Back to top

A támogatott kölcsönök húzzák az agrárhitelezést

Lassan heverheti ki az agrárium az idei nehéz évet, mivel a koronavírus-járvány gazdasági hatásai még a válságnak kevésbé kitett társaságok döntéshozóit is óvatosabbá tették. A gazdaságélénkítő programok keretében meghirdetett kölcsönök iránt viszont ebben a helyzetben egyre nagyobb az érdeklődés.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások leginkább az átmeneti nehézségek áthidalását segítő folyószámlahiteleket keresik.

A koronavírus-járvány hatására jócskán lelassult a vállalati hitelpiac gyarapodása. Az elmúlt években jellemző két számjegyű növekedés az első negyedévben még csak vesztett lendületéből, majd a második negyedévben már stagnált a vállalati hitelállomány a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Bár a járvány nem azonos mértékben érinti a gazdasági szereplőket, az új helyzet miatti bizonytalanságok minden szektorban érződnek, így a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknál is.

Az OTP Agrár tapasztalatai szerint óvatosabbak lettek a gazdák, láthatóan visszaesett a beruházási és hitelfelvételi kedv, több fejlesztést és bővítést is elhalasztottak a piaci szereplők.

A válság enyhítésére indított gazdaságélénkítő programokat azonban ebben a helyzetben is komoly érdeklődés fogadta, mivel az államilag támogatott konstrukciók a korábbiaknál is olcsóbb finanszírozást tettek lehetővé. Megjelent a Növekedési Hitelprogram legfrissebb szakaszaként meghirdetett NHP Hajrá, majd a megújult Széchenyi Kártya Program, valamint az MFB Pontokon és az Eximbanknál kínált konstrukciók sora.

„Elsők között tettük elérhetővé a gazdaságélénkítő programokra épülő, kedvezményes kamatozású új kölcsönöket. Az átmeneti fizetési nehézségek áthidalása mellett, támogatás-előfinanszírozásra, működési költségek fedezésére, vagy beruházások pénzügyi háttereként is segítünk megtalálni a legmegfelelőbb pénzügyi megoldást partnereink számára. De itt nem pusztán a szükséges források megteremtésére gondolok, hanem arra, hogy a vállalkozások helyzetét, terveit és környezeti lehetőségeit közösen értékelve, átfogó megoldásokat dolgozunk ki céljaik eléréséhez” – mutatott rá Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója.

Az OTP Banknál elérhető, államilag támogatott hitel-lehetőségek közül a legfeljebb évi 2,5 százalékos kamattal kínált, több célra is felhasználható jegybanki NHP Hajrá konstrukciói mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások körében igen népszerűek a Széchenyi Kártya Program kölcsönei is. Ezek közül a kamatmentes folyószámlahitelt biztosító Agrár Széchenyi Kártya Plusz igényléseinek száma emelkedik ki, amely biztos pénzügyi hátteret nyújt egy ilyen bizonytalanságokkal teli évben is.

Összességében OTP Agrár tapasztalatai alapján jelenleg leginkább a forgóeszköz-finanszírozási lehetőségek keresettek, de egyre több vállalkozás érdeklődik ismét a beruházási konstrukciók iránt, mint az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Plusz, amely állami támogatása révén, igen kedvező feltételekkel biztosít forrást a fejlesztésekhez.

A tájékoztatás nem teljes körű, nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. Az említett hitelkonstrukciók részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak, elsősorban a www.otpagrar.hu oldalon. Az OTP Bank fenntartja a hitelbírálat, valamint annak jogát, hogy a cikkben szereplő termékek kondícióit módosítsa. (x)

Forrás: 
OTP Agrár

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Jobbak lehetünk, mint a versenytárs” - Interjú az EXIM elnök-vezérigazgatójával

Komoly zuhanást élt meg a világkereskedelem az idei évben, de fontos különbség a mostani helyzet és a 2008-as válság között, hogy ma meglehetősen nagy mennyiségű forrás áll rendelkezésre, ráadásul kedvező feltételek mellett – mondta el lapunknak Jákli Gergely. Az EXIM elnök-vezérigazgatója értékelte a tavasszal bejelentett Kárenyhítő csomag eddigi eredményeit.

Magyar érdekek a KAP-tárgyalásokon

Az EU-tagországok mezőgazdasági és halászati minisztereinek októberi ülése, amin megállapodás született a 2023–2027 közötti Közös Agrárpolitika szabályrendszeréről, csak az érdekérvényesítési tárgyalások első mérföldköve. A Magyar Közgazdasági Társaság online konferenciáján Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára ismertette az ülés eredményeit.

Svájci javaslat a traktorok kategorizálására

Az elmúlt évtizedekben a standard traktorok teljesítménytartománya és konstrukciós variációinak a száma is jelentősen kiszélesedett. Korábban a traktorok motorteljesítménye és tömege alapján könnyű, középnehéz és nehéz standard traktorokat különböztettek meg. Ma már ez a kategorizálás nem fedi le a piacon kapható traktorválasztékot.

Az Országgyűlés elfogadta a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatot

Kedvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az országgyűlés által kedden elfogadott családi gazdaságokról szóló jogszabály – jelentette ki a parlamenti szavazást követően Nagy István agrárminiszter.

Az EU egyik legerősebb mezőgazdasági szereplőjeként kövezzük ki az utat

Az európai mezőgazdaság érték és szükséges annak védelme, mert az élelmiszerbiztonság így garantálható. Az ugyanis nem automatikus, amit természetesnek lehet venni. „Ha nincsenek gazdák, akkor nincs élelem és nincs jövő sem” – erre figyelmeztetett dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Newsweek Country Reportsnak adott interjújában.

A járványhelyzetben is cél a hazai agrár-szaktanácsadás fejlesztése

A koronavírus-járvány az agrár-szaktanácsadást is kihívások elé állította, azonban ezekre sikerült megfelelő válaszokat találni – hangzott el a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság ülésén. Az eseményen beszámoltak a szaktanácsadás helyzetéről és a fejlesztéseket szolgáló pályázatokról is.

A Szakképzési és Innovációs Tanács, valamint az agrárszakképzési centrumok kialakítása

Annak érdekében, hogy a párbeszédnek, az együttgondolkodásnak formális kerete is legyen, az ITM 2018. szeptemberében létrehozta a Szakképzési Innovációs Tanácsot (SZIT), valamint a szakképzés átalakítása során az ITM-hez tartozó szakképző iskolák már 2013/14-től szakképzési centrumokba tömörültek.

Mitől válhat vonzóvá az agrárszakképzés?

Vajon mitől válhat vonzóvá igazán az agrárszakképzés? A rugalmas tanulási utak és átjárhatóság okán, vagy a tanulmányok ideje alatti jövedelemhez jutás teszi igazán vonzóva?

A hazai agrárszakképzés átalakításának alappillérei

A hazai agrárszakképzés átalakításának szükségessége már a rendszerváltás után nem sokkal megfogalmazódott. A mezőgazdaság (élelmiszergazdaság) teljes átalakulása, a nagy állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszűnése, illetve átszervezése részvénytársaságokká, korlátolt felelősségű társaságokká és egyéb vállalkozási formákká megtörtént a rendszerváltozás után.

A szakképzés új rendszere

A megújuló szakmai képzés struktúraváltozása azokra a fő problémákra ad választ, amelyek az eddig működő rendszert jellemezték. Az új struktúra alapelve: az iskolarendszer feladata, hogy széles ágazati szakmai alaptudást, és a foglalkoztatók, a munkaerőpiac által elvárt kompetenciákat adjon.