Back to top

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Az erdei iskolának számos előnye van a hagyományos tantermi oktatással szemben. Az információk nem korlátozódnak tantárgyakra, tananyagokra vagy taneszközökre, hiszen itt közvetlenül a természet adta megismerés eszközeit használjuk, az élet komplexitását, egységes egészben való szemlélését hangsúlyozzuk, miközben számos készséget, képességet fejlesztünk.

Erdei iskolánk szomszédságában vezet a korábban 7 tájékoztató táblával ellátott Borostyán tanösvény, amelyet 2003-ban a NYÍRERDŐ Zrt., valamint Környezetvédelmi és a Földművelésügyi Minisztérium alakított ki közösen.

Tavaly a régi útvonalon korszerű, interaktív tanösvényt létesített a Társaság, melynek 11 állomását végigjárva számos érdekes információval gazdagodhatnak az erdőjáró családok, óvodás, iskolás és felnőtt csoportok. Az érdeklődőket előzetes bejelentkezés után várjuk vezetett túrákra.

A borostyánlevél jelzést viselő, néhány száz méter hosszú tanösvény kiinduló állomásán a túrázók megismerhetik a több mint 1000 hektárnyi homokos talajon elhelyezkedő Debreceni Nagyerdő rövid történetét. Egyebek közt azt is, hogy 1939. október 10-én a magyar Természetvédelmi Törzskönyvbe a Nagyerdőt jegyezték be elsőként, miután a terület északkeleti részén 31 hektárt védetté nyilvánítottak. Továbbhaladva az ösvényen, „Az erdő fohásza” segít megmagyarázni a fák, erdők jelentőségét, a természet körforgásában betöltött szerepüket, majd egy fiatal kocsányostölgy-erdősítés mellett elsétálva, az erdő szintjeit bemutató állomás következik.

A gyermekek itt különböző állatfajok mágneses képét helyezhetik fel a táblára, megbeszéljük az állatok testfelépítését, életmódját és szokásait is.

Figyelemfelhívó táblák segítik az ismeretszerzést
Néhány méternyi sétával megérkezünk a következő megállóig, ahol gipszbe öntött lábnyomok, táblába „beépített” hangok és szőrzetminták alapján is tanulmányozhatják az érdeklődők a hazai erdőkben élő nagyvadfajokat. Sőt, lehetőség nyílik az érzékszervekkel való tapasztalásra és érzékeink fejlesztésére is, melyre az oktatási intézmények falai között legtöbbször csak korlátozottan van mód. Az állomás mellett padokból és asztalokból álló erdei garnitúrán jól esik a pihenés.

Az apróvad- és nagyvadetetők megtekintése, élelemmel való feltöltése után, a borostyán jelzést követve, a Nagyerdő árnyat adó, hatalmas tölgyfái között egy magasleshez vezet az út.

Akik felmásznak rá, nemcsak távcsövekkel kémlelhetik a környéket, hanem érdekes kérdésekre is választ kaphatnak. Például kiderül, mi az agyar, mit nevezünk dürgésnek, vagy melyik állat készít barcogóteknőt. A következő állomás a Nagyerdőben leggyakrabban előforduló szárnyas barátainkat mutatja be. Az élethű képek és „megszólaltatható” hangok segítségével azonosíthatók, jellemezhetők a madarak.

A téli hónapokban pedig a kihelyezett madáretetőket is feltöltjük a tanösvény bejárásakor.

Az élőhelyükön mutatjuk be a növényeket, állatokat
A természet- és környezetvédelem jegyében nemcsak az erdei iskola udvarán kihelyezett szelektív hulladékgyűjtőkkel és az épület tetején található napkollektorokkal igyekszünk erősíteni a környezettudatosságot, de az egyik állomáson a komposztálás fontosságára is felhívjuk a figyelmet.

Tapasztalataink szerint, manapság egyre több intézményben – főként ökoóvodában és iskolában – helyeznek hangsúlyt a környezettudatos magatartásra.

Az erdő élővilágának szerves részét képezik a gombák. A tanösvény következő táblája mágneses képekkel ismerteti a kirándulókkal a magyar erdők leggyakoribb ehető és mérgező gombafajait, felépítésüket és jelentőségüket, valamint a természet körforgásában betöltött szerepüket. A tízedik állomáson a Nagyerdő főbb fafajai közül a kocsányos tölgyet, a fehér nyárat, az ezüst hárst és a mezei juhart lehet tanulmányozni. A táblán olvasható gyökér-, rügy-, levél-, virág-, valamint termésleírások mellett kiforgatható bütümetszetek is könnyítik a fafajok beazonosítását és a fajok közötti különbségek megértését.

A gombaismeret is hangsúlyt helyezünk

A tanösvénytúra utolsó állomásán ritka, különleges növény-, illetve állatfajokat mutatunk be, egyebek mellett a védett fehér madársisakot, a fokozottan védett csonkafülű denevért és a darázsölyvet.

A Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolába nem csak a Borostyán tanösvény miatt érdemes ellátogatni.

Nap mint nap olyan foglalkozásokkal várjuk a gyerekeket, amelyek során gyakorlatban alkalmazhatják az óvodában és iskolában elsajátított ismereteket.

Az önálló vagy csoportos, de mindenképp aktív, cselekvő részvétel révén élményekkel és új, hasznos ismeretekkel egyaránt gazdagodnak.

Somné Huszti Anett

oktatóközpont vezető

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.