Back to top

Gyümölcs-külkereskedelmünk vírus- és fagyérintettsége

Enyhén szólva is mostohán bánt gyümölcsöseinkkel idén az időjárás. A súlyos és hosszan tartó tavaszi aszály nem kedvezett az évindulásnak, de ami azután következett, az minden képzeletet fölülmúlt. A kivédhetetlen, erős késő tavaszi fagyok szinte leborotválták a virágzó gyümölcsöseinket.

Meg is látszott ez a gyümölcsárak alakulásában. Jóllehet az importnak köszönhetően nincs áruhiány a piacokon, a kevés hazai termék az inflációt erősítve magasabb egyensúlyi árakat eredményezett. A meredeken emelkedő gyümölcsárak megütközést keltettek a koronavírus-járvány miatt is egészségtudatosabbá váló fogyasztók körében.

Értékben és mennyiségben is nőtt az aszalt gyümölcsök kivitele
Értékben és mennyiségben is nőtt az aszalt gyümölcsök kivitele

Gyümölcs-külkereskedelmünket sem hagyta érintetlenül a hazai termelést befolyásoló fagy. Az év korábbi szakaszaiban a külkereskedelmi statisztika rendre csökkenő gyümölcsexportról szólt, de már a félévi statisztikai adatok is némi növekedést sejtettek. Közeledve a háromnegyedévhez, úgy tűnik, hogy tartja magát az enyhe fölfelé ívelő trend, aminek a hátterében nem az eladott mennyiség növekedése, hanem az értékesítési árak emelkedése áll. Exportképességünk alakulását az 1%-hoz közelítő árbevétel-növekedés fémjelzi, miközben az exportmennyiség összességében 14%-kal csökkent. Ilyen körülmények között a szinten maradás is eredménynek tekinthető, nemhogy a mégoly szerény növekedés, hiszen a lehetséges európai piacokon is, bár változó mértékben, hasonló időjárási anomáliák uralkodtak.

Áttekintve a gyümölcsexportunk nyolc havi alakulását, indokolt kihangsúlyozni, hogy augusztus végére gyümölcskivitelünk értékben már némi többletet mutatott, jóllehet az előző év azonos időszakához képest mért 100,8%-os exportárbevételi index stagnálásközeli helyzetet jelez. Azonban ez az enyhe pozitívum is több, mint amire számíthattunk. De még mielőtt a gyümölcsexport szerkezetét mélyebben bemutatnánk, hangsúlyozzuk, hogy a gyümölcs-külkereskedelmünk a behozott déligyümölcsök nagyságrendje miatt hagyományosan deficites, az idén a szokásosnál is markánsabban. A gyümölcskivi-tel nagyságrendje összességében már 2019-ben is alig a felét tette ki a behozatalnak, idén pedig a kivitel 2,6-szeresére nőtt az importtöbblet.

Az import idei, időarányos 22,7%-os növekedésével a deficit, azaz a export-import szaldó ennél a termékcsoportnál közel 42%-kal romlott, az import-export arány pedig közel 22%-kal erősödött.

Exportszerkezet

A 87,6 millió eurós, időarányos gyümölcsexportunk legjelentősebb tételét 18,2 millió euróval a tartósított gyümölcsök kivitele adta. A második legjelentősebb tételt, 12,2 millió euróval a kajszi, őszibarack, cseresznye, meggy, szilva termékcsoport kivitele képezte, míg a harmadikat a 11,2 millió eurós árbevételt hozó dinnyeexport adta. Mindhárom esetben csökkent a kivitelünk az idén. Hozzá kell tenni azonban, hogy e három fő termékkörön kívül szinte valamennyi termékkörben nőtt az exportunk az év első nyolc hónapjában.

A vezető termékköröknek a kivitelen belüli súlya is változott, pontosabban csökkent.

Míg ugyanis 2019. első nyolc hónapjában az exportnak az 57,7%-át képezték, addig 2020-ban alig 47,5%-ot tett ki az arányuk.

Gyümölcsexportunk szerkezetének változása (2019–2020, 1–8. hónap)
Gyümölcsexportunk szerkezetének változása (2019–2020, 1–8. hónap)

Az exportszerkezet változását a grafikon szemlélteti.

A gyümölcskivitel legjelentősebb tételeit adó három termékcsoporton túl, a hazai termelési alapokkal is rendelkező termékek esetében a szamócát, málnát és ribiszkét is magában foglaló egyéb gyümölcsök kivitele ugrott meg, pontosabban több mint kétszeresére nőtt, amit a 213%-os index fémjelez. Ezenkívül közel 18%-kal nőtt az alma, körte, birs összetételű termékcsoport kiviteléből származó árbevétel, de közel 28%-kal lett nagyobb a szárított gyümölcs és a szőlő exportja is, a dió kivitele pedig a másfélszeresére bővült. Az exportbővülési sort folytathatnánk az 5,5%-kal növekvő banán, a 14,4%-kal növekvő datolya, füge, és a 9,6%-kal növekvő citrusfélék kivitelével. A gyümölcs-külkereskedelem palettájához ezek a mediterrán és trópusi termékek is hozzátartoznak.

Mennyiség és árbevétel viszonya

Az exportmennyiségekből az árváltozások kivitelre gyakorolt hatása miatt meglehetősen körülményes lenne következtetni az export-árualapok alakulására, ezért néhány hazai termelési bázissal is rendelkező gyümölcsünk exportmennyiségének változását is bemutatjuk.

Míg a külföldön értékesített dinnye mennyisége közel 30%-kal csökkent, addig a belőle származó árbevétel csak mintegy 10%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

A kivitt alma, körte, birs mennyisége alig 3%-kal volt kevesebb, miközben az árbevétel közel 18%-kal nőtt. Mind a dinnyeexport, mind az alma, körte, birs kivitele esetében 26-27%-kal nőtt az értékesítési átlagár, az egyéb gyümölcsökből pedig a 30%-ot is meghaladta a növekedése.

Mélyebbre tekintve az exportszerkezetben kissé közelebb kerülhetünk a valóságos folyamatokhoz. Mindjárt az első szembeötlő kétely, amit érdemes eloszlatni, a dinnyeexport visszaesésével kapcsolatos. Az összevont, termékcsoporti kiviteli érték majdnem 10%-os csökkenése mögött ugyanis a fajsúlyosabb görögdinnye kivitelének 7,8%-os növekedése és a sárgadinnyeexport közel felére zuhanása áll.

A kajszibarack exportja az előző évi időarányos kivitelnek a 32%-ára esett vissza, a meggy kivitele mintegy 20, a cseresznyéé 25%-kal csökkent, a szilvaexport pedig még a kajszin is túltéve 75%-kal zuhant. Ebben a termékcsoportban csak az őszibarack kivitele nőtt, 5%-os árbevételi többlettel. Az egyéb gyümölcs kategóriában a szamócaexportot 18%-os visszaesés, a málnáét pedig ennél is drasztikusabb, 90%-on felüli zuhanás jellemezte, miközben a ribiszke kivitele megugrott, hiszen a tavalyi rendkívül alacsony szintről indulva 3,6 millió eurós magasságba emelkedett.

Pozitívum jellemezte az aszalványok kivitelét is. Az aszalt szilva exportja például több mint a kétszeresére nőtt, a szárított gyümölcs exportja pedig megháromszorozódott.

Csonthéjasokból jóval kevesebbet exportáltunk, mint tavaly
Csonthéjasokból jóval kevesebbet exportáltunk, mint tavaly
Az importtöbblet 2019 első nyolc hónapjában közel akkora volt, mint a gyümölcskivitelből származó árbevétel, de 2020 azonos időszakában az export értékét már közel 140 millió euróval, azaz mintegy 60%-kal meghaladta az import, így 2,6-szer annyit költöttünk gyümölcsbehozatalra, mint amennyi bevétel a kivitelből származott. Az import különösen azokban a termékcsoportokban nőtt, ahol a hazai termékhiány piaci rést nyitott, illetve ahol az elégtelen hazai kínálat helyébe lépő csereterméktől reméltek vitamintöbbletet az egészségükkel egyre komolyabban törődő fogyasztók. Az előbbi esetre jó példa az alma, körte, birs termékcsoport, ahol több mint megduplázódó importról beszélhetünk, a behozott mennyiség pedig a korábbi 12,4 ezer tonnáról 22,5 ezer tonnára emelkedett.

Emellett ötödével bővült a dinnyeimport is.

A második csoportba tartozó termékek közül a citrusfélék behozatala 47 ezer tonnáról 62 ezer tonnára erősödve, rendkívül magas bázis mellett (37 millió euróról 56 millió euróra bővülve) másfélszeresére nőtt. A banánimport 35-ről 41 millió euróra nőtt, mennyiségben pedig 46-ról 56 ezer tonnára emelkedett.

Mint az 5. táblázat utolsó oszlopából kitűnik, az import sokszorosan felülmúlja az export értékét, ami a déligyümölcsök esetében, különösen a jelenlegi helyzetben értelemszerű, illetve a hazai gyümölcsfajoknál a fagyok miatti alacsony termelés egyenes következménye.

Az új tagállamokba szállítunk

Végezetül érdemes röviden kitérni a magyar gyümölcskivitel célországaira is. Ha a teljes kép kibontására most nincs is lehetőség, érdemes megemlíteni, hogy fő külpiacaink alapvetően az európai kontinensen vannak. Ezen belül a legfajsúlyosabb az Európai Unió. Hozzá kell tenni, hogy az első félévben a teljes gyümölcskivitel mintegy 90%-a az EU belpiacán talált fizetőképes keresletre.

Míg a régi tagállamokba irányuló kivitelünk 10%-ot meghaladóan csökkent, addig a velünk együtt, vagy utánunk csatlakozott országokba ugyanennyivel nőtt.

A piaci arány 60-40% az EU-13-ak javára. Ez utóbbi csoportban a csehországi kivitelünk megduplázódott, a Szlovákiába irányuló exportunk 43%-kal nőtt, sőt a lengyel piacra is mintegy 13%-kal nagyobb értékben vittünk gyümölcsöt az idén. Mindemellett az EU-n kívüli európai piacaink is bővültek, mintegy 22%-kal. Fő vevőink Svájc, Szerbia, Ukrajna, illetve az EU-t az idén véglegesen elhagyó Egyesült Királyság.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Reagált a Bank of England a globális búza- és étolajhiányra

Súlyos ársokkot okozó globális búza- és étolajhiány alakult ki az ukrajnai háború miatt, és az ebből eredő inflációs nyomás nagy része kívül esik a Bank of England monetáris eszköztárának hatókörén - mondta hétfőn a brit jegybank kormányzója.

Dísznövény-kereskedelem: Ismerjük a vásárlókat?

Egyre több forrásból lehet beszerezni a különféle növényeket és kertészeti kiegészítőket, kellékeket, ezért a fogyasztók vásárlási gyakorisága sok helyen fokozatosan csökken, de legalábbis kiegyenlítetlen. Mind fontosabb tudni, hogy kik a rendszeres vásárlóink, milyen gyakran és egyáltalán mit vesznek, hiszen annak ismeretében tudunk a leginkább a kedvükben járni.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.

Pizza helyett pirog. A római iskolák ukrán menüt vezetnek be a menzákon

A római állami iskolákban ukrán ételeket is felszolgálnak. Ezzel részben a háború elől menekülő gyerekek beilleszkedését könnyítik meg, másrészt az olasz fiatalok megismerkedhetnek a számukra ismeretlen ukrán konyhával.

Küszöbön a cseresznyelégyrajzás – növényvédelmi előrejelzés 20. hét

Egy sor növénybetegség fertőzéséhez kedvezőek a feltételek, és a rovarkártevők sokasága is jól érzi magát a melegre fordult időben. Az áttelelt burgonyabogár-imágók is megjelentek.

Több tonnányi búza vesztegel az indiai kikötőkben

Több mint 1,8 millió tonna búza ragadt be az indiai kikötőkben, miután a kormány megtiltotta a gabonafajta exportját. A döntésre emelkedett a búzajegyzés az Egyesült Államokban és Európában egyaránt.

Tovább nő a grill termékek piaca

A grillkolbászok piaca átlépte a 4,5 milliárd forintos forgalmat a tavaly márciustól ez év februárjáig tartó időszakban, ami 7 százalékos értékbeli növekedés az egy évvel korábbihoz képest - írta a Világgazdaság kedden a Nielsen adatai alapján.

Budapesten is pénztár nélküli üzlet nyílt

A Kende Gastro Zrt. bemutatta Magyarország első mesterséges intelligenciát alkalmazó, automatizált konténerüzletét; a cég az alkalmazott technológia kizárólagos európai forgalmazója, és a szomszédos országokban is tervezi a terjeszkedést - mondta Kende Gábor, a Zrt. alapítója, gazdasági igazgató az MTI-nek.

Újabb tényező drágítja a búzát

India a hétvégén exporttilalmat jelentett be a búzára. Ennek eredményeképpen hétfőn a chicagói tőzsdén még drágább lett a gabona. A lépés tovább szorít az orosz–ukrán háború miatt amúgy is szűkös kínálaton.

Datolya: a tökéletes nassolnivaló, nemcsak édes, de egészséges is

Amikor természetes, édes nassolnivalóra vágyunk, sokan választják az érett barackot, a friss almát vagy a fanyar narancsot. De van egy elfeledett édes finomság, amit sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, pedig nagy hatással lehet az egészségünkre. Ez a gyümölcs nem más, mint a datolya.