Back to top

Tovább fertőz a sertéspestis

Október végén Szlovákia újabb régiójára terjedt át az afrikaisertéspestis-járvány, ezúttal az eperjesi járásban fertőz tovább a kór. Tavaly július óta az ország három régiójának nyolc járásában terjedt el a veszélyes megbetegedés.

Az országban ez ideig sertéspestisben 330 elhullott vaddisznót és 28 háztáji sertést tartanak nyilván. Az afrikai sertéspestis már második éve fertőzi a disznókat Szlovákiában, és a betegség felbukkanása óta eltelt 16 hónap folyamán az ország nyolc járásába jutott el. Tőketerebes, Nagymihály, Kassa-vidék, Kassa város, Rozsnyó, Rimaszombat és Varannó járások mellett legutóbb Eperjesben bukkantak a vírust hordozó állatra.

Október utolsó előtti napján a zólyomi nemzeti laboratórium öt elhullott vaddisznó tetemében mutatta ki a sertéspestist, az állatok Gerlatov és Žatkovce kataszterekből származtak.

Szlovákiában engedélyezték a vaddisznók intenzív vadászatát, amire felelősségteljesen reagáltak a vadászok. Az állatok vadászatával párhuzamosan az állat­egészségügyi és vadásztársasági alkalmazottak folyamatosan elemzik a helyzetet a kór terjedésének akadályozása érdekében. A zólyomi laboratóriumban fokozott figyelemmel vizsgálják a leadott mintákat.

A szlovák Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tavaly július 25-én jelentette be, hogy a tőketerebesi járás Örös községében afrikai sertéspestist diagnosztizáltak.

Egy ottani háztájiban mind a négy állatot likvidálták az állategészségügyi felügyelők, bár a fertőzést csak az egyik állatban mutatták ki, azonkívül a kór továbbterjedésének megelőzésére az összes sertést leölték a településen, összesen csaknem 30 állatot.

Ezt követően csaknem 1 évvel később ismét felütötte fejét a kór, ezúttal Ágcsernyőn, a szlovák–ukrán–magyar hármas határ csücskében fekvő, mintegy 400 lakosú kistelepülésen. Az Állami Állat­egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVSP) akkori tájékoztatása szerint két elpusztult sertésben mutatták ki az afrikai sertéspestist. A felügyelet a sajtó képviselőivel közölte, hogy abban a háztájiban két sertést tartottak. A betegség tünete az állatok testhőmérsékletének hirtelen emelkedése volt, felhagytak az evéssel, és nem sokkal később, alig 24 óra elteltével elpusztultak. A felügyelet munkatársai július 7-én vettek mintát az állatokból, ami igazolta a fertőzést.

Egy korábban elfogadott jogszabály értelmében valamennyi sertést regisztrálni kell

Szlovákiában tavaly augusztus 19-én jegyeztek fel legutóbb sertéspestises megbetegedést, azóta csak vaddisznóállományokat sújtott a kór.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében megszüntette Szlovákia egészének fertőzött besorolását. A fertőzött területek körül 3 kilométeres sugarú biztonsági övezetet jelöltek ki, ami kiterjedt a tőketerebesi járásbeli Ágcsernyő, Battyán, Bacska, Bély, és Kistárkány, valamint Tiszacsernyő kataszterére. A 10 kilométer sugarú megfigyelési övezetbe tartozott még Nagytárkány, Királyhelmec, Perbenyik, Dobra, Lelesz és Pólyán, továbbá a Nagymihályi járás területén Dobóruszka, Szirénfalva, Nagyszelmenc és Kaposkelecsény.

Az afrikai sertéspestises megbetegedés bejelentését követően az illetékesek azonnal felszólították valamennyi regisztrált gazdát, hogy 24 órán belül vágják le a sertéseiket. Szlovákiában a 2007-ben elfogadott állat­egészségügyi jogszabály értelmében, a regisztrált állatok után kárpótlás jár a gazdáknak. A kártérítés összege a leölt állat súlyától és piaci értékétől függ. Az állategészségügyi felügyelet már több alkalommal is jelezte, hogy számos korábbi felhívás és figyelmeztetés ellenére a gazdák egy része nem teljesíti az országban az állattartással kapcsolatos bejelentési kötelezettséget.

A hatályos előírás értelmében már az a gazdaság vagy háztáji is tenyészetnek számít, ahol akár egyetlen egyedet nevelnek, vagyis Szlovákiában minden sertést kötelező regisztrálni.

Szlovákián kívül még kedvezőtlenebbül alakult a sertéspestis terjedése, folyamatosan jelentenek be újabb megbetegedéseket. A környező országokban csaknem 10 ezer afrikai sertéspestises megbetegedést tartanak nyilván a vaddisznóállományokban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jól haladnak a vetési munkákkal a hazai földeken

Az április végén és május első felében uralkodó időjárási körülmények összességében kedveztek a tavaszi szántóföldi munkáknak Magyarországon. A vetések és a talajmunkák jelentős mértékben felgyorsultak, ezáltal sikerült behozni a korábbi hűvös és száraz időjárás miatt kialakult lemaradást - jelentette ki Facebook videójában Nagy István agrárminiszter.

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

Értékteremtő tevékenységnek tekinti a kiskertek művelését az agrártárca

Országos jelentőségű, értékteremtő tevékenységnek tekinti az Agrárminisztérium (AM) a kiskertek művelését - jelentette ki a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Kiskert program 2020-2025 pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Pályáznak vagy bezárnak: sok állattartó számára vízválasztó a következő időszak

Harminc milliárdos pályázati keret nyílik meg május 28-án a kisebb állattartó telepek korszerűsítésére, és több mint ötszörösére emelte a kormány a tavaly hirdetett ÁTK-t.

Nyárindító programkínálat a nemzeti parkjainkban

Romantikus csillagles, baráti kerekezés, kalandos vízitúra, orchideakeresés, madárhangverseny – változatos kínálattal várja az érdekélődőket Magyarország tíz nemzeti parkja. A nyár közeledtével biztonságos és megfizethető programok közül válogathatnak a látogatók. Az igazgatóságok ökoturisztikai létesítményei és programjai minden korosztály számára kínálnak tartalmas kikapcsolódást.