A kalciumnak, ami szervetlen és szerves formában is előfordul a növényekben, számos élettani hatása ismert. Egyebek mellett az osztódásban és a hosszanti növekedésben van szerepe. Kedvező hatású a gyökérnövekedésre és a pollentömlő zavartalan fejlődésére. Hiányában a növények nem megfelelően növekednek, a levélerek barnulnak. Az is ismert azonban, hogy ennek a fontos mezoelemnek a felvehetősége nagyban függ a talaj kémhatásától, savanyú talajokon például kifejezetten gátolt. Erről az összefüggésről beszélt Bőhm Róbert, a CARMEUSE Hungária Kft. agrárüzletági kereskedelmi képviselője „A megfelelő hatóanyag-választás jelentősége a talaj kémhatásának optimalizálásában” című előadásában az AXIÁL Kft. második webkonferenciáján, amit talajtani és ahhoz kapcsolódó műszaki megoldások tárgyában rendeztek a közelmúltban.
Magyarországon 5,5 millió hektár a mezőgazdaságilag művelhető terület, ebből 1,5 millió hektár erősen, további 1 millió hektár pedig közepesen, illetve enyhén savanyú, tehát mintegy 2,5 millió hektár szorul a talaj kémhatására irányuló talajjavításra, kezdte előadását a szakember.
A talajok elsavanyodása számos okra vezethető vissza. Befolyásolja például a talajképző kőzet, mivel magas kvarctartalmú talajaink folyamatosan savanyodnak, és az iparosodás, az urbanizáció sem a kedvező folyamatokat erősítették, gondoljunk csak a savas esőkre. Nem hallgathatók el a mezőgazdasági termelés által okozott károk, ilyen az intenzív műtrágyázás és a betakarított terméssel kivont kalcium mennyisége.
A 4,5 pH alatt erősen savanyú kémhatású talajból szerencsére kevés van Magyarországon. Sok van viszont 4,5–5,9 savanyú és 6,0–6,8-as pH-jú gyengén savanyú területekből.
Talajaink kémhatását azért fontos ismernünk, magyarázta Bőhm Róbert, mert az számos dolgot befolyásol. Egyebek mellett a tápanyagok felvehetőségét, a talaj vízmegtartó képességét, a talajszerkezeten keresztül pedig a víz- és hőleadást. Hatással van továbbá a különböző ásványi anyagok mállására, a talajéletre, a szerves anyagok feltáródására, bomlására.
Ahhoz, hogy tisztában legyünk termőtalajunk állapotával, szükséges egy bővített talajvizsgálat elvégzése, ami fontos adatokat szolgáltat tápanyagtartalomról, szerkezetről, pH-ról. Vannak azonban árulkodó jelek, amivel egy gondos gazda vizuálisan is képes azonosítani a káros folyamatokat. A talaj savanyodásának ugyanis egyértelmű jelei vannak. Ilyen a leromlott, tömörödött szerkezet, a porosodás, a nehéz művelhetőség (amihez ráadásul többlet energia szükséges), a rossz vízgazdálkodás (gyakori belvíz, aszálykor viszont deficit) és a rossz levegő- és hőgazdálkodás. Romlik a tápanyag-hasznosulás, a savanyú kémhatás kedvez a nehézfémek talajoldatba kerülésének. Az alumínium kolloidok például 5,8 pH alatt kioldódhatnak, ami a növényekben fitotoxicitást okozhat.
Azért is fontos, hogy talajaink kémhatását ismerjük, mert a legtöbb makroelem általában a 6,8–7,0 közötti, semleges pH-jú talajból vehető föl a legkönnyebben a növények számára, a mikroelemek pedig általában a savanyú talajból. A pH-javításon átesett területek tekintetében ezért is javasolt hangsúlyt helyezni a mikroelem-pótlásra. Kísérletekben vizsgálták a műtrágyák felvehetőségét, hasznosulását különböző pH-jú talajokon. Az eredmények elég megdöbbentőek: egy 7,0-es pH-jú talajt alapul véve egy 6,0-os pH-jú talajon a kiszórt foszfor műtrágya csak 52 százaléka felvehető. Még alacsonyabb pH-jú (pH 5,0) talajon, a foszfornak csak 34, a nitrogénnek 43 százaléka, a káliumnak pedig csak valamivel több, mint a fele felvehető a növények számára.
hangsúlyozta Bőhm Róbert, hozzátéve, hogy a talaj kémhatásának javításával jobb műtrágya-hasznosulás, végeredményben pedig nagyobb termés, gazdaságosabb termelés érhető el.
A kémhatás a talaj biológiai tulajdonságaira is hatással van. Savanyú talajban kevés földigiliszta található, a pH emelkedésével egyenes arányban nő az egyedszámuk. A nitrifikáló baktériumok száma is exponenciálisan emelkedik a kémhatás növekedésével. A legtöbb talajban élő mikroorganizmus a semlegeshez közeli, 6,5–7,0-es pH-t szereti. Egy alacsony pH-jú, savas talajon a növények gyökérzete is gyengén fejlődik. Ennek számos oka van, egyebek mellett az, hogy a növény nem jut elég foszforhoz, és alacsony pH-n a már említett alumíniumionok felszaporodása fitotoxikus tüneteket okoz, ami gátolja a csíranövény fejlődését.
A talajsavasságot a talajból kivont kalcium okozza. Ennek mértékét több tényező befolyásolja. A savanyú talajon termesztett növény 40–80 kg/hektár/év kalcium-karbonátot von el a talajból. A már említett savas esőknek is van egyfajta kalciumelvonó tulajdonsága, ez 10–20 kg/hektárt jelent évente. Talajtípustól függően 40–200 kg/ha/év a kimosódás. Intenzív művelés esetén jelentős, 40–80 kg/ha/év lehet a műtrágyázás savanyító hatása.
A műtrágyák savanyító hatását is érdemes figyelembe venni, mikor műtrágya-kijuttatási tervet készítünk. Elgondolkodtató, hogy 100 kilogramm nitrogén hatóanyagú ammónium-nitrát semlegesítéséhez 160 kilogramm kalcium-karbonátra lenne szükség. Ez a mennyiség ammónium-szulfát esetében még jelentősebb, 540 kilogramm, míg 100 kilogramm kálium hatóanyagra vetítve ez az érték 160 kilogramm kalcium-karbonátot jelent.
A talaj savanyodását leginkább a kalcium fokozatos eltűnése okozza, a kalcium ugyanis folyamatosan lefelé mosódik, ezért azt pótolni kell. Erre többféle termék található a piacon, ezért Bőhm Róbert szerint körültekintően kell választani. Cél, hogy optimális feltételeket teremtsünk a talajban élő mikroorganizmusok számára, a tápanyagok feltáródásának, a kiszórt műtrágya hasznosulásának, a növények számára felvehetővé tételének.
Talajjavítást általában kalcium-karbonát vagy kalcium-oxid tartalmú termékekkel szokás végezni. Nem mindegy azonban, hogy milyen gyorsan szeretnénk a célunkat elérni. Intenzív termelés esetén minél hamarabb szeretnénk elérni az optimális környezetet, majd ezt az állapotot minél könnyebben és egyszerűbben szeretnénk fenntartani.
Egy jól elvégzett kalciumpótláshoz bővített talaj-mintavételezésre, plusz a terület hidrolitos aciditását mutató y1 érték elemzésére is szükség van, a szakember szerint. Ezek ismeretében kell meghatározni az elérni kívánt pH-t, és kiválasztani azt az anyagot, ami hatása, oldódása és feltáródása alapján céljainknak a legjobban megfelel.
A talajjavító kalciumpótló termékek általában mészkő és dolomit őrlemények. Ezekkel a szakember szerint az a probléma, hogy oldódásuk dinamikáját jelentősen befolyásolja a szemcseméretük, és a talaj pH-ja. Nem mindegy tehát, hogy milyen terméket viszünk ki a területre. A legtöbb poralakú őrlemény szállítása és kijuttatása komplikált. Az összetételük sem határozható meg pontosan, nem tudható, hogy milyen más anyagok találhatók bennük. Dolomit esetében előfordulhat például túlzott magnézium-feltöltés. A mészkő granulátumok jól használhatók kalciumpótlásra, de tudnunk kell ezekről az anyagokról, hogy mennyi a semlegesítő értékük, azaz mennyi a kalcium-oxid tartalmuk. Ezeknek a termékeknek általában 47–49 százalék a kalcium-oxid tartalmuk, és a talaj pH-jának emelkedésével oldódásuk egyre nehezebb, mivel a karbonátok csak savak hatására oldódnak.
Erre a problémára megoldást jelent a kalcium-oxid, ami vízben oldódik. A talajnedvesség hatására teljes egészében és szinte azonnal feloldódik. Ez utóbbi a hátránya is, mert viszonylag gyorsan kiürül a talajból, kimosódik, tehát folyamatosan pótolni szükséges. Ezzel együtt a talaj pH-jának emelése ezzel a termékkel érhető el a leggyorsabban. Használatakor kisebb anyagmennyiséggel kell számolni, ami kisebb taposási terhelést jelent a földjeink esetében, mert kalcium-oxid tartalma 90–95 százalékos.
|
Lisz Péter, az AXIÁL Kft. termékmenedzsere a mAXI-CAM sorfelismerő és kormányzó automatikát mutatta be. Mint elmondta, a magyar találmány fejlesztésénél az volt a cél, hogy a gépkezelőt segítse a kultivátorozás során, hiszen az egy nagy odafigyelést igénylő feladat, amit erősen befolyásolnak a domborzati viszonyok is. Nagy Róbert termékmenedzser a Fendt 938 Vario MT erőgép előnyeit ismertette. Ezek közül az egyik, hogy a gép 30 col szélességű extrém mezőgazdasági hevederrel szerelt, súlya pedig – súlyok nélkül – 15 tonna, ami 2,5 kg/cm2 talajnyomást jelent. Barabás Zsolt, a Horsch képviselője a márka megújult szemenkénti vetőgépéről, a Maestro típusokról beszélt. A német gyár kétféle irányt képvisel: a vákuumos technológiát („V” jelölés) – ami volt is –, és a nyomott levegős („X” jelölés) változatot. A vákuumos technológiával nedves talajállapotnál hosszabban, biztonságosabban lehet dolgozni. A nyomott levegős változattal nagyobb sebességű, precíz vetés végezhető. A konferencia legrészletesebb programja a „Módszerek és szoftverek a szakszerű helyspecifikus gazdálkodásért. Adattól a kijuttatási tervig – Adatgyűjtés, térképezés, elemzés, zónaelhatárolás” című workshop volt, amit dr. Mesterházi Péter Ákos precíziós gazdálkodási csoportvezető és Okvátovity István térinformatikai fejlesztő tartott. Ennek keretében szó esett a precíziós gazdálkodás gyakorlati megvalósulásához szükséges technológiákról a Vantage szolgáltatások és a Trimble eszközök kapcsán. Részletes ismertető hangzott el a valós idejű adatok gyűjtéséről, azok egységes adatbázisba rendezéséről, térképen történő megjelenítéséről, illetve az ezek alapján történő tápanyag-kijuttatási terv készítéséről. |
