Back to top

Indiai kutatók uborka héjából állítanának elő csomagoló anyagot

Ne dobjuk el az uborka héját! Csomagolóanyagnak még jó lehet. Az (IIT) indiai Kharagpur Technológiai Intézet kutatói a magas cellulóz-tartalmú uborkahéjból cellulóz nanokristályokat hoztak létre, amelyek élelmiszer-csomagolóanyagok előállítására alkalmasak.

Az egyszer használatos műanyagot a fogyasztók már tudatosan kerülik, ám az élelmiszerek csomagolásának részeként ezek a műanyagok nagyrészt forgalomban maradnak. A természetes biopolimerek ebben az iparágban nem igazán használhatóak, mivel sem az erősségük, sem a nyúlási, sem az optikai tulajdonságuk, sőt bizonyos esetekben még élelmiszer biztonsági tulajdonságuk sem teszi alkalmassá őket élelmiszerek csomagolására.

Prof. Jayeeta Mitra és N. Sai Prasanna, az intézet kutatói nyers uborkahulladékból kifejlesztett cellulóz-nanoanyagot tudott előállítani- számolt be róla az EE Times India. 

Indiában az uborka sokoldalúan felhasznált zöldségféle, használják salátákhoz, savanyúságokhoz, főzve vagy nyersen is fogyasztják.

De az italipar is feldolgozza, amely során nagy mennyiségű biohulladék keletkezik az uborka héjából, amely cellulózban igen gazdag. Az uborkának mintegy 12%-a lesz hulladék, ami a héjból, vagy akár levágott egész uborkaszeletekből áll. Ebből a hulladékból kivont cellulózokat, hemicellulózt, pektint új bioanyagok előállításához használták fel, amelyek hasznosak a biokompozitokban - mondta Prof. Jayeeta Mitra.  

Hozzátette: vizsgálatuk azt mutatja, hogy az uborka héjából származó cellulóz nanokristályok módosítható tulajdonságokkal rendelkeznek, ami jobb biológiai lebonthatóságot és biokompatibilitást eredményez.

Ezek a nanocellulóz anyagok a közeljövőben erős, megújuló és gazdaságosan felhasználható anyagként jelenhetnek meg, olyan egyedi tulajdonságaik miatt, mint a nagy felület/térfogat arány, a könnyű súly és a kiváló mechanikai tulajdonságok. Az ilyen nanokristályokból alacsony oxigénáteresztő képességgel rendelkező élelmiszer-csomagoló anyagokat lehet előállítani.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu/www.eetindia.co.in

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Akadozik a zöldségellátás

Az elmúlt hetekben Spanyolországnak rendkívüli téli időjárással kellett megküzdenie. A viharos időjárás szokatlan hideget hozott magával és sok hó esett az ország egyes területein. Ez több zöldségféle termesztését is megakadályozta, amelyekből most Európa-szerte hiány alakult ki.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó termékek forgalmazása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő.