér és a zöld Bakatort is számon tartják- olvashatjuk Huszár Antal falugazdász, a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület honlapján megjelent írásában.
A Partium elhivatott Bakator termelője, aki a fajtának az érmelléki borvidékre történő visszatelepítője, Heit Lóránd, bihardiószegi birtokán foglalkozik a fajta termesztésével. Szakmai segítséggel felvette a kapcsolatot olyan partiumi termelőkkel, akik még elhivatottan őrizték ezt a fajtát. Avasújvárosban találtak rá a genetikájában azonos Piros Bakatorra, amely ültevények alapjául szolgáltak a szaporítóanyag előállításának, így fokozatosan elkezdődött az érmelléki Bakator szőlőállomány helyreállítása.
Heit Lóránd céljául tűzte ki a fajta megmentését, valamint népszerűsítését, s ennek elérése érdekében a 2018-as és 2019-es esztendők tavaszán tizenötezer bakator szőlőoltványt adományoztak az érmelléki térség borászainak (Székelyhídra, Szalacsra, Hegyközszentmiklósra, Micskére, Bihardiószegre, Létavértesre).
„Célunk egyszerű és világos. Az érmelléki borvidéknek fel kell támadnia, ehhez pedig a Bakator szőlő sztorija egyedülálló és ez mutatja az utat az ágazat elhivatott borászainak!” – hangsúlyozza Heit Lóránd.
