Gyümölcs-külkereskedelmünk vírus- és fagyérintettsége

Meg is látszott ez a gyümölcsárak alakulásában. Jóllehet az importnak köszönhetően nincs áruhiány a piacokon, a kevés hazai termék az inflációt erősítve magasabb egyensúlyi árakat eredményezett. A meredeken emelkedő gyümölcsárak megütközést keltettek a koronavírus-járvány miatt is egészségtudatosabbá váló fogyasztók körében.

Gyümölcs-külkereskedelmünket sem hagyta érintetlenül a hazai termelést befolyásoló fagy. Az év korábbi szakaszaiban a külkereskedelmi statisztika rendre csökkenő gyümölcsexportról szólt, de már a félévi statisztikai adatok is némi növekedést sejtettek. Közeledve a háromnegyedévhez, úgy tűnik, hogy tartja magát az enyhe fölfelé ívelő trend, aminek a hátterében nem az eladott mennyiség növekedése, hanem az értékesítési árak emelkedése áll. Exportképességünk alakulását az 1%-hoz közelítő árbevétel-növekedés fémjelzi, miközben az exportmennyiség összességében 14%-kal csökkent. Ilyen körülmények között a szinten maradás is eredménynek tekinthető, nemhogy a mégoly szerény növekedés, hiszen a lehetséges európai piacokon is, bár változó mértékben, hasonló időjárási anomáliák uralkodtak.

Áttekintve a gyümölcsexportunk nyolc havi alakulását, indokolt kihangsúlyozni, hogy augusztus végére gyümölcskivitelünk értékben már némi többletet mutatott, jóllehet az előző év azonos időszakához képest mért 100,8%-os exportárbevételi index stagnálásközeli helyzetet jelez. Azonban ez az enyhe pozitívum is több, mint amire számíthattunk. De még mielőtt a gyümölcsexport szerkezetét mélyebben bemutatnánk, hangsúlyozzuk, hogy a gyümölcs-külkereskedelmünk a behozott déligyümölcsök nagyságrendje miatt hagyományosan deficites, az idén a szokásosnál is markánsabban. A gyümölcskivi-tel nagyságrendje összességében már 2019-ben is alig a felét tette ki a behozatalnak, idén pedig a kivitel 2,6-szeresére nőtt az importtöbblet.

Exportszerkezet

A 87,6 millió eurós, időarányos gyümölcsexportunk legjelentősebb tételét 18,2 millió euróval a tartósított gyümölcsök kivitele adta. A második legjelentősebb tételt, 12,2 millió euróval a kajszi, őszibarack, cseresznye, meggy, szilva termékcsoport kivitele képezte, míg a harmadikat a 11,2 millió eurós árbevételt hozó dinnyeexport adta. Mindhárom esetben csökkent a kivitelünk az idén. Hozzá kell tenni azonban, hogy e három fő termékkörön kívül szinte valamennyi termékkörben nőtt az exportunk az év első nyolc hónapjában.

Míg ugyanis 2019. első nyolc hónapjában az exportnak az 57,7%-át képezték, addig 2020-ban alig 47,5%-ot tett ki az arányuk.

Az exportszerkezet változását a grafikon szemlélteti.

A gyümölcskivitel legjelentősebb tételeit adó három termékcsoporton túl, a hazai termelési alapokkal is rendelkező termékek esetében a szamócát, málnát és ribiszkét is magában foglaló egyéb gyümölcsök kivitele ugrott meg, pontosabban több mint kétszeresére nőtt, amit a 213%-os index fémjelez. Ezenkívül közel 18%-kal nőtt az alma, körte, birs összetételű termékcsoport kiviteléből származó árbevétel, de közel 28%-kal lett nagyobb a szárított gyümölcs és a szőlő exportja is, a dió kivitele pedig a másfélszeresére bővült. Az exportbővülési sort folytathatnánk az 5,5%-kal növekvő banán, a 14,4%-kal növekvő datolya, füge, és a 9,6%-kal növekvő citrusfélék kivitelével. A gyümölcs-külkereskedelem palettájához ezek a mediterrán és trópusi termékek is hozzátartoznak.

Mennyiség és árbevétel viszonya

Az exportmennyiségekből az árváltozások kivitelre gyakorolt hatása miatt meglehetősen körülményes lenne következtetni az export-árualapok alakulására, ezért néhány hazai termelési bázissal is rendelkező gyümölcsünk exportmennyiségének változását is bemutatjuk.

A kivitt alma, körte, birs mennyisége alig 3%-kal volt kevesebb, miközben az árbevétel közel 18%-kal nőtt. Mind a dinnyeexport, mind az alma, körte, birs kivitele esetében 26-27%-kal nőtt az értékesítési átlagár, az egyéb gyümölcsökből pedig a 30%-ot is meghaladta a növekedése.

Mélyebbre tekintve az exportszerkezetben kissé közelebb kerülhetünk a valóságos folyamatokhoz. Mindjárt az első szembeötlő kétely, amit érdemes eloszlatni, a dinnyeexport visszaesésével kapcsolatos. Az összevont, termékcsoporti kiviteli érték majdnem 10%-os csökkenése mögött ugyanis a fajsúlyosabb görögdinnye kivitelének 7,8%-os növekedése és a sárgadinnyeexport közel felére zuhanása áll.

A kajszibarack exportja az előző évi időarányos kivitelnek a 32%-ára esett vissza, a meggy kivitele mintegy 20, a cseresznyéé 25%-kal csökkent, a szilvaexport pedig még a kajszin is túltéve 75%-kal zuhant. Ebben a termékcsoportban csak az őszibarack kivitele nőtt, 5%-os árbevételi többlettel. Az egyéb gyümölcs kategóriában a szamócaexportot 18%-os visszaesés, a málnáét pedig ennél is drasztikusabb, 90%-on felüli zuhanás jellemezte, miközben a ribiszke kivitele megugrott, hiszen a tavalyi rendkívül alacsony szintről indulva 3,6 millió eurós magasságba emelkedett.

Az importtöbblet 2019 első nyolc hónapjában közel akkora volt, mint a gyümölcskivitelből származó árbevétel, de 2020 azonos időszakában az export értékét már közel 140 millió euróval, azaz mintegy 60%-kal meghaladta az import, így 2,6-szer annyit költöttünk gyümölcsbehozatalra, mint amennyi bevétel a kivitelből származott. Az import különösen azokban a termékcsoportokban nőtt, ahol a hazai termékhiány piaci rést nyitott, illetve ahol az elégtelen hazai kínálat helyébe lépő csereterméktől reméltek vitamintöbbletet az egészségükkel egyre komolyabban törődő fogyasztók. Az előbbi esetre jó példa az alma, körte, birs termékcsoport, ahol több mint megduplázódó importról beszélhetünk, a behozott mennyiség pedig a korábbi 12,4 ezer tonnáról 22,5 ezer tonnára emelkedett.

A második csoportba tartozó termékek közül a citrusfélék behozatala 47 ezer tonnáról 62 ezer tonnára erősödve, rendkívül magas bázis mellett (37 millió euróról 56 millió euróra bővülve) másfélszeresére nőtt. A banánimport 35-ről 41 millió euróra nőtt, mennyiségben pedig 46-ról 56 ezer tonnára emelkedett.

Mint az 5. táblázat utolsó oszlopából kitűnik, az import sokszorosan felülmúlja az export értékét, ami a déligyümölcsök esetében, különösen a jelenlegi helyzetben értelemszerű, illetve a hazai gyümölcsfajoknál a fagyok miatti alacsony termelés egyenes következménye.

Az új tagállamokba szállítunk

Végezetül érdemes röviden kitérni a magyar gyümölcskivitel célországaira is. Ha a teljes kép kibontására most nincs is lehetőség, érdemes megemlíteni, hogy fő külpiacaink alapvetően az európai kontinensen vannak. Ezen belül a legfajsúlyosabb az Európai Unió. Hozzá kell tenni, hogy az első félévben a teljes gyümölcskivitel mintegy 90%-a az EU belpiacán talált fizetőképes keresletre.

A piaci arány 60-40% az EU-13-ak javára. Ez utóbbi csoportban a csehországi kivitelünk megduplázódott, a Szlovákiába irányuló exportunk 43%-kal nőtt, sőt a lengyel piacra is mintegy 13%-kal nagyobb értékben vittünk gyümölcsöt az idén. Mindemellett az EU-n kívüli európai piacaink is bővültek, mintegy 22%-kal. Fő vevőink Svájc, Szerbia, Ukrajna, illetve az EU-t az idén véglegesen elhagyó Egyesült Királyság.