Back to top

Szőlővédelmi újdonságok a BASF-nél

Idei második online kísérleti bemutatóján a szőlőben használható gombaölő szerek fejlesztését mutatta be a BASF. A téma a peronoszpóra és a feketerothadás elleni védekezés volt. Hajnal Gábor marketingvezető hangsúlyozta, hogy a BASF fejlesztésben elkötelezett cégként régóta dolgozik azon, hogy a termesztők számára zökkenőmentes legyen az átmenet a szerkivonásokon.

Piacra hozták a verhetetlen lisztharmat elleni készítményt, a Sercadist és tavaly a peronoszpóra elleni védekezésben új szintet jelentő Delan Pro készítményt.

Vanó Imre termékfelelős és Hoffmann Péter fejlesztőmérnök beszélgetéséből kiderült, hogy az

utóbbi öt évben dinamikusan nőtt a BASF gombaölő szereinek a forgalma, szőlőben idén holtversenyben piacvezetők lettek.

A német cég első szerei az 1960-as években jelentek meg, ezek a máig használt kontakt Polyram és a Delan® 700 voltak. Az Acrobat MZ és a Forum R követte őket a következő évtizedekben, majd a 2000-es években rendkívül fölgyorsult a fejlesztés, sorra érkeztek az új, változatos hatásmódú gombaölő szerek. Először a sokféle kórokozó ellen bevethető storbilurinok kerültek föl a palettára, majd 2010-től kezdődött az SDHI gombaölő szerek felfutása, amelyeket elsősorban a szőlőlisztharmat leküzdésére használnak. A legtöbb készítmény természetesen más kertészeti kultúrák védelmére is alkalmas.

Legújabb fejlesztésük, az Európai Unió szigorú környezet- és egészségvédelmi követelményeinek megfelelő triazol, a Revysol® (mefentriflukonazol) hatóanyag, amelyből különböző készítmények engedélyeztetése folyik a világ számos országában, összesen 40 termény védelmére.

Jövőre hazánkban a gabonafélékben vezetik be a Revycare® készítményt, és már a szőlőben is beállítottak kísérleteket a hatóanyaggal. Hoffmann Péter hangsúlyozta, hogy a piaci bevezetés előtt 8-10 év a fejlesztés folyamata, azután pedig még szélesebb körből tudnak tapasztalatokat gyűjteni a készítményekről, amit felhasználnak a termékek és technológiák további javításához, pontosításához. Ebben a területi képviselők és a gazdák együttműködése alapvetően fontos, és erősíti a kölcsönös bizalmat. A termékek megfontolt használatában segít a BASF 54 állomásból álló növényvédelmi előrejelző hálózata, a Defenso is. Adatai alapján meghatározható a permetezések optimális ideje és a dózis.

A Delan® Pro új szemléletet hozott a peronoszpóra elleni védekezésbe.

Peronoszpóra a hónaljhajtáson
Fotó: Horváth Csilla
A peronoszpóra nem minden évben lép fel járványos mértékben, általában késői, és enyhe fertőzéssel lehet találkozni.

A kontakt hatású gombaölő szerekkel megakadályozható a betegség terjedése, de a gyakorlatban virágzástól általában felszívódó készítményekre váltanak a gazdák, mert számítanak a gyógyító hatásukra és arra, hogy az új növekményt is megvédik a fertőzéstől. A peronoszpóra elleni védekezésnél a szőlő növekedési ütemére is figyelni kell, mert amikor nincs erős növekedés, nem tudjuk kihasználni a drága felszívódó szerek előnyeit, magyarázta Hoffmann Péter. Ebből eredt a gondolat, hogy olyan készítményre lenne szükség, amelyik általános védelmet nyújt és nagy fertőzési nyomásnál is lehet használni. Ez a szer lett a Delan® Pro, amit 2019-ben vezetett be a cég Magyarországon, mindjárt egy peronoszpórajárvánnyal sújtott évjáratban. Előtte 2010-ben okozott hasonlóan nagy kárt ez a betegség.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy április időjárásán múlik, mennyire lesz veszélyes egy évben a peronoszpóra. Tavaly is ott volt erős fertőzés, ahol áprilisban az átlagosnál több csapadék hullott: Egerben, a Kunsági borvidéken és Dél-Dunántúlon. Májusban már az egész országban esős volt az idő, sőt a június és július is. Ha még több lett volna a nyári csapadék, az ország többi borvidékén is súlyos helyzet alakulhatott volna ki.

Tavaly 18-20 nappal azután, hogy a műszerek az első elméleti fertőzési lehetőséget mutatták, meg is találták a peronoszpóra levéltüneteit. Máskor 10-14 elméleti veszélyhelyzet sem eredményez tényleges fertőzést.

Az első tünetek kialakulása után gyorsan elharapózott a betegség, amit a néhol 150 milliméternyi májusi csapadék is elősegített.

Ebben a nehéz helyzetben nagyon jól vizsgázott a Delan® Pro. Alacsonyabb, 1,8 literes hektáronkénti dózisban messze felülmúlta az ismert kontakt szerek hatását, magasabb dózisban (3 l/ha) pedig fej-fej mellett szerepelt a legkorszerűbb felszívódó készítményekkel.

Az idén a feketerothadás okozott váratlan terméskiesést az ország számos pontján, Tokaj-Hegyalján, Egerben és a Kunsági borvidéken. A betegség terjedésében közrejátszik a megváltozott szerhasználat, az ellenálló szőlőfajták térnyerése az Alföldön, valamint a gépi szüret. Sajnos a szőlőkombájnnal könnyű áthurcolni a fertőzőanyagot egyik ültetvényből a másikba.

Az engedélyezési kísérletekben ezért vizsgálták a Revysol® hatóanyag feketerothadás elleni hatékonyságát is, méghozzá mesterséges fertőzéssel.

Szekszárdon egy kísérleti területre előző évi beteg fürtöket akasztottak ki és esőztető öntözéssel segítették elő a fertőzést. Ötször permeteztek a jövendőbeli szerrel 12-14 napos fordulókban, ebből kétszer már a virágzás előtt is kijuttatták a gombaölő szert. A kezeletlen kontrollban július 23-án jelent meg az első levéltünet és pár nappal később már a fürtön is kialakult a betegség. Összességében 60%-os gyakoriságú fürtfertőzést mértek, 10-12%-os borítottsággal a kezeletlen kontrollban. Az ötszöri kezeléssel teljesen sikerült megvédeni a szőlőt, sem lombon, sem fürtön nem alakult ki a betegség.

A feketerothadás levéltünete nem feltűnő
A feketerothadás legnagyobb veszélye, hogy a szőlő minden zöld részét megfertőzi, a levélnyelet és a fürtkocsányt is, így a bogyók fertőzése nélkül is a teljes fürt elhalásához vezet.

Első tünetei a levélen kialakuló, szögletes kávébarna foltok, amelyeket sötét szegély határol. Idővel a foltokban fekete pöttyök válnak láthatóvá, azok a gomba piknídiumai, ahonnan újabb piknokonídiumos fertőzés indul. Bogyón először kis benyomódások látszanak, aztán világosbarna lesz a bogyó, majd elhal és feketén összetöpped. A felszínén ugyancsak kialakulnak a szaporítóképletek.

Az új készítmény engedélyokirata most készül, várhatóan három alkalommal lehet majd használni egy tenyészidőben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Földönkívüli borospalackok közelednek a Föld felé

Kisebb-nagyobb sikerrel a közösségi médiának köszönhetően a világ számos pontján elterjedt a „száraz január” kihívás. Ennek a lényege, hogy a résztvevők januárban egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozókat pedig 12 üveg jó minőségű francia bor kisértette egy teljes éven keresztül.

Szerencsehozó növények az élelmiszerüzletekben

A madársóska (Oxalis) egyike azoknak a fajoknak, amelyek értékesítési időszaka nagyon rövid. Noha néhány kereskedelmi egység már karácsony előtt elkezdi árulni a négylevelű szerencsehozó növényt, a kereslete zömmel a két ünnep közötti néhány napra korlátozódik. Wilhelm Baum düsseldorfi kertészete főként élelmiszerboltoknak és diszkontáruház-láncoknak szállít, 6-7-9 és 11 centiméteres cserepekben.

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

Kalászosok őszi gyomirtása?

Munícióval látta el azokat a gazdákat az FMC-Agro Hungary Kft., akik bekapcsolódtak az elsősorban növényvédelmi kérdéseket boncolgató online konferenciába. Így kerültek terítékre az őszi kalászosok, a kukorica, a napraforgó vagy éppen a repce.