0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 3.

Bóna Szabolcs: „Fenntartás helyett már fejlődni kell”

A magyar agrárium előtt álló legnagyobb kihívásokra az agrárminiszter szerint nem a változatlanság fenntartása, hanem az alkalmazkodás, és a válasz a fejlődés támogatása lehet.

A készülő új agrárstratégia a tudásra, a technológiára, a beruházásokra és az erősebb élelmiszeriparra épít, miközben a kormány a gazdálkodók versenyképességét is erősítené – mondta interjúnkban Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, aki beszélt az ASP elleni védekezésről, a kockázatkezelési rendszer fejlesztéséről, az őstermelők adatszolgáltatásáról, valamint a NAK átalakításáról is.

Ha egyetlen bekezdésben kellene összefoglalnia a készülő agrárstratégia legfontosabb üzenetét, mi lenne az? Mi az a három-négy alapelv, amelyre a következő évek agrárpolitikája épül?

– A következő évek agrárpolitikájának lényege, hogy a fenntartás helyett a fejlődés útjára kell lépnünk. Olyan agráriumot akarunk, amely képes alkalmazkodni a változó klímához és a piaci kihívásokhoz, miközben erősebbé és önállóbbá teszi a gazdálkodókat. Ehhez több tudásra, technológiára és beruházásra van szükség és arra, hogy a támogatások ne a változatlanságot, hanem a fejlődést segítsék. A cél nem egyszerűen a több mezőgazdasági termék, hanem több érték, feldolgozott termék előállítása Magyarországon. Úgy hiszem, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősíthessük az ország élelmiszer-­önrendelkezését. Ebben az állam feladata nem az, hogy a gazdálkodó helyett döntsön, hanem hogy megteremtse a fejlődés feltételeit.

bóna szabolcs
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
Mire utal az, hogy újabb házisertés-állományokban volt ASP-kitörés?

– Az ASP vírusának hazai házisertés-állományban való megjelenése minden esetben a környékbeli vaddisznókban jelen lévő betegség miatt történik. A fertőzött területen a vírushordozó vaddisznók, a fel nem fedezett vaddisznóhullák mindenképpen szerepet játszottak a sertésállományok megfertőződésében. Ezt az eddig befejezett járványügyi nyomozások is igazolják, amelyek az idei alomszalmára, a fertőzött területen járó gépjárműre, vagy a vaddisznókkal való érintkezésre vezették vissza a fertőződés lehetséges forrását.

Szükséges a járványvédelmi rendszer újragondolása?

– A járványvédelmi előírások megfelelőek, azok maradéktalan, következetes és kitartó betartása a házisertés-állomány megvédésének záloga. Tehát nem az előírásokat kell újragondolni, hanem a már meglévő, minden regisztrált sertéstartó számára az állategészségügyi hatóság által papírformában eljuttatott és a Nébih honlapján elérhető utasításokat kell szigorúan betartani. Ezekkel lehet a vírus behurcolását megakadályozni: a fertőzött területről származó szemes takarmány és alomanyag pihentetése, vaddisznóktól elzártan tárolása, idegenek, vadászok távol tartása az állománytól, ruhák, eszközök, gépek fertőtlenítése, kéz- és lábfertőtlenítés.

Szakítani kell az esetlegesen több évtizedes hagyományokkal, az állati eredetű élelmiszer-hulladékkal és zöldetetéssel, a legeltetéssel, és biztosítani kell, hogy a házisertések semmilyen körülmények között ne érintkezhessenek vaddisznókkal.
Milyen gazdasági károkat okoztak a legutóbbi ASP-­kitörések?

– Konkrét számadataink még nincsenek, de a szigorú előírások miatt meghiúsult malackihelyezések, a kieső hízósertések, az értékesítési lehetőségek korlátjai, a harmadik országok további szigorításai jelentős károkat okozhatnak az ágazatnak. Ennek mérséklése csak az egész ágazat összefogásával valósulhat meg. Ide tartozik a tenyész- és hízótelepek szorosabb koordinációján túl a vágóhidak, húsfeldolgozók és a kereskedelmi láncok együttműködési készsége a korlátozás alá került területen termelődő sertések feldolgozására, értékesítésére és felhasználására.

Illusztráció (Fotó: Csatlós Norbert/MMG)
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság