Back to top

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Somogy megye Balatontól távolabb eső része, a belső-somogyi Homokvidék átlagosan 150 méter tengerszintfeletti magasságban húzódik, felszínét azonban viszonylag sűrű észak-déli irányú homokbucka-vonulatok tagolják. A homokbuckák alig észrevehetően hullámossá változtatják a tájat, és a legfeljebb 10 méteres szintkülönbségektől lefolyástalan, lapos völgyek alakultak ki. A belső-somogyi Homokvidék bővelkedik vízfolyásokban, ezeket szinte kivétel nélkül Rinyának hívják. De a sok Rinya-ágon kívül rengeteg a természetes és mesterséges tó is, bennük páratlanul gazdag élővilággal.

A tavak környékén számos rétisaspár fészkel, az erdők rejteke pedig nyugalmas otthont ad az oly óvatos feketególyáknak is. A nádasokban fokozottan védett vidrák élnek, a Somogyországra jellemző éger-lápok pedig nyáron hűst kereső szarvasokat rejtenek.

A természeti adottságok, a kialakuló nagybirtok-rendszer, a kedvező gazdálkodási szerkezet már a történelmi időkben is fejlett vadászati kultúrát eredményezett, ami a 20. században élte virágkorát.

Ebben a festői környezetben találhatók a Lábodi Vadászterület legvonzóbb turisztikai célpontjai: Petesmalom, Nagysallér és Sziágy. A méltán világhírű, mintegy hét évtizedes múltra visszatekintő állami vadászterület kiemelkedő dám- és gímszarvas-állománya sok vadászvendéget vonz évről évre a térségbe.

Jeles vadászok, vadászírók - az Eszterházyak, Jankovicsok, Inkeyek leszármazottai, gróf Széchenyi Zsigmond, vagy éppen dr. Studinka László – is megfordult Somogyban. A hagyományok jó alapot teremtettek a ma emberének a vadászathoz, az 1971-es Vadászati Világkiállítást követően pedig tovább nőtt a térség népszerűsége.

A vidék egyik közkedvelt vadászházát, a közeli Szent-Hubertusz kápolnát, mini vadasparkot és a Vadászati és Helytörténeti Emlékházat is magába foglaló nagysallári Gazdálkodási és Turisztikai Központ a vadgazdálkodás és a mezőgazdaság ágazatainak tevékenységeit támogatja.

A Vadászati és Helytörténeti Emlékház megismerteti látogatóival a vadászati hagyományokat, kultúrát, a vadászat és vadgazdálkodás eszközeit, bemutatja a vadászat neves szakembereit és nem utolsósorban a belső-somogyi vadállományt. A kiállítás természeti diorámája, a neves vadászok életútjának leírásai, az 1971-es jelkép, az Auloch-bika agancsának másolta, a kiemelkedő minőségű és érdekes trófeák, vadászattörténeti relikviák és fotók, valamint vadászati eszközök mellett talán a legnagyobb értéket a restaurált és hordozható felületre átmentett falfestmények képviselik. Báró Schell József szekko (al secco) technikával készült Petesmalmi nyolc alkotása közül hármat eredetiben láthatunk az Emlékházban. De megcsodálhatjuk Muray Róbert rinyatamási terítéket ábrázoló nagyméretű falfestményét is. Az 1972-es Muray-alkotás hosszú ideig a feledés homályába veszett, mígnem 2018-ban restaurálták.

A vadászati kultúra népszerűsítése mellett a természeti ismeretek átadása, az erdő növény- és állatvilágának megismertetése, a vadász- és erdészszakma bemutatása, a környezettudatos nevelés előtérbe helyezése is célja az emlékháznak.

Egyaránt élvezettel látogatják a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolából érkező óvodás vagy iskolás csoportok, a Rinya menti erdőkben barangoló kirándulók, a vadászház vendégei.

A nagysalléri Gazdálkodási és Turisztikai Központ a petesmalmi Dr. Studinka László Természetismereti Központtal és a Sziágyi Erdei Iskolával együtt a tervek szerint bemutató- és programhelyszíne lesz az 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A Lábodi Vadászterületen, Nagysalléron terveznek természetfotó-kiállítást, bemutatják az Edmond Blanc Díjas és diplomás magyarországi vadászterületeket és a legkiválóbb lábodi gímtrófeákat. A tervezett erdő-, vadgazdálkodási és vadászati szakmatörténeti kiállítás nagy érdeklődésre számíthat még a gyermekek körében is, hiszen az ágazatban alkalmazott technikák, eszközök és gépek makettjei ezt a korosztályt nyűgözik le a legjobban. Feltehetően nagy siker lesz a virtuális vadászat is.

A 2021-es év gím- és dámtrófeáit nagy területű, impozáns kiállításon járhatják körbe az érdeklődők.

A tiszteletadás sem marad el, a természeti kincsekért Szent-Hubertusz mise keretében mondhatunk majd áldást.

A Lábod környéki természeti környezetet, a csodálatos növény- és állatvilágot gyalogos, kerékpáros és „vadász-omnibuszos” túrákon is megismerhetik a világkiállítás látogatói. A családokat és külön a gyermekeket játékos programok várják, a vadgasztronómia a vadász-romkocsmában teljesedik ki.

A vadászati kultúra értékein túl a nagy rendezvények az egyetemes kultúrát is képviselik, hangsúlyozva a természet és az ember kapcsolatának harmóniáját.

Közvetítve Fekete István Tüskevár című regényében megfogalmazott tartalmas gondolatokat, a természet alázatos szeretetét, a megismerés csodálatos vágyát és holtomiglan beteljesülését.

Merczel István

SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Sorra tisztítják meg a védett területeket az illegális szeméttől

Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.

Felkészült az erdőgazdaság a hideg télre!

Az enyhe őszies, sáros idő után hirtelen beköszöntött a hideg és a fagy. A változó időjárástól függetlenül biztonsággal ki tudjuk szolgálni a lakosságot és a partnereinket, sőt a legtöbb erdészetnél még száraz tüzelőanyag is van készleten – mondta Zay Zsolt, az EGERERDŐ Zrt. kereskedelmi vezetője.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.