Back to top

Új-Zélandon négy napos munkahéttel kísérleteznek

Az Unilever, napi fogyasztási cikkeket értékesítő vállalat közleményében kifejtette, hogy négy napos munkahét bevezetését fontolgatja, melynek első lépéseként minden új-zélandi alkalmazottjával teszteli a jövőben bevezethető munkarendet.

Az Unilever korábban már bejelentette, hogy mind a 81 új-zélandi munkavállalója részese lesz ennek a teszt folyamatnak, melyet a következő hetekben kezdenek el és 12 hónapon keresztül tart majd, egészen jövő decemberig.

A tesztben résztvevő alkalmazottak továbbra is öt napos munkabért kapnak, annak ellenére, hogy mindössze négy napot dolgoznak csak hetente.

Elvégzett munka, új módszer

Nick Bangs, az Unilever új-zélandi igazgatója elmondta, hogy ezzel a változással azt kívánják elérni, hogy változtassanak a munkavégzés módján, ugyanis, ha az alkalmazottak elvégzik a feladataikat a rendes munkaidő alatt, nem emelik meg a napi munkaórák számát annak ellenére sem, hogy mindössze négy napos hétről van szó.

„Ha a napi munkaórákat bővítenünk kell, amiatt, hogy négy napot dolgoznak a csapataink, pont a lényegét veszítjük el a munkahét változtatásnak” – mondta.

„Nem szeretnénk, hogy az alkalmazottak késő estig dolgozzanak, de lényeges változást kívánunk elérni a munkavégzés módszerében.”

Az egy éves kísérleti időszak letelte után a vállalat értékelni fogja a teszt kimenetelét, és kitalálják azt, hogy miként tudna működni a négy napos munkahét a maradék 155 000 munkavállalójával világszerte.

„Ez mindössze még csak egy kísérlet, így nem vállaltunk kötelezettséget a 12 hónapon túli időszakra, sem pedig Új-Zélandon túli területre. Ellenben úgy gondoljuk, hogy sok újdonságot tanulhatunk ez idő alatt” – mondta.

Új-Zélandon az Unilevernek nincs gyára, így a kísérletben résztvevő alkalmazottak kereskedelemmel, forgalmazással és marketinggel foglalkoznak.

Rövidebb munkahét

A rövidebb munkahét kérdése már egy ideje vita tárgyát képezi Új-Zélandon, a Perpetual Guardian ingatlantervező cég tavaly közölte, hogy úttörő ötletet lát ebben a megoldásban és növekvő produktivitást tapasztaltak a tevékenységeik során.

Jacinda Adren, miniszterelnök támogatja a vállalatokat abban, hogy átgondolják a négy napos munkahét lehetőségét annak érdekében, hogy rugalmasságot biztosítsanak az alkalmazottaknak és megóvják őket a koronavírus-járványtól.

Továbbá hozzátette, hogy ez a lépés segíthet növelni a belföldi turizmust, miközben a nemzetközi határok zárva vannak.

Azonban Új-Zéland kormánya hivatalosan nem fogadta még el a négy napos munkahét bevezetését.

Forrás: 
esmmagazin.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Rekord árbevétel a CLAAS-nál

A pandemiás időszak ellenére a CLAAS az elmúlt évben 4,042 milliárd eurós árbevételt ért el, és először lépte át a 4 milliárdos határt. A 2019-ben elért 3,898 Mrd eurót, 144 millió euróval (+3,7 %) sikerült túlteljesíteniük. A cégcsoport adózás előtti nyeresége tavaly 16,5 százalékkal nőtt, és meghaladta a 158 millió eurót.

Vadgazdálkodási helyzetkörkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szóvetés című podcast-beszélgetésében Győrffy Balázs, a NAK elnöke Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökét kérdezte a hazai vadászat aktuális helyzetéről. A beszélgetésben érintették a pandémia vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, az új vadkárprotokollt, az ASP helyzetet, valamint a Vadgazdálkodási Alap jelen állását is.

Nyitnak az árudák Németországban

A járványügyi intézkedésként bevezetett többhónapnyi leállás után március 1-jén újra kinyithattak a bajorországi virágüzletek, faiskolák és barkácsáruházak.

Kihívások a brexit után

Azt már az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való távozásáról szóló népszavazás után sejteni lehetett, hogy a briteknek az integrált belső piacról való távozása nagy kihívást jelent majd az uniós partnerországok oda exportáló vállalatainak. Alig telt el néhány hét a brexit hatályba lépése és a vámhatárok újbóli felhúzása óta, a kihívásokkal kapcsolatos sejtések máris valósággá váltak.

A magyar export tavaly újra meghaladta a 100 milliárd eurót

Tavaly, amikor minden visszaesett a világgazdaságban, a magyar export újra meghaladta a 100 milliárd eurót - mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Ócsán.

Készülnek a nőnapi csúcsforgalomra a virágosok

Készülnek a virágüzletek a közelgő nőnapra, amikor napi forgalmuk megtöbbszöröződik. A tapasztalatok szerint ajándékozottanként jellemzően legalább 1000 forintért vásárol egy-egy vevő virágot, többségében hazai termesztésű fréziát, jácintot, tulipánt, nárciszt, illetve az örök klasszikus rózsát, gerberát, szegfűt – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből.

Tűzszünet vagy békekötés? Közös platformon a németországi áruházláncok és gazdák

Se szeri se száma nem volt mostanában Németországban az áruházláncok elleni gazdatüntetéseknek, mi is beszámoltunk néhány esetről, amikor éjszaka traktorokkal torlaszolták el a logisztikai központok bejáratát valamilyen aktuális sérelem miatt a környékbeli termelők. Ha minden jól megy, akkor ennek most vége szakadhat, és új fejezet nyílhat az agrárium, illetve a kereskedelmi láncok kapcsolatában.

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.