Back to top

Fontos kutatások zajlanak a Batyki-lápréten

Cikkünkben arról a kutatásról számolunk be, melyet idén indítottak el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) természetvédelmi szakemberei a Batyki-lépréten. Céljuk, hogy megtalálják azt a természetvédelmi kezelési módot, mely a leginkább segítheti az értékes láprét és a rajta előforduló ritka fajok fennmaradását.

Fotó: Fülöp Bence

Mindenekelőtt érdemes tudni, hogy a láprétek és mocsárrétek jellemzően erdők helyén vagy ott alakulnak ki, ahol a klimatikus tényezők hosszú távon lehetővé tennék a zárt erdőborítás kialakulását, ezt azonban valamilyen külső hatás megakadályozza. Ezt a behatást a prehisztorikus időkben a nagy testű növényevő állatok legelése és az időszakosan kialakuló természetes tüzek jelenléte biztosította. Később a nomád életmódot folytató népcsoportok állatállománya vette át ezt az élőhelykialakító és fenntartó szerepet, majd az extenzív állattartás legelő iránti igénye biztosította az üde gyepek számára a fennmaradást.

Napjaink intenzív mezőgazdasága számára egyre csekélyebb értéket jelentenek ezek a területek, így egyre több gyep kerül felhagyásra.

Ez egy kedvezőtlen változás, mivel az ilyen gyepek helyén kialakuló erdőtársulások biológiai változatossága általában jelentősen elmarad a korábbi gyepekétől, ez pedig az élőhelyek feldarabolásához, egymástól való elszigetelődéséhez és degradációjához vezet. E folyamatban komoly veszélyt jelentenek az agresszív módon terjedő idegenhonos inváziós fajok is, melyek hozzájárulnak az európai és így a hazai biológiai sokféleség általános csökkenéséhez.

Mivel a láprétek fennmaradását számos tényező veszélyezteti, megőrzésük egy meglehetősen összetett természetvédelmi feladat, ami országszerte komoly kihívások elé állítja a szakembereket. Kiemelten fontos ugyanis a megfelelő élőhelyfenntartó kezelések megtervezése és azok megfelelő végrehajtása, hiszen a veszélyeztető tényezők hatásait aktív beavatkozásokkal lehet kompenzálni.

A Batyki-láprét méretét és fajkészletét tekintve kiemelkedik a Zala-menti üde gyepek közül, egyebek között olyan ritka és természetvédelmi oltalom alatt álló fajok találhatók itt, mint a kormos csáté, a fehérmájvirág, a kornistárnics vagy éppen a sárga sásliliom.

Fotó: Fülöp Bence
A területen rendszeresek az élőhelyfenntartó kezelések – ez elsősorban szárzúzást jelent –, ennek ellenére az intenzív cserjésedés és az agresszívan terjedő, nagyrészt idegenhonos inváziós fajok térhódítása is fenyegeti. Idén a BfNPI szakemberei egy olyan kísérletet indítottak, mellyel a kezelések hatását tudják nyomon követni. Munkájukat az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, valamint a Szent István Egyetem Georgikon Karának munkatársai is segítették, hozzájárultak a kísérlet elméleti hátterének kidolgozásához, valamint a kezelési és monitoring feladatok gyakorlati megvalósításához.

A kígyónyelv is felbukkant a lápréten
Fotó: Pacsai Bálint
A hosszú távú cél, hogy megtalálják azt a természetvédelmi kezelési módot, ami a leginkább segítheti láprét és a rajta előforduló ritka fajainak fennmaradását vagy esetleges terjedését. A kísérlet résztvevői a láprét négy különböző szegletében jelöltek ki mintaterületeket, melyekben 10x10 méteres kezelési egységeket hoztak létre. Ezeken különböző kezelési módokat alkalmaznak: kaszálnak (a lekaszált zöldtömeget összegyűjtik és eltávolítják), szárzúzást hajtanak vége (a lekaszált zöldtömeget a területen hagyják), égetnek, illetve bizonyos egységeket beavatkozás nélkül hagynak.

A mintavételi egységeken belül 2x2 méteres állandó kvadrátokat is használnak. Így az évenként felmért társulástani felvételekkel nyomon tudják követni az idén elvégzett alapállapot-felméréshez és a beavatkozás mentes kontroll területekhez viszonyított változásokat a vegetáció szerkezetében.

A felmérés első évének egyik meglepetése a kígyónyelv felbukkanása volt; ezt az apró termetű harasztot korábban már ismerték a láprétről, de az elmúlt években nem került elő.

Fotó: Schneidler Viktor

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Tisztítsuk Meg az Országot Program a somogyi erdőben

A SEFAG Zrt. tevékenysége során folyamatosan a somogyi erdő megtisztításáért munkálkodik. Az általa kezelt állami erdőterületeken éves szinten összességében több száz köbméter illegálisan elhelyezett szeméttől szabadítja meg az erdőt.

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Nyárindító programkínálat a nemzeti parkjainkban

Romantikus csillagles, baráti kerekezés, kalandos vízitúra, orchideakeresés, madárhangverseny – változatos kínálattal várja az érdekélődőket Magyarország tíz nemzeti parkja. A nyár közeledtével biztonságos és megfizethető programok közül válogathatnak a látogatók. Az igazgatóságok ökoturisztikai létesítményei és programjai minden korosztály számára kínálnak tartalmas kikapcsolódást.

Egy bagoly okozott komoly fennakadást egy holland iskolában

Hollandiában egy bagoly okozott fennakadást az oktatásban. Teljesen elzárta az iskola kapuját, így a tanulók nem jutottak be az épületbe, viszont élőben tanulmányozhatták a sasbagoly méreteit.

Gyepgazdálkodási munkacsoportot hozott létre az Agrárminisztérium

Gyepgazdálkodási munkacsoportot hozott létre az Agrárminisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége részvételével és kezdeményezésére annak érdekében, hogy elősegítse a hazai gyepek jobb hasznosítását és a gyepgazdálkodás színvonalának emelését – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.