Hogy ez mennyire alaptalanok az előítéletek, azt sok évtizedes tapasztalatai támasztják alá; elmondása szerint 46 éve tart kuvaszokat, 35 évig pedig tenyésztette a fajtát. Utóbbi tevékenységgel azért hagyott fel, mert a családja nehezen tudta feldolgozni, hogy a rövid idő alatt megszeretett kiskutyáik elkerülnek a háztól. Jelenleg két kuvaszuk van – Tulipán és Bíbor –, akiket öt unoka tart „edzésben”. A szakember szavai szerint e fajta esetében különösen fontos szerepe van a korai szocializációnak, ezért a kuvaszokat a bevésődési időszakban hozzá kell szoktatni a társasághoz, legyen szó gyermekekről, kutyákról vagy éppen haszonállatokról.
Kétségtelen, a kuvasz leginkább a tapasztalt kutyatartóknak való, akik kellő következetességgel és türelemmel képesek nevelni és tanítani négylábú társukat.„A legfontosabb, hogy a gazda elérje, hogy tisztelje őt a kutya, és ez persze fordítva is igaz, éppen ezért kiabálásról és agresszív bánásmódról szó sem lehet. Napjainkban a kuvaszok többsége városi környezetben él, ahol elengedhetetlen, hogy a gazdák foglalkozzanak velük, illetve lefoglalják őket” – magyarázta. Mint mondta, a magyarországi, származási lappal rendelkező állomány körülbelül 2000 kutyából áll; az összes hazai kuvasz száma ennek a többszöröse lehet.
A törzskönyv megléte persze nemcsak a nyomon követhetőség szempontjából fontos: kiváltását a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület egyebek között a csípőizületi diszplázia szűréséhez is köti, ami a nagytestű, mozgékony kutyák esetében különösen fontos. Pischoff Ferenc tapasztalatai egyébként azt mutatják, hogy a kuvasz egy, az időjárási viszontagságoknak ellenálló, egészséges, betegségekre kevéssé hajlamos fajta.
Ami leginkább problémát okozhat nála – és ez alól a többi nagytestű fajta sem kivétel –, az a gyomorcsavarodás, mely akkor is bekövetkezhet, ha a gazdi megteszi a szükséges „óvintézkedéseket”. A szakember ezzel együtt azt javasolja, érdemes odafigyelni az olyan alapszabályokra, mint hogy a száraz táp áztatást követően kerüljön a kutya elé, illetve kerülendő az evés utáni mozgatás is.
A nap egyéb időszakaiban azonban a legkülönfélébb helyzetekben válhat aktív társ a kuvaszokból, melyek sokrétűségével az őseink is tisztában voltak.
De említhetnénk azokat az időket is, amikor hatalmas magyar szürke szarvasmarha gulyákat indítottak útnak a hajcsárok a Kárpát-medencéből, s tettek meg velük akár napi 25 kilométert is, hogy mielőbb eljussanak a nyugat-európai nagy állatvásárokra. A hosszú út távolról sem volt veszélytelen, éppen ezért hárult fontos feladat a csapatot kísérő kuvaszokra.
A fajta napjainkban is számos helyzetben bizonyítja kiváló képességeit. Jó példa erre a 2016-ban indult Kuvasz-Őr Program (ide kattintva olvashatnak róla bővebben), melyet a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület is támogat, sőt tenyésztési programja részekét tekint rá. A kezdeményezés keretében kuvaszkölyköket kaphatnak azok a gazdálkodók, akik veszélyeztetve érzik állatállományukat a nagyragadozók támadásaival szemben.
Nem kevésbé fontos az a kezdeményezés sem, melynek eredményeképp immáron kuvaszok is segítik az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) munkáját.A 2018-ban indult program részeként az Agrárminisztérium és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége évente öt kuvaszkölyök kiképzését támogatja. „Ez egy remek lehetőség a fajta népszerűsítésére, hiszen a polgárőrök az ország legkülönbözőbb pontjain látják el faladataikat, s mutatkozhatnak meg a kuvaszokkal” – mondta Pischoff Ferenc, aki az OPSZ Lovas és Kutyás Tagozat elnökségi tagjaként felel a kutyák kiképzésért. Nem mellékes az sem, hogy az ő kutyája, az akkor tízéves Jázmin lett két éve Magyarország első polgárőr vizsgát tett kuvasza.
A szakember fontosnak tartja, hogy minden alkalmat megragadjon annak érdekében, hogy eloszlassa a fajtával kapcsolatos tévhiteket. Gyakran tart előadásokat iskolákban, illetve rendszeresen látogat el kutyáival óvodákba is a kicsik nagy örömére, egy hagyományőrző egyesület tagjaként pedig országszerte vesz részt különböző rendezvényeken, ahol kutyás bemutatókkal népszerűsítik a magyar fajtákat, köztük a kuvaszt is.
melynek elkészítésében egyetemi professzorok, kinológusok és etológusok is részt vettek. „A korábbi évek népszerűsítő kezdeményezéseivel sikerült elérnünk, hogy a magyarországi éves szaporulat emelkedjen – 170-180 egyedről körülbelül 220-230-ra. Szeretnénk, ha ez a szám a jövőben tovább nőne” – tette hozzá a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke.
