- Szakmai karriert, egyre magasabb fizetéseket, biztos egzisztenciát alapoz meg.
– A felvételit számítógépen végzett kompetenciamérés helyettesíti.
– A technikumban csökkenti a terheket azzal, hogy a szakmai vizsga egyben érettségi tárgy.
– A jó eredménnyel letett technikusi vizsga egyenes út a szakirányú felsőoktatásba.
– A duális képzés általánossá tétele megteremti annak lehetőségét, hogy már a tanulmányok alatt jövedelemhez jusson a fiatal.
– A munkaszerződés bevezetésével a tanulási évek egy része beszámítható a nyugdíjra jogosító évekbe.
– A megújult ösztöndíjrendszer megteremti a pályakezdés támogatásának lehetőségét.
– A „21. századi szakképző iskola” fejlesztési program eredményeként a diákok vonzó iskolaépületekben, jól felszerelt tangazdaságokban/tanműhelyekben tanulhatnak. A fiatalok az életük szerves részét képező digitális környezetben tanulnak, amiben benne vannak az eszközök, a szupergyors WiFi, a digitális tananyag és az érintőképernyős tábla stb. is.
A gazdaság elvárásainak beépítése
A szakképzés és felnőttképzés megújított rendszerének a gazdaság, jelen esetben az agrárgazdaság által igényelt szakmastruktúrában, a vállalatok, gazdálkodó szervezetek által elvárt, hasznosítható tudással és kompetenciákkal rendelkező szakembereket kell képeznie, kibocsátania. Kiemelt jelentősége van annak is, hogy az egyes térségek gazdasági szerkezetének és helyzetének megfelelő szakképzési rendszer működjön.
A közép- és hosszú távú munkaerőpiaci igényekre az iskolai rendszernek kell választ adnia, míg a rövid távú – az új beruházásokhoz, technológiákhoz, a kapacitásbővítéshez, modernizáláshoz kapcsolódó – elvárásokra a felnőttképzésnek kell megoldást találnia.
Az évtizedek óta megszokott, ismert, többszöri átalakításon, korszerűsítésen átesett Országos Képzési Jegyzék (OKJ) a gazdaság által elvártnál több szakmai képesítést tartalmazott, nem volt megfelelő illeszkedés a foglalkoztatók által definiált munkakörökhöz, az iskolai rendszerben oktatott szakmák sok esetben túlspecializáltak voltak. Szükségessé vált ezért az OKJ teljes racionalizálása, a nemzetközi gyakorlathoz is igazodó, kevesebb szakmai képesítés meghatározása. Ennek a megoldására hivatottak a létrehozott ágazati készségtanácsok (ÁKT), amelyek – a kamarákkal együtt – definiálták a gazdaság szakmai igényeit, kialakították az alapszakmák rendszerét.
Az egyes gazdasági ágazatok gazdálkodó szervezeteinek a szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését, a munkaerőpiaci igények és a képzési kínálat összehangolását szolgáló szakmai javaslatait az ágazati készségtanácsok képviselik.
A jelenlegi tizenkilenc ágazati készségtanács közül az Élelmiszeripari Készségtanács (a feladatkörébe tartozó XXXVI. Élelmiszeripari OKJ ágazat) és a Mezőgazdasági Készségtanács (a feladatkörébe tartozó XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás, XXXIII. Mezőgazdaság, XXXIV. Kertészet és parképítés OKJ ágazatok) tartozik az Agrárminisztérium kompetenciájába. Érintett továbbá a Környezet- és Természetvédelem, Fenntarthatóság Készségtanács (a feladatkörébe tartozó
XXIII. Környezetvédelem OKJ ágazat) munkájában.
A kormány a 213/2018. (XI. 22.) Kormányrendeletben szabályozta az ÁKT-k munkáját. Az ÁKT-k ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt a szakképzésért és a felnőttképzésért, valamint az adott ágazatba tartozó szakképesítésért felelős miniszter – így az agrárminiszter – delegáltja. Az ÁKT-k munkáját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) koordinálja; a munkát a tagok által javasolt ágazati szakértők segítik, ami egyben a kamarai szakértőháló megújulását is eredményezi.
A régi OKJ racionalizálása után – az ÁKT-k javaslatait figyelembe véve – a 760 szakképesítésből kevesebb mint 200 maradt meg.
Tájékoztató füzet az alapszakmákról
Az eddig leírtak alapján az agrárszakképzésben, élelmiszeripari ágazatban ötéves technikumi képzésben
– bor- és pezsgőgyártó technikus,
– erjedés- és üdítőital-ipari technikus,
– élelmiszer-ellenőrzési technikus,
– élelmiszeripari gépésztechnikus,
– húsipari technikus,
– sütő- és cukrászipari technikus,
– tartósítóipari technikus, valamint
– tejipari technikus képzések választhatók;
hároméves szakképző iskolai képzésben pedig
– erjedés- és üdítőital-ipari termékkészítő,
– édességkészítő,
– élelmiszeripari gépkezelő,
– hentes és húskészítmény-készítő,
– kistermelői élelmiszer-előállító,
– pék,
– pék-cukrász,
– szőlész-borász,
– tartósítóipari termékkészítő, valamint
– tejtermékkészítő szakmákra készítik fel a tanulókat.
Mezőgazdaság és erdészet ágazatban ötéves technikumi képzésben
– erdésztechnikus (erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás),
– földmérő, földügyi és térinformatikai technikus,
– kertésztechnikus (dísznövénytermesztő, virágkötő, zöldségtermesztő, gyümölcstermesztő, gyógynövénytermesztő, parképítő és -fenntartó),
– mezőgazdasági gépésztechnikus, valamint
– mezőgazdasági technikus (állattenyésztő, növénytermesztő) képzések és szakmairányok választhatók;
hároméves szakképző iskolai képzésben pedig
– erdőművelő-fakitermelő,
– gazda (állattenyésztő, növénytermesztő, lovász),
– kertész és
– mezőgazdasági gépész.
A környezetvédelmi és vízügyi ágazat képzései közül ötéves technikumi képzésben környezetvédelmi technikus, hároméves szakképző iskolai képzésben hulladékfeldolgozó munkatárs képzések választására van lehetőség.
Ez mindösszesen azt jelenti, hogy a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari ágazatokban technikumi képzésben 14 alapszakmában (és 9 szakmairányban) szerezhető technikusi végzettség és szakképzettség, míg szakképző iskolai képzésben 15 alapszakmában (és 3 szakmairányban) szerezhető szakképzettség, bizonyítvány.
Az OKJ-ben (alapszakmák között) szereplő minden szakma kiegészül digitális szintekkel. Ágazatonként szükséges definiálni, hogy a digitalizáció milyen tudást, képességeket és készségeket igényel. Minden szakmai képzésbe be kell épülnie a digitális tartalmaknak, a kimeneti követelményekben pedig meg kell jelennie a gyakorlatban alkalmazható digitális tudásnak. (Az ilyen irányú ágazati szakképzési tevékenységet, feladatokat összhangba kell hozni a Digitális Agrárstratégiával, az Okos Gazda Programmal, és figyelembe kell venni a Digitális Agrárakadémia felállításakor.)
Az erre épülő szakmai specializációnak döntően a felnőttképzés keretében kell történnie. A szakképzés és felnőttképzés fejlesztése olyan szakmapolitikai tervezésen alapul, amelynek legfontosabb eleme az együttműködés.
Az együttműködés, a közös gondolkodás szükséges az intézményrendszer fejlesztésében, a lemorzsolódás csökkentése terén, de a szakmai oktatók speciális életpályamodellje, vagy a kapcsolat fejlesztése a felsőoktatással is igényli az együttgondolkodást és -cselekvést.
