Back to top

Nyilatkozatban foglaltak állást az új közös agrárpolitikáról közép-kelet-európai agrárszervezetek

A visegrádi országok agrárkamarái – köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara –, a Cseh Mezőgazdasági Szövetség, valamint a Román Szövetség a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért közös nyilatkozatban fogalmazták meg az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos elvárásaikat, javaslataikat.

Az uniós agrárminisztereket tömörítő Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2020. október 21-én állapodott meg a következő uniós ciklus Közös Agrárpolitikáját (KAP) érintő főbb szabályokról. 2020. október 23-án az Európai Parlament is elfogadta a KAP jogszabálycsomagra vonatkozó álláspontját, így megkezdődhettek az úgynevezett trilógus tárgyalások az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa részvételével.

A KAP irányvonalaiban a főbb uniós döntéshozó szervek között egyetértés mutatkozik, azonban több olyan tématerület van, ahol eltérőek az álláspontok a Bizottság, a Parlament és a Tanács között.

Ilyen egyebek mellett a pillérek közötti átcsoportosítás vagy a termeléshez kötött támogatások mértéke. Továbbra is kérdéses, hogy a támogatásokból pontosan mekkora arányt kell fordítani környezet- és klímavédelmi intézkedésekre, illetve hogy kötelező vagy önkéntes legyen a degresszivitás (azaz bizonyos támogatási összeg felett a támogatás csökkentése), illetve a capping (a közvetlen támogatás összegének maximalizálása).

A visegrádi országok agrárkamarái – köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara –, a Cseh Mezőgazdasági Szövetség, valamint a 4 szervezetet tömörítő Román Szövetség a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért közös nyilatkozatban fogalmazták meg azokat a sarkalatos pontokat, amelyeket az új KAP tervezésekor kiemelkedően fontosnak ítéltnek meg a közép-kelet-európai térség mezőgazdasága szempontjából.

Az agrárszervezetek 25%-os átcsoportosítást tennének lehetővé az I. (közvetlen kifizetések) és II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) között, mindkét irányba, így rugalmasan lehetne a tagállami szükségletekhez igazítani a források felhasználását.

Javasolják, hogy a „capping” vonatkozásában minden részletszabályt a tagállam határozhasson meg, beleértve a munkabér-kompenzációra vonatkozó előírásokat is, hogy figyelembe lehessen venni az adott tagállam sajátosságait. Ugyanígy tagállami hatáskörbe utalnák a kis- és közepes gazdaságok kiegészítő jövedelemtámogatását (redisztribúció), illetve a mezőgazdasági termelő fogalmának alkalmazását és meghatározását, mivel számos eltérés mutatkozik az uniós országok gazdaságszerkezetében, azon belül is az agrár-élelmiszeriparban.

A nyilatkozatban rögzítették, hogy a termeléshez kötött támogatásokra az I. pillér 13+2%-át szükséges fordítani – a Bizottság által javasolt 10+2%-kal ellentétben –, mivel a nehézségekkel küzdő ágazatokat továbbra is legalább a jelenlegi szinten kell finanszírozni.

Tekintettel arra, hogy az agro-ökológiai alapprogram (öko-rendszerek/eco-schemes) egy új, többlet környezeti vállalásokat ösztönző rendszer az I. pillérben, ezért az agrárszervezetek szerint az Európai Parlament által javasolt 30%, illetve a Tanács által szorgalmazott 20% helyett a közvetlen (I. pilléres) támogatásoknak csak a 10%-át kellene kötelezően erre az intézkedésre elkülöníteni.

A vidékfejlesztési (II. pilléres) támogatások 30%-át tartják szükségesnek környezet- és éghajlatvédelmi célokra fordítani, amelybe beleértendők a természeti hátránnyal érintett területekre vonatkozó kifizetések is.

A forrásfelhasználás során nagyobb biztonságot nyújtana a környezeti célok elérésében az is, ha a II. pillérben előírt kötelező minimum teljesítésén felül elért eredmények is beszámíthatók lennének az I. pilléres agro-ökológiai alapprogramba.

A nyilatkozatot aláíró szerveztek hangsúlyozták, hogy az Európai Zöld Megállapodásban az agrár-élelmiszeripart érintő „Termőföldtől az Asztalig” és „Biodiverzitás Stratégiában” meghatározott célkitűzéseket a tagállami sajátosságok szerint kellene kiigazítani, és ne az összes tagállamra egységesen alkalmazott célszámok teljesítését várja el a Bizottság. Mint ismeretes, a hatástanulmányok elvégzése nélkül elkészített stratégiákban a növényvédőszer-használat 50%-os, a műtrágya-felhasználás 20%-os, az antibiotikumok alkalmazásának 50 %-os csökkentését irányozzák elő 2030-ig, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 8%-ról legalább 25%-ra kívánják emelni az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Eddig megúsztuk a csődöket, az idén megfordul a trend

Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint Magyarországon tavaly a globális átlagot meghaladó mértékben, 18 százalékkal csökkent a csődök száma. Az elemzők szerint ezt a kormányzati mentőcsomag és az átmeneti szabályozási változások mellett az is segítette, hogy a beszállítók a korábbinál türelmesebbek voltak az üzleti partnereik átmeneti likviditási nehézségei esetén.

Értéktőzsde: Emelkedő gabonaárak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a március 31. és április 8. közötti tőzsdenapokon a takarmánykukorica (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica) májusi jegyzése 75 000, a november–decemberi 60 000 forint/tonna volt. A termény a júliusi tőzsdei elszámolóára 1300 forinttal 75 000, a 2022. márciusi 1500 forinttal 60 500 forint/tonnára csökkent.

Málta fizet a turistáknak

Azok a külföldi turisták, akik legalább három napot töltenek Máltán, 200 eurós visszatérítést is kaphatnak. A cél, életet lehelni a haldokló turizmusba.

Februárban nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben

Februárban a vártnál jóval nagyobb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfői jelentése alapján.

Jelentős károkat okoztak a fagyok a kajsziültetvényekben

Országszerte jelentős károkat okoztak a csonthéjasoknál – főképp a kajsziültetvényekben – a múlt heti fagyok, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A következő hetekben számos gyümölcsfaj virágzik, a gazdálkodók igyekeznek megóvni őket az időjárás viszontagságaitól, ugyanakkor bíznak abban, hogy nem tér vissza huzamosabb időre a fagyos idő.

Keselyűk pusztulhatnak el egy haszonállatok kezelésére használt gyógyszertől

Egy haszonállatok kezelésére használt, diklofenák hatóanyagú gyulladáscsökkentő gyógyszer okozta a halálát egy keselyűnek Spanyolországban. A természetvédők szerint az eset csupán a jéghegy csúcsa lehet és a szer kiirthatja Európa keselyűinek jelentős részét.

Nincs szó az egyetemek privatizációjáról

Történelmi léptékű és nemzetstratégiai jelentőségű a felsőoktatási modellváltás, aminek a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) lehet a zászlóshajója, mondta Stumpf István a Magyar Mezőgazdaságnak. A volt kancelláriaminiszter és alkotmánybíró február elseje óta felügyeli kormánybiztosként az egyetemek fenntartói reformját.

Állattenyésztés: A jó minőségű árut elviszik

A limousin fajta egyik kiváló hazai törzstenyészete a balaton­almádi székhelyű IMÁR Bt.-nél található.

Járvány, fagykár és munkaerőhiány nehezítette a dohánytermesztők életét

A tavalyi év rendkívüli volt a dohánytermesztésben. A pandémia a palántanevelés időszakában érte az ágazatot, amitől a dolgozók egy része elhagyta munkahelyét. Az éjjeli fagyok szintén gondot okoztak, több helyen jelentős kárt okoztak a palántákban. A dohánytermesztők idei kilátásairól Eisler Józsefet, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) ügyvezetőjét kérdeztük.

Az első Európai Gyapjú Nap

Az Európai Gyapjúkereskedelmi Alapítvány (EWE) április 9-én, pénteken tartotta meg az első Európai Gyapjú Napot, mely online keretek között zajlott.