Back to top

Kőkeményen védik nemzeti értékeiket az oroszok

Szibériai környezetvédők lefüleltek egy csoportot, amely a védett állatnak minősülő argali juhra vadászott a mongol határnál. A világnak ezen a részén él a híres hópárduc is.

Orvvadászat gyanújával szibériai környezetvédők feltartóztattak egy csoportot, amely feltételezésük szerint a világ legnagyobb juhfajtájára, az argali juhra vadászott az orosz-kazah-mongol határ közelében lévő Szajljugemszkij Nemzeti Parkban - írja a napi.hu a Moscow Times híre alapján.

Az argali védett állat, akárcsak a szintén ezen a vidéken élő hópárduc.

Az illetők azzal védekeztek, hogy kőszáli kecskére akarnak vadászni, ám ez átlátszó kifogásnak tűnt annak tükrében, hogy a környéken kizárólag egyetlen patás állatfajta él, az argali. Az egyik lekapcsolt férfi azzal védekezett, hogy az Oroszországhoz tartozó Altaj Köztársaság egyik környezetvédő szervezetének önkéntese, ám ez az információ sem volt pontos.

Az igazi környezetvédők utánanéztek állításának, és kiderült, hogy egy névrokona dolgozik a köztársaság egyik civil környezetvédelmi alapjánál.

Az illető egy moszkvai üzletemberrel és egy trófeagyűjtővel sertepertélt a környéken.

Azt állították, hogy pusztán turistacélokkal érkeztek, és nem is értik, miért gondol bárki arra, hogy argalikat akartak lőni. Ennek az állatfajnak a nemzeti parkban már csupán 1400 egyede él a korábbi túlvadászat miatt.

Forrás: 
Napi.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

A hermelin lett az Év Emlőse

A hermelint választotta 2021-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.