Back to top

November végéig lehet pályázni a szőlő szerkezetátalakítási támogatásra

A szőlőültetvények korszerűsítését, a termelés hatékonyabbá tételét szolgáló beruházásokra 2020 novemberétől három éven keresztül közel 12 milliárd forint támogatás érhető el. A pályázatok elbírálásánál elsőbbséget élveznek az integrált termelési láncokban résztvevő gazdák.

A szőlő szerkezetátalakítási támogatás a szőlőtermelők legfontosabb támogatási lehetősége, amelynek igénybevételéhez az Agrárminisztérium új rendeletet készített. A korábbi évektől eltérően az egyéni terveket az idei évtől kezdődően a Magyar Államkincstár erre a célra kialakított elektronikus felületén kell benyújtani.

Fotó: Pelsőczy Csaba
Az új rendelet alapján a támogatás részleteit tartalmazó egyéni tervben legfeljebb három éves időtartamra lehet a szőlőültetvények megújítását vállalni.

A támogatáshoz való hozzáférés keretfeltételei, a kérelmezés módszere alapvetően nem változtak, viszont a támogatás elérésében a korábbinál is jobban preferálásra kerülnek azok a szőlőtermelők, akik igazoltan biztos felvevőpiaccal rendelkeznek szőlőtermésükre.

Az egyéni terveket 2020-ban november 16. és 30. között lehet benyújtani (2021-től november 2. és 30. között), a Magyar Államkincstár a benyújtott egyéni terveket pedig február 28-ig bírálja el. A telepítés befejezését követően a kifizetési kérelmet minden évben április 1. és július 1. között lehet benyújtani. A támogatás nagysága a támogatható költségek 40 és 75 százaléka közé eshet.

A rendelet és a tudnivalók ezen a linken érhetők el: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/fooldal/-/journal_content/56/20182/8946600?refererPlid=20185&controlPanelCategory=current_site.content​​​​​​​

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Újabb hungarikumok a Kossuth Rádió műsorában

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

Földönkívüli borospalackok közelednek a Föld felé

Kisebb-nagyobb sikerrel a közösségi médiának köszönhetően a világ számos pontján elterjedt a „száraz január” kihívás. Ennek a lényege, hogy a résztvevők januárban egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozókat pedig 12 üveg jó minőségű francia bor kisértette egy teljes éven keresztül.

Harc a pozsgás ritkaságokért

A pozsgás növények már közel 15 éve divatosak, és minél kedveltebbek, annál többféle típust keresnek a vásárlók. Az érdeklődés várhatóan a közeljövőben sem csökken, a termesztők azonban egyre nehezebben találnak különleges, egyedi változatokat, mondta Bill Steen, a Fleurizon vezérigazgatója.

Szerencsehozó növények az élelmiszerüzletekben

A madársóska (Oxalis) egyike azoknak a fajoknak, amelyek értékesítési időszaka nagyon rövid. Noha néhány kereskedelmi egység már karácsony előtt elkezdi árulni a négylevelű szerencsehozó növényt, a kereslete zömmel a két ünnep közötti néhány napra korlátozódik. Wilhelm Baum düsseldorfi kertészete főként élelmiszerboltoknak és diszkontáruház-láncoknak szállít, 6-7-9 és 11 centiméteres cserepekben.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Tizenhárom elektromos autóval gazdagodott a Szent István Egyetem járműparkja

Tisztán elektromos üzemű gépjárműveket és a töltésükre szolgáló töltőállomásokat szerzett be a Szent István Egyetem (SZIE) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával, segítve ezzel az intézményi feladatok, ügyintézés ellátását.