Poloskahelyzet van! Sokk a rovar?

A Sokk a rovar Facebook-oldalon végzett felmérésében 14 ezren vettek részt, ami már önmagában is azt mutatta, hogy az invazív címeres poloskák országos problémát jelentenek. Az elkészült térképen kirajzolódik, hogy az ország melyik részén milyen mértékben terjedtek el ezek a fajok, melyek a legfertőzöttebb települések. Ezen kívül további adatokat is bemutattak a felmérés eredményeiből, és érdekes információkat tudhattunk meg az invazív címeres poloskákról, az ellenük való védekezésről is.

- magyarázta Vásárhelyi Tamás, és a filoxérát hozta például, amely közel másfél évszázada, hogy megjelent Európában, mégis más megoldás után kellett nézni. A címeres poloska már évek óta teszi kényelmetlenné a környezetünket, ősszel beférkőznek a lakásokba, megbújnak a legapróbb résekben, a meleg hatására pedig zümmögve repkednek.

 

A címeres poloska – azaz poloskák, mert jellemzően három fajról beszélünk – igazi invazív rovar. Bár az új fajok megjelenése természetes jelenség – utazás, kereskedelem, élőhelyek átalakulása -, mégis azok tudnak nagyobb gondot okozni, melyek gyorsan szaporodnak, változatos környezeti feltételek között is életképesek. Emellett, mivel az új élőhelyükön nincsenek természetes ellenségeik, versenyelőnyt élveznek az őshonos fajokkal szemben.

A zöld vándorpoloska Afrikából vándorolt a mediterráneum felé, s 2020-ben hazánkban is megjelent, más kontinensre viszont a kereskedelem útján jutott el. Az itthoni enyhébb telek kedveznek a szaporodásának, évente két nemzedéket is nevel. Természetes ellensége – ha némi késéssel is, de – követte a nyomát, az óvilági élespotrohú törpefürkész a tojásaiba rakja petéit.

Sokan összetévesztik a nálunk ismert bencepoloskával, pedig „csak” 2013-ban került be hozzánk. Bár októberben már keresi a telelő helyét – sokszor a lakásokat -, év közben az alma, a körte, a birs, a paradicsom és a paprika termésén okoz esztétikai kárt. Természetes ellensége, a szamuráj darázs már közelít hazánkhoz, hiszen 2014-es amerikai megjelenése óta már megtalálták Olaszországban és Svájcban is. Vásárhelyi Tamás feltette a kérdést, szabad-e behozni idegenhonos parazitákat, nem fogja-e veszélyeztetni a természetes fajokat?

2006-ban Németország, egy évre rá Anglia, Belgium és Lengyelország, mára pedig már Japán és Kína is feliratkozott a listára. Természetes ellensége a  fémfürkész.

A kutató biológus felhívta a figyelmet, bár kellemetlen a rovarok jelenléte, de meg kell szokni, emberre nem jelentenek veszélyt. A márványos poloska is csak akkor bocsájt ki magából bűzt, ha veszélyben érzi magát.

Az elmúlt öt évben vált tömegessé a jelenléte Magyarországon az invazív címeres poloskáknak – tudtuk meg a 14 ezer kérdőívkitöltő válaszait összesítő felmérésből, amely alapján kirajzolódott az országos poloskatérkép. A Sokk a rovar Facebook közösség poloskatérképéből az derült ki, hogy nincs már olyan térsége az országnak, ahol ne jelentek volna meg ezek a rovarok, amelyeket lakosságarányosan a legnagyobb számban a déli megyékben észlelnek.

Néhány évtizede még ismeretlen rovarfajok voltak Magyarországon azok az invazív címeres poloskák, amelyek rövid idő alatt megtelepedtek nálunk, és belakták magukat a házainkba, lakásainkba. A Sokk a rovar Facebook oldal októberben kérdőíves felmérést tett közzé, hogy kiderüljön, hol és milyen mértékben találkozunk ezekkel a fajokkal. Már a válaszadók nagy száma is azt mutatta: mostanra országos problémává vált a jelenlétük, hiszen két hét alatt 14 ezren töltötték ki a kérdőívet.

A legtöbb észlelés Budapestről és a legnagyobb városokból érkezett, de a valós fertőzöttséget jobban mutatják a lakosságarányos számok. Ezek alapján az országtérképen az látszik, hogy a déli megyékben tapasztalták a legmagasabb mértékben az invazív címeres poloskák jelenlétét. Baranyában a legnagyobb fertőzöttség a lakosságarányos észlelések alapján, de nem marad el sokkal tőle Tolna és Békés megye sem. A legalacsonyabb számokat Vas, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatja a térkép.  Budapest közepesen fertőzöttnek számít, de a kerületek között nagy a szórás, jelentősebb poloskafertőzöttséget ott tapasztaltak a kérdőívet kitöltők, ahol nagyobb a zöldfelületek aránya. A települések közül a poloskaészlelések toplistáját Kunfehértó vezeti Harkány és Kiskunhalas előtt. A nagyvárosok közül egyedül Miskolcot találjuk az élmezőnyben a lakosságarányos észlelések alapján.

Dr. Bajomi Dániel a felmérés adataiból kiemelte, hogy

A levéllábú poloska jelenléte területileg más képet mutat, mint a másik két invazív fajé.  Tolna és Baranya mellett Bács-Kiskun és Veszprém megyében a legnagyobb mértékű a jelenléte, Békés megyében viszont alacsony.

A válaszadók 76 százaléka szerint az elmúlt években vált tömegessé az invazív címeres poloskák jelenléte a lakókörnyezetükben. A kérdőívet kitöltők 61 százaléka az elmúlt öt évben észlelte ezeket a poloskákat, 25 százalékuk pedig tavalytól.

A Bábolna Bio a poloskafelmérést időről időre szeretné megismételni, hogy információt lehessen kapni ezeknek a rovarfajoknak a további terjedéséről a lakossági megfigyelések alapján. A Sokk a rovar Facebook oldalon most egy új felmérés indul, amihez hasonló még nem készült idehaza.

A poloskák hatékony távoltartásához kulcsfontosságú, hogy a szúnyoghálók résmentesen illeszkedjenek az ablak- és ajtókeretekhez, de fontos a redőnytokok átvizsgálása, a nyílászárók szigetelésének, vezetékek kimeneti nyílásainak ellenőrzése, javítása is, a poloskák ugyanis a legkisebb rést is megtalálják, ahol bejuthatnak a lakásba. Emellett számoljunk fel minden lehetséges búvóhelyet a ház körül (üres virágcserepek, farakások, lomok), ahová a poloskák nagy számban be tudnak húzódni. Segíthetjük a címeres poloskák gyérítését, ha a ház közelében megtalálható tápnövényeiket rendszeresen átvizsgáljuk, és a levelek fonákjára rakott, fehér petecsomóikat eltávolítjuk.