Back to top

Állatkertekben élő európai bölényeket telepítettek vissza a bulgáriai vadonba

A szabad természetben már kipusztult európai bölények (Bison bonasus) két, eddig állatkertekben élő egyedét telepítették vissza a Rewilding Europe nevű szervezet által koordinált program keretében egy dél-bulgáriai természetvédelmi területre.

A Nyíregyházi Állatparkból származó és eddig a Miskolci Állatkertben nevelkedő fiatal bölény mellett a pozsonyi állatkertből származó társa kapott lehetőséget arra, hogy a faj egykor őshonos élőhelyén, a bulgáriai Rodope-hegységben újra természetes otthonra találjon - tájékoztatta Révészné Petró Zsuzsa, a Nyíregyházi Állatpark oktatási osztályvezetője szerdán az MTI-t.

Illusztráció

A szakember a Nyíregyházán született nőstényről elmondta, a 2018 májusában világra jött üszőborjút születése után apja megtaposta, és a gondozóknak kellett kimenteniük a karámból.

Mivel a nyíregyházi szakemberek azt szerették volna, ha nem a "kéztől nevelt", hanem a természetes viselkedési formát tanulja meg fajtársaitól, az állatot a Miskolci Állatkert fiatal bölénycsapatában helyezték el.

A Rewilding Europe visszatelepítési projektje révén az első európai bölények 2013-ban érkeztek Bulgáriába. Az időközben más egyedekkel is felduzzasztott csordájukat 2019-ben engedték szabadon, az elmúlt két évben született három borjú pedig jelzi, hogy a faj megtalálta a helyét a vadrezervátumban.

A nemrég Bulgáriába szállított két nőstény jelenleg a vadon élő bölények területén elhelyezett, úgynevezett szoktató karámban él, szabadon engedésük után pedig szarvasok, farkasok, keselyűk és sok más ritka és veszélyeztetett faj mellett fognak élni.

Illusztráció
Az európai bölény azon fajokhoz tartozik, amelyek az állatkerteknek köszönhetik túlélésüket: a korábban még Magyarországon is előforduló állat a 20. század elejére a szabad természetben teljesen kipusztult Európában, az utolsó vadon élő egyedet 1925-ben vadászták le.

Megmentésükre 1923-ban Nemzetközi Bölényvédelmi Társaság alakult; a szervezet először számba vette az állatkertekben fellelhető összes állatot, majd az összegyűjtött bölényeket zárt tartási körülmények között tenyészteni kezdte, és visszatelepítette a természetbe.

Az Európa-szerte zajló visszatelepítési programoknak köszönhetően manapság mintegy 8500 európai bölényt tartanak számon, közülük körülbelül 6200 egyed él szabadon a vadonban - olvasható a Rewilding Europe honlapján.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Egy ágyban az ellenséggel - Miért háziasítottuk a farkast?

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

A tejágazat is szenved a járványtól

A szlovák tejtermelők már többször is nehéz helyzetbe kerültek, és ez történt velük a koronavírus-járvány első hulláma alatt is. Egyebek között hiány alakult ki a számukra létfontosságú fertőtlenítőből, amellett a munkaerőhiány is sok fejtörést okozott nekik. A járvány teljesen felforgatta az árutermelést, és a tejtermelőknek minél gyorsabban igazodnia kellett a körülmények változásához.

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Így lesz hatékony az atkakezelés: kontroll, protokoll, b-terv (1. rész)

Nagy segítség lehet az atkakezelésben egy évszakokra lebontott atkakezelési protokoll/eljárásrend, melybe leírjuk a tervezett kezeléseket, kontroll vizsgálatok időpontját, módszerét és atka túlfertőzöttség esetén a b-terveinket.