Back to top

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Geodéziai torony új köntösben – Csóványosi-kilátó
Következő, nagy volumenű tervezői munkája a Szendehely-Katalinpusztán létrehozott kirándulóközpont központi épületének tervezése és a szabadtéri látogatóközpont kialakítása volt az Ipoly Erdő Zrt. megbízásából. A szakember tervezte a Csóványosi-kilátót, mely a Börzsöny legmagasabb pontja. Ennek a munkának a legnagyobb kihívása az volt, hogy a leromlott állapotú geodéziai mérőtornyot építették át kilátóvá, megtartva az eredeti szerkezetet és funkciót.

Szintén a Börzsönyben, Kútbereken egy régi erdei őrház a keze alatt alakult át erdei hegyi menedékházzá, majd ebben a szellemben öntötte új formába, és új funkcióval látta el az egykori Pénzásási erdei munkásszállást, mely ma már turista menedékházként üzemel.

Kiemelt feladata volt a Som-hegyi turistaház felújítása. A szálláshely először 1983-ban nyitotta meg kapuit a turisták előtt, majd harminc évre rá teljes felújításon, átépítésen és korszerűsítésen esett át, az eredmény pedig magáért beszél.

A Márianosztra-Nagyirtás közötti kisvasút teljes turisztikai célú helyreállítása, az állomás épületének újraépítése is a szakember nevéhez fűződik, ugyanúgy, mint a Márianosztrai matracszállás építészeti, belsőépítészeti tervezése, valamint a felújított Kisirtáspusztai hegyi menedékház belsőépítészeti újraálmodása.

Látványos, a mai szemmel is gyönyörű,  szintén nagy volumenű munkája a több ütemben felépült Somoskői Kirándulóközpont és Erdei Iskola építészeti és belsőépítészeti kialakítása.

Karakteresen tájjelegű építmény a bazaltorgonákat idéző Somoskői Kirándulóközpont
További belsőépítészeti munkái például a Balassagyarmati Huszárház, polgári ház rekonstrukciója, a Bánki vendégház, a Tóviki vendégház, a Salgóbánya Erdészház belsőépítészete, az erdei bolt és kiállítóterem/bemutatóterem tervezése. Az Ipoly Erdő Zrt. központi irodájának, a Nagymarosi, a Szentendrei, a Pilismaróti Erdészet irodáinak, valamint  a Királyréti Kirándulóközpontnak belsőépítészete is az elképzeléseit tükrözi.

Az Országos Erdészeti Egyesület rendezvényeinek arculati megtervezésére is többször kapott felkérést. Az egyesület alapításának 150. évfordulója alkalmából Erdélyben szervezett 147. vándorgyűlés alkalmából Vörösné Baracsi Erzsébet tervezte az erdész szakma egyik hazai legnagyobb képviselője, kálnoki Bedő Albert nyughelyén elhelyezett obeliszket, valamint az életútjáról szóló állandó kiállítást a Sepsiszentgyörgyi Vadászati Múzeumban.

Munkái során mindig igyekezett előremutató megoldásokkal szolgálni, az anyaghasználatban pedig központi szerepet kapott a fa.

A kő és fa építészeti megoldások a Naszály északi oldalában – Katalinpusztai Kirándulóközpont
Vörösné Baracsi Erzsébet gazdag képzelőerejével, a szakmája iránti alázatával követendő példát mutat, szaktudásával pedig méltón szolgálja a magyar erdészet, erdőgazdálkodás ügyét.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.

"Hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát”

Négy ember ellen emelt vádat a Nagykanizsai Járási Ügyészség csalás és közokirat-hamisítás miatt, miután egy osztrák vadaskertben nevelt gímszarvasbikát hoztak Zala megyébe, amit egy francia vendégvadásznak kínálták fel elejtésre. Az egyik zalai vadásztársaság 3 tagja még 2017-ben 9000 euróért vett egy kulminációs korában járó gímszarvasbikát „némi” haszon reményében.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Sorra tisztítják meg a védett területeket az illegális szeméttől

Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.

Felkészült az erdőgazdaság a hideg télre!

Az enyhe őszies, sáros idő után hirtelen beköszöntött a hideg és a fagy. A változó időjárástól függetlenül biztonsággal ki tudjuk szolgálni a lakosságot és a partnereinket, sőt a legtöbb erdészetnél még száraz tüzelőanyag is van készleten – mondta Zay Zsolt, az EGERERDŐ Zrt. kereskedelmi vezetője.