0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Gépi soraljművelés vagy gyomirtás

Cikkünk szerzője a Balatonboglári borvidéken, a Viticoop Kft.-nél a növényvédelmi munkák kivitelezéséért felel közel 850 hektár szőlőültetvényben. Saját szőlője 6,5 hektáros, ott kezdett el a soraljműveléssel foglalkozni, keresni a legjobb megoldásokat.

Ebből az érdeklődésből nőtte ki magát a tavaly és az idén megrendezett Vititech gépbemutató, ahol a résztvevők munka közben láthatták a gépeket. Írásában az eddig megtett út tapasztalatait foglalja össze.

Arezisztens gyomnövények (betyárkóró, fekete csucsor) miatt a felhasználható vegyszerek nem adnak teljes megoldást, ezért kezdtem el foglalkozni a mechanikai gyomirtás lehetőségeivel, elsősorban saját ültetvényeimben. Sokat keresgéltem az interneten, rengeteg videót megnéztem és próbáltam eldönteni, melyik gép lehetne megfelelő nekem és esetleg üzemi méretben is. A másik nyomós indok a gépesítésre az új telepítésű ültetvényeim tisztán tartása volt. A kapálásra nálunk nincs ember, vagy nagyon drága, körülbelül egyévnyi kézi kapálás hektáronkénti költsége megegyezik egy egyszerű soraljművelő gép árával.

Egyebek közt ezek a problémák hívták életre a Vititech gyakorlati gépbemutatót, hogy egy helyen, egy időben láthassuk a gépeket munka közben és minden érdeklődő el tudja dönteni, melyik lehet számára legalkalmasabb a saját ültetvényében.

Tudomásom szerint ilyenre még nem volt példa az országban a szőlészeti ágazatban.

Helyszínül azért választottuk a Rád-Vin Kft. szőlőültetvényét, mert ott minden lehetőség adott a bemutató megszervezéséhez. Szerencsére több cég is mellém állt és eljöttek bemutatni a gépeiket. Akkor még csak a soraljművelésre volt kihegyezve a bemutató az üzemi szinten is nagy gondot okozó rezisztens gyomok megjelenése miatt. Az első alkalom során mutatott érdeklődés sarkallt arra, hogy folytassam az idén is, amire a munkahelyem is biztatott. Ebben az évben már a szőlő gépesítése lett a fő téma. A kiállító cégek a gyakorlatban, munka közben mutatták be az általuk forgalmazott gépeket. (A rendezvényről Gépbemutató Rádpusztán címmel, a Kertészet és Szőlészet 32. számában írtunk részletesen. A szerk.)

Ár és teljesítmény

Saját ültetvényembe több szempont alapján kerestem gépet. A legfontosabb az ár volt, mert kis területtel rendelkezem, a következő pedig az, hogy milyen géppel tudnám kiegészíteni a vegyszeres gyomirtást, főleg a rezisztens gyomnövények szabályozására. Figyelembe vettem a saját traktorom teljesítményét a gép szükségletéhez viszonyítva, valamint azt is, hogy a nagyon heterogén szőlőkben melyik géptípust lehetne integrálni üzemi technológiába.

Saját ültetvényeimben kipróbálva három gépről tudok véleményt mondani, mindegyik egyoldalas kivitelű berendezés.

Az Ostraticky hidraulikusan kitérő kapája könnyen beállítható, egyszerű gép, jó hatásfokkal dolgozik, a gyomok 85-95%-át eltávolítja attól függően, hogy mennyire közel állítjuk a tőkékhez az érzékelőt. Fiatal, és jó állapotú idős ültetvényben is jól használható. Saját fiatal ültetvényeimben 90 centiméteres tőtávnál legföljebb 5 km/óra sebességgel haladok, ami lényegesen gyorsabb a kézi kapálásnál, bár 10-12 km/órás munkasebességet mondanak az ilyen gépekre. A kapa akár megkésve, 15-20 centiméteres gyommagasságig is használható, illetve a bakhát bontására is alkalmas. Nálam a két kerék közé van felszerelve, így jól látom munka közben.

Hátránya, hogy görbe törzsű tőkéknél nem működik, kivéve a talajhoz közeli érzékelőpálcás megoldást, illetve telepítés után a föld alatt maradt oszlopdarabok, régi tőkék kárt okozhatnak benne. A fiatal (15-30 cm-es) hajtásokat az érzékelőpálca letörheti. Intenzív használatához külön olajhűtő szükséges, ha az erőgép saját hidraulikarendszeréről működik. Gondot okoz, hogy csak optimális talajállapotnál lehet jól dolgozni vele, pedig szezonban ez nem mindig jön össze, továbbá, hogy a kapálás utáni esőtől újra visszagyökeresedhet a kikapált gyomok egy része. Saját gépem nem dönthető fejes, ezért a lépcsős sorokat nem lehet vele rendesen művelni.

Jó hatásfokkal dolgoznak

Az Ostraticky + KULT görgős tárcsa + ujjas tárcsa kombináció előnye, hogy nem szükséges hozzá hidraulikarendszer, mert a talajról kapja a meghajtását. Nagyon nagy munkasebességre képes, elérheti a 14 km/órát is, ráadásul kisebb teljesítményigény mellett.

Egyszerű gép, könnyű beállítani. Új telepítésű szőlőnél nem bántja a fiatal hajtásokat.

Ha időben dolgoztam vele, a hatásfoka elérte szerintem a 95%-ot.

Hátránya viszont, hogy csak 2-4 leveles gyomállapotig működik jól, ha elkésünk a munkával, rosszabb hatásfok várható tőle. Többszöri használat után kis bakhát alakul ki, és lépcsős ültetvényben nem jó a hatásfoka.

A Kadioglu damilos soraljkasza előnye, hogy tökéletes gyomirtásra képes (100%-os hatásfok), és a kétszikű gyomok nagy tömegével is képes elbánni, ha elkéstünk a kezeléssel, vagyis „tűzoltásra” is alkalmas. Lépcsős területen jól használható, könnyen működtethető, egyszerű gép, a sor alatt felejtett karók, törzsek nem tesznek kárt benne. Gyorsan (5-6 km/óra munkasebesség) lehet dolgozni vele, a damilfej szögének beállításával növelhető a kaszálás szélessége, hatékonysága. Bizonyos magasságig törzstisztításra is alkalmazható (nem kell lehajolni utána kézi törzstisztításkor), letöri, levágja a sor alá növő hajtásokat, amiket nem ér el a csonkázó.

Hátránya, hogy a damilt csak manuálisan lehet utánaengedni, és leszakadt damildarabok maradnak a földön az ültetvényben. Ha a damil tőben, a dobnál szakad el, azt a szálat nehezen vagy egyáltalán nem lehet kiengedni újra, csak akkor, ha mindenhonnan lefogyott. Az egyszikű gyomokat nem tudja tökéletesen kitakarítani a sor alól („elcsúszik rajta a damil”). Működése a traktor hidraulikateljesítményéhez kötött.

Új telepítésű fiatal ültetvényekben nem használható, csak akkor, ha a törzs már befásodott. Nálam harmadik éves ültetvényben nem okozott semmilyen kárt.

Vegyszeres vagy mechanikai?

Vegyszerezésnél a készítmények kijuttatása után megnyugszik a gazda, mert körülbelül két hét és hatni fognak, majd tartamhatás is várható. Ez azonban bizonyos gyomfajok esetében a rezisztencia miatt nem érvényes.

Mechanikai gyomirtás után, az időjárás függvényében újrafejlődnek a gyomok a sor alatt. Ez az időszak szárazságban több hét is lehet, de ha esik az eső, akár egy hétre is rövidülhet.

Külön kell választani a fiatal és az idős ültetvények gyomirtási technológiáját, mert a fiatal ültetvények korától függően változnak a felhasználható vegyszerek, és természetesen a soraljmű­velőknél is figyelembe kell venni a szőlő korát.

Fiatal ültetvényeimben több variációt is kipróbáltam eddig. Volt ültetvény, amit egész évben csak soraljműveléssel próbáltam gyomirtani.

Ennél sokszor kellett művelni a soraljat, ami nem túl költségkímélő, főleg, ha elkésik a művelet. De nem lehetetlen! A fiatal, egy-kétéves ültetvényben alapgyomirtásra két hatóanyag (pendimetalin, S-metola­klór) használható. Mindkettő hatásához 15-20 milliméter csapadék szükséges, ami a gyakorlatban ritkán érkezik meg időben. Amikor ezeket a szereket a soraljművelővel bedolgoztam a talajba, nagyon jó hatást értem el, a tartamhatás sokkal tovább kitartott, mint ahol csak a csapadékra vártam: később és kevesebbet kellett művelni a sorokat. A soralj­művelés után viszont nagy kihívást okozott az apró szulák és a tarackbúza kiirtása az ültetvényből. Az utóbbit speciális egyszikűirtó szerrel még ki lehet pusztítani, de a szulák ellen nem lehet használni semmilyen vegyszert a fiatal szőlőben. Időben végzett gépi kapálással azért ez is megoldható. Később már bővül az engedélyezett vegyszerek listája, és a mechanikai, illetve vegyszeres gyomirtás együtt tökéletes gyommentességet eredményezhet. (Például glifo­záttartalmú szerekkel háromévesnél idősebb ültetvényekben kiirthatjuk az elszaporodott szulákot.)

Az idős ültetvényekben használható vegyszerek listája sem hosszú, és a hatásfokuk is eltér, ráadásul a rezisztencia megelőzésére egy vegetációban nem szabad csak a vegyszerekre hagyatkozni. Mindenképpen kell a soraljművelés is, főleg a betyárkóró ellen. Ezekben a nagyrészt lépcsős ültetvényeimben a három pontra függesztett damilos kaszát használom. Kora tavasszal, az alapgyomirtás előtt a télen elszáradt gyommaradványokat kitisztítom, és az így kapott tiszta soraljon végzem el a tavaszi alapkezelést. Az alapgyomirtóknak „könyv szerint” tiszta talajfelszín szükséges, ami ezzel a géppel kivitelezhető. Később a vegetáció során még kétszer végeztem el ezt a műveletet, a vegyszeres felülkezelés előtt, majd a szüret előtt.

Felülkezelés előtt szükségesnek éreztem, hogy lekaszáljam az elgyomosodott sorcsíkot, alacsonyabb gyomtakarást hagyva a vegyszerezésnek.

Ebben az időszakban nem tudtam közel 100%-os hatásfokot elérni a gyommennyiség és a görbe törzsű idős tőkék miatt. A gyomtakarást csökkentve jobb hatásfokot ért el a vegyszeres felülkezelés, és a törzstisztítás is megtörtént a törzs alsó felében. A második kaszálásra szüret előtt volt szükség, amikorra már elszaporodott a betyárkóró és a fekete ebszőlő. Ezek a rezisztens gyomok még fejlődésben voltak és nem hoztak magot. Ezzel a kaszálással talán egy picit mérsékelni is lehet a következő évek rezisztens gyommagkészletét.

Úgy gondolom, hogy egyetlen géppel nehéz, de megoldható a gyommentesítés. A vegyszeres gyomirtással összehangolva ezzel a három géptípussal a saját ültetvényeimet tisztán tudom tartani.

Forrás: Kertészet és Szőlészet