Back to top

A szakképzés új rendszere

A megújuló szakmai képzés struktúraváltozása azokra a fő problémákra ad választ, amelyek az eddig működő rendszert jellemezték. Az új struktúra alapelve: az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást, és a foglalkoztatók, a munkaerőpiac által elvárt kompetenciákat adjon.

Ezzel az ágazati alaptudással lehet a duális gyakorlati képzésben hatékonyan elsajátítani a speciális szakmai ismereteket. Az iskolából kikerülő fiatal szakemberek ezzel a biztos szakmai tudással és a folyamatos tanulás, továbbképzés, alkalmazkodás képességével lesznek képesek a felnőttképzés és a vállalati továbbképzés rendszerében megújítani ismereteiket szakmai karrierjük során.

Az új iskolai rendszerű szakmai képzésben – így az agrárszakképzésben is – két iskolatípus került meghatározásra, kialakításra és meg­nevezésre.

Technikum

A gazdaság már régen megfogalmazott visszajelzését figyelembe véve és elfogadva, szakgimnázium helyett 2020. július 1-jével az agrárszakképzésben is a technikum került bevezetésre. Ez az iskolatípus régről ismert, elfogadott, sokak számára a minőségi szakmai képzést jelképezi, mintegy hívószó a szülők, diákok számára. A végzettek technikusok lesznek. A képzés egységes szervezése, dualitása és a (szakirányú) felsőoktatáshoz való erősebb kapcsolódása teszi vonzóvá.

A technikusképzés ötéves. Az első két év agrárágazati ismereteket adó képzése után a második ciklusban duális képzés folyik, vállalati duális képzőhelyen. A képzés időszakában az eddigi tanulószerződés átalakul munkaszerződéssé, amely a képzés alatt jövedelemhez juttatja a tanulót. A diák négy közismereti tárgyból tesz érettségi vizsgát, a technikusi szakképesítés szakmai vizsgája lesz egyben az ötödik érettségi tárgy. Így a 13. évi sikeres vizsga után két végzettséget, és egyben szakképzettséget igazoló bizonyítványt kap: érettségi bizonyítványt, valamint a technikusi végzettséget igazoló oklevelet.

Szakképző iskola

A korábbi szakiskola helyetti, nem igazán befogadott szakközépiskola helyébe a hároméves szakképző iskola lép.

Az első év agrárágazati ismereteket adó képzését követően két évben folyik duális képzés, elsősorban munkaszerződés keretén belül. A végzés után itt is nyitott a lehetőség az érettségi vagy akár a technikusi végzettség (szakképzettség) megszerzésére. A képzés első szakaszában, a kilencedik évfolyam végén van átjárhatóság a szakképző iskola és a technikum között különbözeti vizsga nélkül, mivel mindkét iskolatípusban ágazati alapképzés történik. Az ágazati alapképzés a korábbi szintvizsga helyett ágazati alapvizsgával zárul, amivel egyszerű munkakörök betöltésére nyílik lehetőség.

A szakmai képzés lehetőséget biztosít a „csak” érettségizett, gimnáziumot végzett, valamint az egyetemi tanulmányaikat valamilyen okból feladó fiatalok részére is, erre szolgál a technikum kétéves képzése.

A gimnáziumban tanuló diákok számára is biztosítani kell a kilencedik évfolyam után az átjárhatóságot, ha valaki mégis a szakmatanulás mellett dönt. A munkaerőpiaci helyzet változása miatt számos érettségire épülő szakma felértékelődött, ezért a gimnáziumban zajló pályaorientáció során a kétéves technikusképzésnek is reális alternatívának kell lennie.

A tapasztalatok alapján sajnos a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű diákok között (és ilyenek nagy számban vannak az agrárszakképzésben) még mindig sokan vannak azok, akik a 16 éves tankötelezettségi korhatárt úgy érik el, hogy nem fejezik be az általános iskolát. Az iskolák nagy többsége nem rendelkezik eszköztárral és módszertannal a problémák megoldására. Ezeknek a fiataloknak meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy speciális képzési programban tanuljanak, és legalább egy részszakképesítéssel lépjenek ki a képzési rendszerből.

A szakmai képzés alaprendszere speciális funkciókkal egészül ki, ezek elsősorban a kompetenciahiányok csökkentését és a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklését célozzák. Ilyenek az orientációs év (kompetenciafejlesztő év lehetősége a szakképző iskolába való belépés előtt, annak feltételeként), a dobbantó program (alapkompetencia-fejlesztő év az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó vagy a rendszerből már kiesett 15–20 éves fiatalok, tanulási, illetve magatartási zavarokkal küzdők számára), valamint a műhelyiskola OKJ-s rész-szakképesítés kimenettel, ami az eddigi, alacsony hatékonysággal működő HÍD-programot váltja fel.

Fotó: Szarka Lajos

A duális képzési forma megerősítése

A technikumban és a szakképző iskolában is meghatározó a duális képzés. Ezt megerősíti a tanulószerződést felváltó munkaszerződés is, ami a képzésben részt vevő vállalkozások, cégek és a diákok szempontjából is fontos, pozitív változás.

A régihez képest a változás legfontosabb elemei:

– a duális képzésben munkaszerződés van;

– aki önhibáján kívül nem tud részt venni duális képzésben, az szakképzési ösztöndíjat kap.

Tehát az új rendszerben ösztöndíj vagy munkaszerződés van, minden tanuló valamilyen juttatáshoz, jövedelemhez jut.

Az új szakképzési struktúra lényege, hogy mindenki számára rugalmas tanulási utakat, átjárhatóságot biztosít. A tanulmányaikat gimnáziumban, technikumban vagy szakképző iskolában megkezdők is eljuthatnak a felsőoktatásba, illetve versenyképes alapfokú vagy érettségi végzettségre épülő szakmai képzettséggel (képesítéssel) léphetnek be a munkaerőpiacra.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/45 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Magyarok Kenyere: minden magyar számára a nemzet egységét jelenti

Minden nehezítő körülmény ellenére az idén is több, mint 1000 tonna búzát adományozott 8 ezer Kárpát-medencei gazda a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, hogy így fejezzék ki az együvé tartozás érzését, segítő szándékukat. Az adományokból 500 intézmény részesülhet. A Szomorban tartott november 25-ei adományozó ünnepségen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök is.

A jövő vívmányai a mai mezőgazdaságért

A digitalizáció sok mindenben segít, de a valóságtól nem szabad elszakadni. Nem helyettesítik a szakembert, inkább segítőkezet nyújtanak. Hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalkozók megfeleljenek a mai kor kihívásainak, versenyképesek legyenek, és – ami nagyon fontos – a fiatalok számára vonzóbbá tegyék az agráriumot, megfelelő életpályát nyújtsanak.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

A legtöbb élelmiszer magyar legyen a boltokban

Büszkék lehetünk, ha 2030-ra legalább 90 százalékban itthon termelt és előállított termékekkel találkozhatnak a vásárlók az élelmiszerboltok polcain. A stratégiai ágazatban érdekelt vállalkozások megerősítését és fejlesztését szolgáló támogatások ezt célozzák. Interjúnkban erről is beszélt Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Tanulmány is alátámasztja: ha szereti a macskáját, tartsa bent!

A macskák számára a szabadtéri lét számos veszélyt rejt: sokféle betegséget elkaphatnak, elüthetik vagy megölhetik őket, de ők maguk is veszélyt jelentenek a vadonélő állatokra, különösen a kistestű állatokra.

Oktatási programok segítik a női gazdálkodókat az élelmiszer-termelés javításában

A kifejezetten a női gazdálkodók számára kidolgozott oktatási programok csökkenthetik a nemek közötti megkülönböztetés mértékét a mezőgazdaságban - hallhatta a közönség a 2022. október 17-18-án Brüsszelben megrendezett EIT Food (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) éves gyűlésének Sokszínűség és befogadás című ülésén.

Mikroorganizmusok a kertészek szolgálatában

Tanulmányutat szervezett a Florachem Kft., amelynek során ausztriai árutermelő kertészeteket, illetve egy tanüzemet látogathattak meg magyar szakemberek. A kertészetek mindegyikében a hazai piacon még újdonságnak számító, hasznos mikroorganizmusokat tartalmazó készítményeket vetnek be a növények védelmében, és a tápanyag-utánpótlásukat is a Multikraft vállalat speciális termékeivel oldják meg.