Back to top

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Somogy megye Balatontól távolabb eső része, a belső-somogyi Homokvidék átlagosan 150 méter tengerszintfeletti magasságban húzódik, felszínét azonban viszonylag sűrű észak-déli irányú homokbucka-vonulatok tagolják. A homokbuckák alig észrevehetően hullámossá változtatják a tájat, és a legfeljebb 10 méteres szintkülönbségektől lefolyástalan, lapos völgyek alakultak ki. A belső-somogyi Homokvidék bővelkedik vízfolyásokban, ezeket szinte kivétel nélkül Rinyának hívják. De a sok Rinya-ágon kívül rengeteg a természetes és mesterséges tó is, bennük páratlanul gazdag élővilággal.

A tavak környékén számos rétisaspár fészkel, az erdők rejteke pedig nyugalmas otthont ad az oly óvatos feketególyáknak is. A nádasokban fokozottan védett vidrák élnek, a Somogyországra jellemző éger-lápok pedig nyáron hűst kereső szarvasokat rejtenek.

A természeti adottságok, a kialakuló nagybirtok-rendszer, a kedvező gazdálkodási szerkezet már a történelmi időkben is fejlett vadászati kultúrát eredményezett, ami a 20. században élte virágkorát.

Ebben a festői környezetben találhatók a Lábodi Vadászterület legvonzóbb turisztikai célpontjai: Petesmalom, Nagysallér és Sziágy. A méltán világhírű, mintegy hét évtizedes múltra visszatekintő állami vadászterület kiemelkedő dám- és gímszarvas-állománya sok vadászvendéget vonz évről évre a térségbe.

Jeles vadászok, vadászírók - az Eszterházyak, Jankovicsok, Inkeyek leszármazottai, gróf Széchenyi Zsigmond, vagy éppen dr. Studinka László – is megfordult Somogyban. A hagyományok jó alapot teremtettek a ma emberének a vadászathoz, az 1971-es Vadászati Világkiállítást követően pedig tovább nőtt a térség népszerűsége.

A vidék egyik közkedvelt vadászházát, a közeli Szent-Hubertusz kápolnát, mini vadasparkot és a Vadászati és Helytörténeti Emlékházat is magába foglaló nagysallári Gazdálkodási és Turisztikai Központ a vadgazdálkodás és a mezőgazdaság ágazatainak tevékenységeit támogatja.

A Vadászati és Helytörténeti Emlékház megismerteti látogatóival a vadászati hagyományokat, kultúrát, a vadászat és vadgazdálkodás eszközeit, bemutatja a vadászat neves szakembereit és nem utolsósorban a belső-somogyi vadállományt. A kiállítás természeti diorámája, a neves vadászok életútjának leírásai, az 1971-es jelkép, az Auloch-bika agancsának másolta, a kiemelkedő minőségű és érdekes trófeák, vadászattörténeti relikviák és fotók, valamint vadászati eszközök mellett talán a legnagyobb értéket a restaurált és hordozható felületre átmentett falfestmények képviselik. Báró Schell József szekko (al secco) technikával készült Petesmalmi nyolc alkotása közül hármat eredetiben láthatunk az Emlékházban. De megcsodálhatjuk Muray Róbert rinyatamási terítéket ábrázoló nagyméretű falfestményét is. Az 1972-es Muray-alkotás hosszú ideig a feledés homályába veszett, mígnem 2018-ban restaurálták.

A vadászati kultúra népszerűsítése mellett a természeti ismeretek átadása, az erdő növény- és állatvilágának megismertetése, a vadász- és erdészszakma bemutatása, a környezettudatos nevelés előtérbe helyezése is célja az emlékháznak.

Egyaránt élvezettel látogatják a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolából érkező óvodás vagy iskolás csoportok, a Rinya menti erdőkben barangoló kirándulók, a vadászház vendégei.

A nagysalléri Gazdálkodási és Turisztikai Központ a petesmalmi Dr. Studinka László Természetismereti Központtal és a Sziágyi Erdei Iskolával együtt a tervek szerint bemutató- és programhelyszíne lesz az 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A Lábodi Vadászterületen, Nagysalléron terveznek természetfotó-kiállítást, bemutatják az Edmond Blanc Díjas és diplomás magyarországi vadászterületeket és a legkiválóbb lábodi gímtrófeákat. A tervezett erdő-, vadgazdálkodási és vadászati szakmatörténeti kiállítás nagy érdeklődésre számíthat még a gyermekek körében is, hiszen az ágazatban alkalmazott technikák, eszközök és gépek makettjei ezt a korosztályt nyűgözik le a legjobban. Feltehetően nagy siker lesz a virtuális vadászat is.

A 2021-es év gím- és dámtrófeáit nagy területű, impozáns kiállításon járhatják körbe az érdeklődők.

A tiszteletadás sem marad el, a természeti kincsekért Szent-Hubertusz mise keretében mondhatunk majd áldást.

A Lábod környéki természeti környezetet, a csodálatos növény- és állatvilágot gyalogos, kerékpáros és „vadász-omnibuszos” túrákon is megismerhetik a világkiállítás látogatói. A családokat és külön a gyermekeket játékos programok várják, a vadgasztronómia a vadász-romkocsmában teljesedik ki.

A vadászati kultúra értékein túl a nagy rendezvények az egyetemes kultúrát is képviselik, hangsúlyozva a természet és az ember kapcsolatának harmóniáját.

Közvetítve Fekete István Tüskevár című regényében megfogalmazott tartalmas gondolatokat, a természet alázatos szeretetét, a megismerés csodálatos vágyát és holtomiglan beteljesülését.

Merczel István

SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Egy tragikus sorsú erdész emlékére

A kőkereszt a felirata szerint „Jézus nagyobb dicsőségére 1890 Fultán János orozva meggyilkolt erdész emlékezetére” emeltetett. De vajon ki lehetett Foltán János, és miért állított emlékére az utókor ilyen feltűnő emléket?