Back to top

Tápanyag és talajfertőtlenítő egyben, ez a Force Evo

Jövőre három új növényvédő szert vezet be a Syngenta: az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra a szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig a talajfertőtlenítő és a teljes értékű startertrágya kombinációja. Az utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibridkukorica termesztéséhez ajánlják, hangzott el az online bemutatón.

Bevezetőjében Máté Endre regionális fejlesztési vezető röviden hírt adott a Syngenta legújabb eredményeiről és terveiről. A következő öt évben kétmilliárd dollárt fordítanak kutatás-fejlesztésre a fenntartható mezőgazdaságért.

Hazánkban is bővítették a fejlesztő csapatot, hogy minél több adaptációs kísérletet tudjanak végezni.

A három új növényvédő szer mellett számos nagy teljesítményű, stressztűrő hibridet hoztak létre, például árpából az SY Dooblin és SY Dakoota hibrideket, vagy az SY Minerva kukoricát. Napraforgóból pedig a linolsavas és a magas olajsavas fajták közt is kínálnak a különböző gyomirtási technológiákra alkalmas hibrideket.

A fenntarthatóság fontos pillére a digitalizáció, amivel nagyon pontosan lehet célozni a kritikus területekre. Ezen a téren a területi tanácsadók segítségével érhetik el a magyar gazdálkodók is a Farmshot technológiát, ami műholdas képek segítségével ad tájékoztatást a helyi állapotokról. A Spray Assist olyan eszköz, ami a növényvédelemhez ad tanácsot, a segítségével lehet megállapítani az optimális permetezési időpontot és a szükséges fúvókákat. A permetezőgépek biztonságos tisztítására szolgál a RemDry eszköz.

A drótférgek kedvence a burgonya, a kukorica és a répafélék
A talajfertőtlenítés jelentőségét Vörös Géza rovartani szakértő részletezte. Egyre többfelé károsítanak a drótférgek, vagyis a pattanóbogarak több évig a talajban fejlődő lárvái. Az idén a száraz tavaszi idő miatt nem okoztak olyan nagy kárt, mint vártuk, mert a nedvesség fontosabb a számukra, mint a hőmérséklet.

Ha több az eső, akkor nagyobb létszámban húzódnak a talaj fölső rétegébe, ahol a veteményeket rágják meg.

Szántóföldön kisebb a jelentősége a cserebogarak jelenlétének, de a zöldítés mindenütt több lehetőséget ad a peterakásukra, így helyenként gondot okozhatnak. A vetési bagolylepke hernyója, a mocskospajor nagyon nehezen leküzdhető kártevő, szinte ellenálló a talajfertőtlenítő szerekkel szemben. Terjedésének ugyancsak kedvez a zöldítés, mert az augusztusban repülő második nemzedék könnyen talál peterakásra alkalmas helyet.

Az amerikai kukoricabogár kártétele is kisebb volt az idén a száraz és hűvös tavasz miatt, mert a kis lárvák elpusztultak a szárazságban, és jól kitartott a hűvös időben a vetéskor kijuttatott talajfertőtlenítő granulátum hatása. A nedves, mély fekvésű területeken azonban figyelni kell a kukoricabogárra, figyelmeztetett Vörös Géza.

Kukoricamoly
Fotó: Syngenta
Tömegesen károsít a kukoricamoly azokon a területeken, ahol nem forgatják a talajt, mert a telelő hernyók nem pusztulnak el.

Május második felében tömegesen repültek az első nemzedék lepkéi, a második nemzedéket pedig a számukra tökéletes meleg, párás idő várta. Ezek a lepkék már a csőre rakták a petéiket, amelyek rágása nyomán a fuzárium is megtámadta a kukoricát. A gyapottok bagolylepke általában hosszabb meleg, aszályos idő után érkezik hazánkba, de már itthon is áttelelhet az enyhébb teleken. Hernyói átvészelik a mínusz 3-4 C-fokot, csak hosszabb mínusz 10 C-fok körüli hidegben pusztulnak el.

Az idén előfordult, hogy egyetlen kukoricán megtalálták a kukoricamoly, a gyapottok bagolylepke és a kukoricabogár lárváit.

Fotó: Syngenta
A Force Evo egyetlen granulátumban tartalmaz összetett starterműtrágyát és a teflutrin talajfertőtlenítő hatóanyagot, mutatta be az új terméket Horváth András fejlesztőmérnök.

Van benne 10% nitrogén, 41% foszfor, 3% mangán és 2% cink, valamint 5 g/kg teflutrin. Vetéssel egy menetben, sorkezeléssel, de diffúzorral javasolt kijuttatni, adagja drótférgek ellen 16 kg/ha, közepes kukoricabogár-fertőzésnél 20 kg.

Összehasonlító kísérletben a kezeletlen kontrollhoz (5 t/ha) képest 3,5, a Force 20 CS-vel történt csávázáshoz képest 1,25 tonnás hozamnövekedést lehetett elérni vele.

A legjobb eredményt a csávázás és talajfertőtlenítés együttes alkalmazásával érték el, akkor a termés 9,35 tonna volt egy hektárra átszámítva. Megadták a termő kukoricatövek számát is a kezeléseknél, a kontrollban 58 ezer, a csávázásnál kerekítve 70,7 ezer, a Force Evo használatával 72 ezer, a kombinált kezelésnél pedig 75,5 ezer tő fejlődött egy hektáron.

Számos kísérlet eredményét összegezve megállapítható, hogy 5000 tő kiesése a kukoricatáblán körülbelül egy tonna termésveszteséget okoz,

hangsúlyozta Horváth András.

A készítmény kijuttatása az üzemi kísérletek szerint is könnyű és biztonságos, de a díffúzor használata mindenképpen ajánlott hozzá. Tíz kísérlet átlaga alapján kezeletlen kontrollban 55 ezer kukoricatő fejlődött egy hektáron, a sor aljára kijuttatott Force Evo készítménnyel 64 ezer, diffúzorral kiszórva ezt a szert pedig 78,5 ezer.

Burgonyában nem az elültetett, hanem a majd fejlődő gumót kell védeni a drótférgektől, azért a bakhátba javasolt bedolgozni a szert.

Fotó: Syngenta
Mint a webinárium hallgatói közti gyors felmérés mutatta, legtöbbjüknek a drótférgekkel gyűlik meg a baja, mondta Papp Zoltán kampánymenedzser. A kártevők nemcsak a forgatás nélküli talajművelés és a zöldítés miatt tudnak terjeszkedni, hanem közrejátszik abban a neonikotinoidos csávázás betiltása, az egyszikű gyomnövények terjedése, amelyeknek a gyökerén sokkal gyakoribb a drótféreg, mint a gabonafélékén.

Az utóbbi öt évben az időjárás is kedvezett a pattanóbogarak peterakásának, mert kétszer átlagos, háromszor pedig kimondottan csapadékos volt a június-július, amikor ezek a bogarak szaporodnak.

Az új készítményt elsősorban a drótférgek leküzdésére ajánlják, ahol a kukoricabogár a legnagyobb veszély, a jól bevált Force 1,5 G talajfertőtlenítő marad a megoldás. A Force Evo inkább a csemegekukorica és a hibridkukorica termesztésében javasolt, mert hatékonyan segíti a korai fejlődést, sűrűbb lesz a tőállomány a segítségével.

Fotó: Pixabay

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Árutőzsde - További emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Szerencsehozó növények az élelmiszerüzletekben

A madársóska (Oxalis) egyike azoknak a fajoknak, amelyek értékesítési időszaka nagyon rövid. Noha néhány kereskedelmi egység már karácsony előtt elkezdi árulni a négylevelű szerencsehozó növényt, a kereslete zömmel a két ünnep közötti néhány napra korlátozódik. Wilhelm Baum düsseldorfi kertészete főként élelmiszerboltoknak és diszkontáruház-láncoknak szállít, 6-7-9 és 11 centiméteres cserepekben.

Kalászosok őszi gyomirtása?

Munícióval látta el azokat a gazdákat az FMC-Agro Hungary Kft., akik bekapcsolódtak az elsősorban növényvédelmi kérdéseket boncolgató online konferenciába. Így kerültek terítékre az őszi kalászosok, a kukorica, a napraforgó vagy éppen a repce.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.