Back to top

„Jobbak lehetünk, mint a versenytárs” - Interjú az EXIM elnök-vezérigazgatójával

Komoly zuhanást élt meg a világkereskedelem az idei évben, de fontos különbség a mostani helyzet és a 2008-as válság között, hogy ma meglehetősen nagy mennyiségű forrás áll rendelkezésre, ráadásul kedvező feltételek mellett – mondta el lapunknak Jákli Gergely. Az EXIM elnök-vezérigazgatója értékelte a tavasszal bejelentett Kárenyhítő csomag eddigi eredményeit.

Mindebből kiviláglik: a hitelprogram sikerrel érte el az agrárgazdaság kis- és középvállalkozásait, ám még mindig nem élnek elegen az exporthitel-biztosítással, pedig a konstrukció könnyen beárazható és komoly versenyelőnyt is jelenthet az exporttárgyalások során.

Minden szempontból rendhagyó év a mostani, a koronavírus gyakorlatilag az egész gazdaságot felforgatta világszerte. Nem véletlen, hogy a koronavírus okozta gazdasági nehézségek kezelésére az exportban érintettek számára is új pénzügyi csomagot indított el tavasszal az EXIM. Milyen tapasztalatok születtek azóta ezzel kapcsolatban?

– Május elején indítottuk el a Kárenyhítő Programcsomagunkat, amikor még mindenki arra számított, hogy egy gyors visszapattanás várható a koronavírus okozta első sokk után.

A programmal a kereskedelmi banki hitelezést segítő állami kezességvállalást, gyorsan folyósítható hitelkonstrukciókat vezettünk be, valamint az exporthitel-biztosításokra vonatkozó, lazított európai uniós feltételeket kihasználva már az EU-s és a többi, fejlett OECD országba történő exporthoz is tudunk vevőbiztosítást nyújtani.

Eleinte tehát hamar elmúló krízisben reménykedett mindenki, de ma már láthatjuk, hogy ez sajnos nem így alakul. A jelek szerint tartósan velünk van a koronavírus, amely meghatározza a gazdaság feltételeit is. Ebben kell működnünk. Ez már csak azért sem könnyű, mert az exportot tekintve nagyon komoly visszaesést szenvedett el mindenki. Az első félévben a világkereskedelem 27 százalékkal esett vissza, amely példátlan zuhanást jelent.

Hogyan működik ilyen helyzetben a Kárenyhítő Programcsomag?

– A program legsikeresebb, legfőbb eleme a hiteltermék, amellyel az a célunk, hogy olyan, gyors és rugalmas forráshoz jussanak a cégek, amely minden szempontból kedvező feltételrendszer mellett segíti őket a nehéz időszak áthidalásában – akár működőtőke-szükségletről, akár beruházási hitelről legyen szó.

Ezt a konstrukciót tekintve eddig több mint 300 milliárd forintnyi kérelmet fogadtunk be, amelyből 180 milliárd forintnyi összegre már szerződtünk is.

Ez nagyságrendileg 650 cég kérelmét jelenti, amelyből 500 már meg is kapta az igényelt összeget. Figyelemreméltó, hogy ebben az agrárium aktívabb volt, mint más ágazatok. A tágabb értelemben vett agráriumról beszélek most, amely a mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatókat és élelmiszer-előállítókat is magába foglalja. Ez a szegmens a normál portfóliónkban 16 százalékot tesz ki, míg a Kárenyhítő Programban hozzávetőleg 20 százalékot jelent, vagyis a hitelkérelmek közül minden ötödik forint ebbe a tág értelemben vett ágazatba került.

Ez eddig mintegy 61 milliárd forintnyi hitelkérelmet jelent olyan, exportban érintett cégek részéről, akik 2018-ban mintegy 234 milliárd forintnyi export-árbevételt termeltek.

Ez egyébként döntően a kis- és középvállalkozásoknak köszönhető, az igénylők között erőteljes túlsúlyban voltak a kkv-k, mintegy 75 százalékos aránnyal. A program legnagyobb sikerének azt tartom, hogy ezeket a vállalkozásokat el tudtuk érni az ajánlatunkkal és hatékonyan tudunk segíteni nekik.

Mennyire vonzó a hitelfelvétel a dekonjunktúra időszakában?

– A mostani krízishelyzetet szeretik a 2008-as válsághoz hasonlítani, pedig lényeges különbségek vannak. A mi szempontunkból az egyik legfontosabb az, hogy jelenleg van biztos likviditás a pénzpiacokon.

Emlékezetes, hogy az akkori válságban szinte kiszáradtak a pénzpiacok, akkor maguk a bankok is nagyon nehezen jutottak forráshoz és nehezen tudtak hitelt nyújtani.

Ma erről nincs szó, forrásbőség van a világban. Mindenki érzi ezt a kedvező lehetőséget és látja a jó feltételeket is, hiszen az sem mellékes, hogy a mostani, a kárenyhítést szolgáló hitelek nagyon kedvező kondíciókkal érhetőek el.

Egy ilyen helyzetben ugyanakkor mégis leginkább a kiszámíthatóság az, ami felértékelődik, hiszen ebből van a legkevesebb. Miben bízhatnak az exportőrök? Mit tud ajánlani az EXIM a számukra ahhoz, hogy kiszámíthatóbbá váljon a működésük?

– Az EXIM nemcsak banki, hanem biztosítási szolgáltatásokat is nyújt az exportra termelő hazai cégeknek, így nemcsak hitel- és hitelfedezeti programot, hanem exportvevő-biztosítást is kínálunk. Ez a termék lényegében a vevők nemfizetési kockázatának kezelésére szolgál, ettől óvja meg az exportőröket.

Gyorsan forgó áruk szállításánál teljesen megszokott a halasztott fizetés, aminek persze van kockázata, ezt azonban nem elkerülni, hanem kezelni kell.

A biztosítás alkalmazásával, az értékesítési árba való beárazásával akár 365 napos fizetési haladékot is bevállalhat egy exportáló vállalkozás. Nem kell attól tartania, hogy végül nem folyik a várt bevétel, mert ha nem fizet vevő, az EXIM teljesíti a követelést. Mezőgazdasági, élelmiszeripari sze­­replőknek kifejezetten célszerű beépíteni ezt a biztonsági pontot a gazdálkodásukba, hiszen üzletmenetükben jellemző a gyorsan forgó áru és a halasztott vevőkövetelés. Ezt a szolgáltatást egyébként az EXIM az Európai Unión kívüli piacok esetében már régóta nyújtja ügyfeleinek, az agrárágazaton belül jellemzően élőállatok kivitelekor.

Távoli országok, sokszor üzletileg kétségesnek tartott térségek esetében ez egy bevett gyakorlat, de a koronavírus okozta helyzet miatt az EU lehetővé tette tavasszal, hogy az uniós – tehát a magyar kivitel nagyságrendileg 80 százalékát lefedő – exportrelációk esetében is alkalmazzuk.

Mely országok esetében kezdték el alkalmazni a biztosítást az Európai Unión belül?

– Ezzel a konstrukcióval döntően az Olaszországba exportáló cégek éltek a nyár elején. Ősszel új felfutást tapasztaltunk, ahol már Horvátország, Lengyelország és Ausztria is kiemelt pozíciót foglalt el. Az exporthitel-biztosítás egyelőre kevéssé ismert Magyarországon, így az agrárgazdaság szereplőinek körében is, pedig nagyon világos előnyei vannak: stabilizálni lehet a vele a meglévő üzleti kapcsolatokat és ahhoz is nagymértékben hozzásegíti a szereplőket, hogy új piacokat hódítsanak meg – ez az újraszerveződő értékláncokban új lehetőségeket teremt.

Hogyan teremthet új lehetőséget egy exportbiztosítás?

– A vállalkozások számos tényezőt, a gazdálkodásukat negatívan befolyásoló negatív faktort igyekeznek kivédeni.

Erre vannak speciális konstrukciók, mint például a szállítmány- vagy vagyonbiztosítás, a jégkár és a növénybetegségek elleni biztosítás.

A vevőkockázat elleni biztosítás egyelőre még nem ennyire elterjedt, pedig valljuk be, az nem egy kis kockázat, hogy a leszállított árut kifizetik-e vagy sem. Az Európai Unión belül persze a kintlévőségek behajtása jobban szabályozott, mint azon kívül, de még így is megéri ilyen biztosítással élni. Különösen a mostani időszakban értékelődik fel a kiszámíthatóság. Az pedig új lehetőséget jelent, hogy egy exportőr egy ilyen megoldással tudja kezelni a hosszú fizetési határidőre irányuló kéréseket –

ha egy leendő partner csak hatvan, kilencven vagy százhúsz napos fizetési határidővel hajlandó belemenni az üzletbe, akkor az exportőr cég ezzel a biztosítással alkalmazkodni tud a vevő által kért hosszú fizetési határidőhöz, a biztosítási díjat pedig be tudja árazni a termékbe.

Ezáltal létrejöhetnek olyan üzletek, amelyek a két fél fizetési határidővel kapcsolatos távoli álláspontjai miatt nem jönnének létre.

Milyen költségek merülnek fel egy ilyen megoldás esetében?

– Fix költséget nem lehet mondani, hiszen minden kereskedelmi ügylet egyedi, eltérő rizikót pedig eltérő árral tudunk kezelni.

Függ az országkockázattól, amely egyébként az Európai Unión belül lényegesen alacsonyabb, mint azon kívül, különösen egy-egy válsággócban. Függ a vevő pénzügyi minősítésétől is, de minden esetben olyan tételről van szó, amely az exportőr részéről beárazható.

A legalacsonyabb mértéke 0,2 százalék lehet, de még 1 százalék is könnyedén kezelhető, hiszen ha egy cég profittartalma 7–8 százalék, egy 1 százalékos biztosítási díjat könnyedén rátehet az árra, ha ennek eredményeképp hosszabb, akár 365 napos fizetési határidőt tud elfogadni. Ez utóbbi ugyanis nagyobb előny, mint az 1 százalékos árnövekmény, tehát akkor is nagyon jó eszköz lehet, ha egy cég növekedni akar. A jellemzően gyorsabb áruforgás miatt ez az agrárvállalkozásoknak kifejezetten jól jöhet.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akadozik a zöldségellátás

Az elmúlt hetekben Spanyolországnak rendkívüli téli időjárással kellett megküzdenie. A viharos időjárás szokatlan hideget hozott magával és sok hó esett az ország egyes területein. Ez több zöldségféle termesztését is megakadályozta, amelyekből most Európa-szerte hiány alakult ki.

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Elmarad a 2021-es ProWein a COVID-19 járvány miatt

A Covid-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt a ProWein 2021-et - a világ vezető és legjelentősebb bor- és szeszesital-vásárát - nem tervezik megszervezni március 19-23 között. A következő ProWein kiállítást Düsseldorfban 2022. március 27-29 között tartják meg.

Árutőzsde - További emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.