Az akvakertészet elvei szerint berendezett akváriumnál az arányok mások a hagyományos akváriumokhoz képest, ahol a halaké a főszerep, és a növények adják a díszletet. A lényeg itt is a természetes összhang megteremtése…
Mint az akváriumok általában amellett hogy esztétikusak, jó hatással vannak a szoba levegőjére, az nem lesz túl száraz, így ilyen szempontból egészségünket is védik. Az akvarisztika igen népszerű már régóta, hiszen egy kis természetet csempészünk be vele lakásunkba.
A módszer a japán Takashi Amano-tól ered, az angol nyelvű „Nature Aquarium” kifejezés adja vissza legjobban az irányzat lényegét, a növényes akvarisztika a víz alatti harmóniát mutatja be. És ahogy egy természetes biotópban is több a növény, kevesebb az állat – így harmonikus, természetes ez a látvány. A holland akváriumokban például sokféle színes növény található, erősen megvilágítva vidám látványt nyújtva. Az erős megvilágításnak köszönhetően a növények természetes fotoszintézise apró levélfelszíni buborékokat is eredményezhet az oxigéntől telített vízben.
Az akvakertként berendezett akvárium gondozása, felépítése sokban más, mint a hagyományos „halas” akváriumé. Ennek is már kiterjedt szakirodalma van: a vízinövények a tápoldat mellett széndioxidot is kapnak a vizükbe a jobb fejlődés érdekében.
Rengeteg növény közül választhatunk, ezek lehetnek talajban gyökerező, úszónövények, de akár mohafélék, vagy faágakra kötözött formákat is kialakíthatunk. A kövek, és faágak szintén egyedivé teszik a kész víz alatti kertet.
Egy akvakert kialakításakor – attól függően, hogy igénytelenebb növényekkel telepítjük be, vagy egy teljesen profi rendszert szeretnénk – legalább 1000-4000 forint közötti összeggel kell számolni literenként.
Az Aquatic Gardeners Association rendszeresen világbajnokságokat tart és versenyezteti a nevezett akvakerteket.
A vízinövényeket Gustaf Einar Du Rietz (1930) és Hans Luther (1949) nyomán három nagy csoportra osztjuk aszerint, hogyan kapcsolódnak az aljzathoz;
A haptofita (haptophyta, haptofiton) vagy tapadó növények nem gyökereznek, hanem a vízben levő különböző élő és élettelen tárgyakra tapadva bevonják azokat. Jellemzően ilyenek az algák és a vízi zuzmók, továbbá a mohák.
A rizofita (rhizophyta, rizofiton) vagy gyökerező vízinövények a folyó-, és állóvizek medrében gyökereznek.
A planofiták (planophyta, planofiton) pedig szabadon úsznak, vagy lebegnek a vízben.
A vízinövényekből is óriási a választék kapható, így bárki nekiláthat egy akvakert létrehozásához, a lakásban, hiszen mindjárt itt a tél, és a „kinti” kert tavaszig nyugovóra tér…
