Back to top

Hány embert etet ma egy német gazda?

Egy statisztikán és a technika fejlődésén keresztül pontosan nyomon követhető a mezőgazdaság forradalma, és kiderül, hogy ma hány embert képes ellátni élelemmel egyetlen német gazda. A német Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezési Ügynökség tanulmánya szerint 1950-ben egy német gazda 10 embert tudott ellátni élelemmel, ma pedig 140-et.

100 évvel ezelőtt Németországot mezőgazdasági országnak tekintették. A dolgozók 38 százaléka a mezőgazdaságban talált munkát, és így ez a szektor csaknem 30 százalékkal járult hozzá a nemzeti össztermékhez. 1900 körül egy gazda csak azon dolgozott, hogy körülbelül négy embert etessen, azaz lásson el élelmiszerrel.   

1950-ben egy gazda már 10 ember, további 10 évvel később pedig 17 ember számára tudott elegendő mennyiségű élelmiszert termelni.

A következő években a mezőgazdasági termelékenység gyorsan növekedett. 2000-re ez a szám 127-re nőtt.

Ma egy gazda elméletileg 140 embert tud ellátni. Ez kétszer annyi, mint 1990-ben. Ez a mennyiség csak a Németországban előállított élelmiszereket és takarmányokat tartalmazza. Ha figyelembe vesszük azt a takarmány mennyiséget is, amelyet a német gazdák külföldről importálnak állataik etetésére, akkor 149-re nő az élelmiszerrel ellátott emberek száma.

Míg 100 évvel ezelőtt egy gazda átlagosan körülbelül 1,85 tonna búzát aratott le egy hektárról, addig jelenleg a búza hektáronkénti hozama átlagosan 7,6 tonna, ami több mint négyszerese a száz évvel ezelőttinek.

Továbbá száz évvel ezelőtt hektáronként csaknem 13 tonna burgonyát lehetett betakarítani, manapság ez hektáronként körülbelül 43 tonna.

A termelés hatalmas növekedését olyan fejlett termelési módszerek tették lehetővé, mint az erősebb mezőgazdasági gépek, a hatékonyabb növényvédelem és az új típusú gabonák.

A 20. században az igavonó állatokat motoros gépek váltották fel. Ez a fejlesztés az úgynevezett mezőgazdasági forradalom (Agricultural Revolution) 1.0 néven ismert. A traktor, mint univerzális, kardántengelyes és hidraulikus gép bevezetése jelenti a második lépcsőfokot mezőgazdasági forradalomban (2.0). 1980 óta az elektronika bekerült a mezőgazdasági gépekbe és a mezőgazdaságban használt személyi számítógépekbe, ez lett a 3.0-ás szint.

Néhány éve zajlik a digitalizálás a gazdaságokban, ami többek között segíti a termelési folyamatok hatékonyabbá tételét, az állatok jólétét és a környezet hatékony védelmét. Ez a fejlesztés képviseli a 4.0-ás szintet.

Németországban tízből több mint nyolc mezőgazdasági vállalkozás már használ digitális technológiákat és alkalmazásokat, például csúcstechnológiás mezőgazdasági gépeket, érzékelőket, robotokat vagy drónokat. A kutatások szerint további tíz százalék tervezi a bevezetést.

A Mezőgazdaság 4.0 középpontjában a termelési folyamatok intelligens összekapcsolása áll, nemcsak a gazdaságban, hanem az egész értékesítési láncban. Ez magában foglalja a modern információs és kommunikációs technológiák alkalmazását az adatok kiértékeléséhez és a döntések támogatásához.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/farmer.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ma van a növények világnapja

Az Alexandrák és Erikek mellett ma a növények is ünnepelnek – remélhetőleg… Május 18 a növények nemzetközi világnapja.

Jól haladnak a vetési munkákkal a hazai földeken

Az április végén és május első felében uralkodó időjárási körülmények összességében kedveztek a tavaszi szántóföldi munkáknak Magyarországon. A vetések és a talajmunkák jelentős mértékben felgyorsultak, ezáltal sikerült behozni a korábbi hűvös és száraz időjárás miatt kialakult lemaradást - jelentette ki Facebook videójában Nagy István agrárminiszter.

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Új rododendron fajt fedeztek föl

Az oldenburgi egyetem kutatója elsőként számolt be a napokban arról, hogy az Egyesült Államokban található Great Smoky Mountains Nemzeti Park területén új rodondron fajra bukkant.

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Kevesebb jég, kevesebb kár

Április közepén megnyomták a gombot, s ezzel üzembe helyezték az országos jégkármérséklő rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetetett, az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Kezdődik az egyéni gazdaságok összeírása

Országszerte mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdi meg május 15-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az egyéni gazdaságok összeírását. A válaszadók május 25-ig online, azt követően pedig június 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre.

Kéthetente egy haláleset az Egyesült Királyság gazdaságaiban

Harmincnégyen haltak meg az Egyesült Királyságban az elmúlt tizenkét hónapban (HSE 2021. március) a mezőgazdaságban. A legnagyobb kockázatot a gépek, a magasságban végzett munka, illetve az állatállomány jelentette – tájékoztatott az innovatív biztonságtechnikai megoldásokkal foglalkozó Agri-TechE.