Back to top

Teret nyer a datolyaszilva

Szerencsés helyzetben érezhetik magukat a kárpátaljaiak, mivel a november végén évtizedek óta menetrendszerűen hozzánk érkező közép-ázsiai termelőknek köszönhetően, már régen megismerkedhettek a datolyaszilvával. Az utóbbi években egyre több fénykép tanúskodik a világhálón arról, hogy immár nálunk is megterem ez az igencsak ízletes és vitaminokban gazdag gyümölcs.

Megtudhattuk azt is, hogy néhány fajtája már itteni faiskolákban is beszerezhető – igaz, egyelőre igencsak borsos áron. Jó hír, hogy emellett szemzéssel, oltással, gyökérsarjakról magunk is szaporíthatjuk. Ahogy ezt tette Bodnár István okleveles kertészmérnök, aki a megye őshonos alma-, körte- és szilvafajtáinak összegyűjtése és megőrzése mellett arra vállalkozott, hogy e délszaki növény honosításával kísérletezzék nagybaktai kertjében.

Remélhetően egyre több kiskertben kap helyet a datolyaszilva

Honnan jött az ötlet?

– Kétségtelen, hogy mások sikerei bá­torítottak fel. Egyébként korábban is gondolhattunk volna rá, hogy ezzel a növénnyel érdemes kísérletezni, hiszen több fagytűrő fajtája is létezik.

Az én kertemben jelenleg hat datolyaszilvafa nő, amelyek közül háromnak már a gyümölcsét is élvezni tudtuk.

Nem is keveset: az egyik magról vetett fámról például több mint hatvan gyümölcsöt sikerült szüretelni tavaly, egy másik fámon pedig idén már a százat is meghaladta a termések száma. Ráadásul a saját termesztésű gyümölcseim mérete jócskán nagyobb a piacon kapható datolyaszilvákénál. A szaporítást még korántsem fejeztem be: ötven termő fa telepítése a cél.

Tudjuk, hogy a gyümölcsnek több ezer fajtája létezik, és amint említette, ezek némelyike fagytűrő. Gondolom, leginkább ezekkel érdemes próbálkozni vidékünkön.

– Így igaz. A datolyaszilva Délkelet-Ázsia, Kína és India régi kultúrnövénye.

Mivel ősi változatai a szubtrópusi hegyvidékek lakói, ezért némileg fagytűrőnek bizonyultak.

Ezekből nemesítették azt a több ezer fajtát, amelyek zömét napjainkban is termesztik. Közöttük vannak olyanok, amelyeknek paradicsomra emlékeztető, ízletes gyümölcsei akár félkilósra is megnőnek. Növényünk önmagában is mutatós bőrszerű, fényes sötétzöld levelével, ami ősszel sárgás vagy vöröses árnyalatot kap. Lassan növekvő fáról van szó, amely felnőtt korában a 10–15 méteres magasságot is elérheti.

Kinek érdemes datolyaszilvával kísérletezni?

– Ugyan nyakunkon a fölmelegedés, de azért a datolyaszilva nem termeszthető akárhol.

Csak akkor érdemes belevágnunk, ha van a kertünkben napos, meleg, szélvédett hely, ahol facsemetéink jól érezhetik magukat.

Talaj tekintetében a homokos, enyhén savas vagy semleges kémhatású, jó vízáteresztő-képességű az optimális. Arra kell még odafigyelni, hogy ültetéskor a facsemetét olyan mélyen tegyük a talajba, hogy az oltás 20 centire a talajszint alá kerüljön. Így elejét vehetjük, hogy kifagyjon a nemes rész.

Gondolom, a szaporításon igen sok múlik.

– Valóban, már a fajta kiválasztásánál sok minden eldől.

Jobban járunk, ha külföldről, például Olaszországból behozott facsemeték helyett hazai magról kelt, itthoni fákról oltott növényeket szerzünk be, ezek ugyanis sokkal kevésbé érzékenyek a fagyra.

Az ültetésen kívül kritikus fontosságú még a növény első 2 éve, amikor ajánlatos papírzsákkal betakargatni, ezzel védve az időjárási viszontagságoktól. A későbbiekben a növény már elég erős ahhoz, hogy még a síkvidéki teleinket is könnyedén átvészelje. Nagy előnye a datolyaszilvának, hogy eddig semmilyen ismert betegsége vagy kártevője nincsen. Ezért bátran merem ajánlani a növénykedvelőknek, hogy próbálják meg datolyaszilvával gazdagítani gyümölcsöskertjük palettáját!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

Felkészült az erdőgazdaság a hideg télre!

Az enyhe őszies, sáros idő után hirtelen beköszöntött a hideg és a fagy. A változó időjárástól függetlenül biztonsággal ki tudjuk szolgálni a lakosságot és a partnereinket, sőt a legtöbb erdészetnél még száraz tüzelőanyag is van készleten – mondta Zay Zsolt, az EGERERDŐ Zrt. kereskedelmi vezetője.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Egy évvel meghosszabbodik több vidékfejlesztési pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – a várható átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította három pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Függőleges kertek Indiában

Hosszú ideje nagy kihívás, hogy kielégítsék India robbanásszerűen gyarapodó lakosságának élelmiszerigényét. Egyik lehetséges megoldás lehet erre a függőleges (vertikális) farmok létrehozása.