Back to top

Poloskahelyzet van! Sokk a rovar?

Nemes egyszerűséggel csak pszichés terrornak nevezte a lakókörnyezetünkben megjelenő címeres poloskákat Vásárhelyi Tamás, aki elmondása szerint a megbékélős megoldások híve. A kutató biológus azon az online konferencián beszélt, amelyet a Bábolna Bio Kft. által készített országos poloskatérkép bemutatása kapcsán szerveztek.

A Sokk a rovar Facebook-oldalon végzett felmérésében 14 ezren vettek részt, ami már önmagában is azt mutatta, hogy az invazív címeres poloskák országos problémát jelentenek. Az elkészült térképen kirajzolódik, hogy az ország melyik részén milyen mértékben terjedtek el ezek a fajok, melyek a legfertőzöttebb települések. Ezen kívül további adatokat is bemutattak a felmérés eredményeiből, és érdekes információkat tudhattunk meg az invazív címeres poloskákról, az ellenük való védekezésről is.

„Kicsi a remény, hogy ezeknek az invazív rovaroknak megjelennek a természetes ellenségeik és visszaszorítják őket”

- magyarázta Vásárhelyi Tamás, és a filoxérát hozta például, amely közel másfél évszázada, hogy megjelent Európában, mégis más megoldás után kellett nézni. A címeres poloska már évek óta teszi kényelmetlenné a környezetünket, ősszel beférkőznek a lakásokba, megbújnak a legapróbb résekben, a meleg hatására pedig zümmögve repkednek.

 

Igen aktívak a telelőhelyeikről előbújt zöld vándorpoloskák

A címeres poloska – azaz poloskák, mert jellemzően három fajról beszélünk – igazi invazív rovar. Bár az új fajok megjelenése természetes jelenség – utazás, kereskedelem, élőhelyek átalakulása -, mégis azok tudnak nagyobb gondot okozni, melyek gyorsan szaporodnak, változatos környezeti feltételek között is életképesek. Emellett, mivel az új élőhelyükön nincsenek természetes ellenségeik, versenyelőnyt élveznek az őshonos fajokkal szemben.

A zöld vándorpoloska Afrikából vándorolt a mediterráneum felé, s 2020-ben hazánkban is megjelent, más kontinensre viszont a kereskedelem útján jutott el. Az itthoni enyhébb telek kedveznek a szaporodásának, évente két nemzedéket is nevel. Természetes ellensége – ha némi késéssel is, de – követte a nyomát, az óvilági élespotrohú törpefürkész a tojásaiba rakja petéit.

Lakásainkban legnagyobb számban a márványos poloskával találkozhatunk, ami úgy tőlünk keletre őshonos, mégis nyugati közvetítéssel jelent meg az országban.

Sokan összetévesztik a nálunk ismert bencepoloskával, pedig „csak” 2013-ban került be hozzánk. Bár októberben már keresi a telelő helyét – sokszor a lakásokat -, év közben az alma, a körte, a birs, a paradicsom és a paprika termésén okoz esztétikai kárt. Természetes ellensége, a szamuráj darázs már közelít hazánkhoz, hiszen 2014-es amerikai megjelenése óta már megtalálták Olaszországban és Svájcban is. Vásárhelyi Tamás feltette a kérdést, szabad-e behozni idegenhonos parazitákat, nem fogja-e veszélyeztetni a természetes fajokat?

Harmadik a nyugati levéllábú poloska igen szapora rovar. Észak-Amerika után 1999-ben meghódította Olaszországot, majd jött Szlovénia, Magyarország, Ausztria, Franciaország,

2006-ban Németország, egy évre rá Anglia, Belgium és Lengyelország, mára pedig már Japán és Kína is feliratkozott a listára. Természetes ellensége a  fémfürkész.

A kutató biológus felhívta a figyelmet, bár kellemetlen a rovarok jelenléte, de meg kell szokni, emberre nem jelentenek veszélyt. A márványos poloska is csak akkor bocsájt ki magából bűzt, ha veszélyben érzi magát.

Az elmúlt öt évben vált tömegessé a jelenléte Magyarországon az invazív címeres poloskáknak – tudtuk meg a 14 ezer kérdőívkitöltő válaszait összesítő felmérésből, amely alapján kirajzolódott az országos poloskatérkép. A Sokk a rovar Facebook közösség poloskatérképéből az derült ki, hogy nincs már olyan térsége az országnak, ahol ne jelentek volna meg ezek a rovarok, amelyeket lakosságarányosan a legnagyobb számban a déli megyékben észlelnek.

Néhány évtizede még ismeretlen rovarfajok voltak Magyarországon azok az invazív címeres poloskák, amelyek rövid idő alatt megtelepedtek nálunk, és belakták magukat a házainkba, lakásainkba. A Sokk a rovar Facebook oldal októberben kérdőíves felmérést tett közzé, hogy kiderüljön, hol és milyen mértékben találkozunk ezekkel a fajokkal. Már a válaszadók nagy száma is azt mutatta: mostanra országos problémává vált a jelenlétük, hiszen két hét alatt 14 ezren töltötték ki a kérdőívet.

„Az ország mintegy 3200 települése közül csaknem 1600-ból jelentettek poloskaészlelést a kérdőívet kitöltők”– összesítette az adatokat a poloskatérképet bemutató online sajtótájékoztatón Dr. Bajomi Dániel, a Sokk a rovar Facebook oldalt működtető Bábolna Bio Kft. ügyvezető igazgatója.

A legtöbb észlelés Budapestről és a legnagyobb városokból érkezett, de a valós fertőzöttséget jobban mutatják a lakosságarányos számok. Ezek alapján az országtérképen az látszik, hogy a déli megyékben tapasztalták a legmagasabb mértékben az invazív címeres poloskák jelenlétét. Baranyában a legnagyobb fertőzöttség a lakosságarányos észlelések alapján, de nem marad el sokkal tőle Tolna és Békés megye sem. A legalacsonyabb számokat Vas, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatja a térkép.  Budapest közepesen fertőzöttnek számít, de a kerületek között nagy a szórás, jelentősebb poloskafertőzöttséget ott tapasztaltak a kérdőívet kitöltők, ahol nagyobb a zöldfelületek aránya. A települések közül a poloskaészlelések toplistáját Kunfehértó vezeti Harkány és Kiskunhalas előtt. A nagyvárosok közül egyedül Miskolcot találjuk az élmezőnyben a lakosságarányos észlelések alapján.

Dr. Bajomi Dániel a felmérés adataiból kiemelte, hogy

a nálunk régebb óta megtelepedett ázsiai márványpoloskát és a zöld vándorpoloskát már szinte mindenhol észlelik az országban, de a kérdőívet kitöltők 26 százaléka a Magyarországra csak az utóbbi időben behurcolt nyugati levéllábú poloskával is találkozott már, ami azt mutatja, hogy ezek a fajok nagyon rövid idő alatt képesek elterjedni.

A levéllábú poloska jelenléte területileg más képet mutat, mint a másik két invazív fajé.  Tolna és Baranya mellett Bács-Kiskun és Veszprém megyében a legnagyobb mértékű a jelenléte, Békés megyében viszont alacsony.

A válaszadók 76 százaléka szerint az elmúlt években vált tömegessé az invazív címeres poloskák jelenléte a lakókörnyezetükben. A kérdőívet kitöltők 61 százaléka az elmúlt öt évben észlelte ezeket a poloskákat, 25 százalékuk pedig tavalytól.

A Bábolna Bio a poloskafelmérést időről időre szeretné megismételni, hogy információt lehessen kapni ezeknek a rovarfajoknak a további terjedéséről a lakossági megfigyelések alapján. A Sokk a rovar Facebook oldalon most egy új felmérés indul, amihez hasonló még nem készült idehaza.

A poloskák hatékony távoltartásához kulcsfontosságú, hogy a szúnyoghálók résmentesen illeszkedjenek az ablak- és ajtókeretekhez, de fontos a redőnytokok átvizsgálása, a nyílászárók szigetelésének, vezetékek kimeneti nyílásainak ellenőrzése, javítása is, a poloskák ugyanis a legkisebb rést is megtalálják, ahol bejuthatnak a lakásba. Emellett számoljunk fel minden lehetséges búvóhelyet a ház körül (üres virágcserepek, farakások, lomok), ahová a poloskák nagy számban be tudnak húzódni. Segíthetjük a címeres poloskák gyérítését, ha a ház közelében megtalálható tápnövényeiket rendszeresen átvizsgáljuk, és a levelek fonákjára rakott, fehér petecsomóikat eltávolítjuk.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Több mangó termett, leesett az ára

Nőtt a dél-afrikai mangókínálat a főszezonban, ezért a kereskedelmi ára jelentősen csökkent.

Grow21: Együtt ültethetjük el a fenntartható jövő magjait

A vadonatúj virág- és zöldségkertészeti és tájkertészeti virtuális esemény a Kekkilä-BVB, Európa egyik vezető kertészeti cége támogatásával valósulhat meg. A fesztiválra a rendezők meghívnak mindenkit, hogy megvitassák, hogyan állhat fenntarthatóbb növekedési pályára a zöld ágazat.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.