Back to top

Szakmai hozzáértéssel, pénzügyi hitelességgel

A szegedi Agromag Kft. megalapítása harmincadik évfordulóját ünnepli december 10-én. Az eredeti tervek szerint ünnepséget tartottak volna ez alkalomból, de közbeszólt a koronavírus, így az ünnepélyt későbbre halasztják. Egy magyar vállalkozás három évtizedes fennállása már önmagában érdemes arra, hogy külön is foglalkozzunk vele, de ennek igazi oka egyszerre összetettebb és egyszerűbb ennél.

Az Agromag ugyanis úgy nőtte ki magát megkerülhetetlen vállalkozássá, hogy kezdettől fogva a szakmaiságot helyezi mindenek elé, és a pénzügyi hitelességüket is ezzel egyenrangú prioritásnak tekintik.  

Mátrai Tibor ügyvezető az új generációból
E két szempont három évtizeden keresztül tartó következetes képviselete teszi őket egyedivé.

Az előzményekről, a cég létrehozásának feltételeiről kérdeztük az egyik „koronatanút” Mátrai Pált, aki az egyik ügyvezetője volt a cégnek. A közelmúlt eseményeiről, a legutóbbi eredményekről és a várható fejlesztésekről pedig Mátrai Tibort, a mostani ügyvezetőt faggattuk. Nézzük, hogyan látja a történteket apa és fia.

Amikor az Agromag Kft. szóba kerül, a megalapításánál kicsit visszább kell menni az időben. Előzménye a Gabonamag volt, amit 1978-ban alapított a nádudvari téesz és érdekeltségei, valamint a Gabonakutató Intézet. Az egykori Gabonamag kapcsolatot teremtett a termelés és a tudomány között, és ez a kapcsolat rendkívül előremutatónak bizonyult.

Ennek ellenére 2 évig csak létezgetett, majd 1980-ban indult meg benne az érdemi munka, amikor kinevezték a társaság vezetőjévé Mátrai Pált, aki addig a nádudvari KITE-ben dolgozott, kezdetben mint területi képviselő, aztán vetőmagosként. Az úgy kezdődött, hogy Suba István, a KITE igazgatóhelyettese bemutatta Szabó Istvánnak, a gesztor Nádudvari Vörös Csillag Tsz vitathatatlan tekintélyű elnökének.

„Fiam, te ezt meg tudod csinálni!” – ilyesmi volt a tőle kapott útravaló.

Ezt pályája során sohasem felejtette el az első számú vezetőként addig sehol nem dolgozó Mátrai Pál.

Először is megnézték, hogy mit is kéne csinálniuk. Kellett egy korszerű üzem, ezt megépítették Kiszomboron. Annak idején az ország kukoricavetőmag-igényének alapanyagát 90 százalékban ott állították elő, főként a Pioneer és a szegedi GKI érdekeltségi körében. Speciális műhely volt ez, ahol nem nagy tömegekkel dolgoztak, hanem sok apró kis tétellel.

Mátrai Pál egyik alapító és ügyvezető
Emiatt speciális tárolásra volt szükség, ezt is megoldották.

Az Agromag Kft.-nek később hatalmas szakmai hírnevet szerző csapat is ekkor kezdett el kialakulni. Mátrai Pálon kívül a KITE-ből érkezett Pálinkás Miklós és Unyatinszki Pál, a GKI-ból Reszegi László és Fliszár István. A kulcsemberek sorát gyarapította később Kalocsa Ferenc, Tóth Dezső, Hugyecz Ferenc, Kemendy Zoltán, Penoff László, Weszelovszky Péter, Gazsó János, Szántai Lajos és még néhány jó szakember. Ennek a gárdának egy része alapította meg később az Agromag Kft.-t, de később az alapítók közül is más irányba léptek néhányan.

A Gabonamag megalakult, dolgozott, ellátta az úgynevezett hibridüzemeket kukoricavetőmag-alapanyaggal, alkalmazottai szaktanácsolták és nyomon kísérték a vetőmag-előállítást.

Később a rendszerváltozás politikai viszonyai lehetővé tették, hogy amivel a cég nem foglalkozott, azt az Agromag Kft. csinálhassa „maszekolásként”. Ki is használták a lehetőséget, hogy létrehozzanak maguknak egy saját céget. Eszükbe sem jutott, hogy néhány év elteltével fordulhat a kocka, és sokuknak az Agromag válik a munkahelyévé és teljes egészében az adja a megélhetésüket. Az új kft. Szegeden alakult meg 1990. december 10-én, az első ügyvezetője Reszegi László lett. Mátrai Pált 1992-ben választották meg másik ügyvezetőnek. Igazából ezt követően kezdett el kikristályosodni a vállalkozás önálló tevékenysége.

A kettős ügyvezetés azóta is tökéletesen működik, a mai napig megtartották ezt a formációt.

A Gabonamagból Agromaggá válás annak idején kényszerű lépés volt, ugyanis 1992-ben megszűntek azok a feltételek, amelyek között az eredeti cég működni tudott. A Pioneer kivonult a GKI-ból, így értelemszerűen a Gabonamagból is. Keletkezett egy űr a működésben, túl kevés feladat maradt túl sok embernek. Ennek ellenére nem széledt szét a csapat, együtt maradtak, és közösen kezdtek el munkát szerezni maguknak.

Új volt a helyzet a tekintetben is, hogy az addig biztos anyagi hátteret nyújtó nádudvari szövetkezet eladta a Gabonamagban meglévő tulajdonrészét.

Ekkor érezhetően megingott a csapat egysége, és csupán idő kérdése volt, hogy feladat híján mikor jön el a vég. Csakhogy ezt felismerve éreztek magukban annyi bátorságot és energiát, hogy folytassák a munkát, ezért átmentek az Agromagba. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a Gabonamagnál addig megvolt a jó munkahely, a jó fizetéssel.

Akadtak bátorítóik is. Közülük ma Öcsödi Gyulára, akkori helyettes államtitkárra emlékeznek különösen jó szívvel, szó szerint idézni tudják biztató szavait: „Segíteni nem tudok, de ernyőt tartok fölétek – ám dolgozni nektek kell!” Ez akkor felbecsülhetetlen támogatást jelentett a cég tulajdonosainak ahhoz, hogy elhiggyék, hogy tényleg eljött az államtól független vállalkozások időszaka, és kemény munkával akár sikeresek is lehetnek. Ekkor kezdődött el a mai napig tartó szárnyalás, és ekkor kezdtek kialakulni azok a szakmai és etikai normák, amelyekre ma is oly büszke a cég apparátusa.

Mire alapozhattak annak idején azok a szakemberek, akiknek vetőmagosként már jó híre volt az országban?

Mindenek­előtt bízhattak szakmai tudásukban és szakmai kapcsolatrendszerükben – és bíz­tak is. A gabonamagos évek alatt a hazai kukoricavetőmag-termesztés szinte teljes egészét átlátta a gárda, ezért széles partneri körrel és megalapozott szakmai tudással rendelkeztek. Elvégre a többi között a világ vezető technológiáját képviselő Pioneerral is együtt dolgoztak. Egyébként a termelés feltételeit tekintve szinte a semmiből indultak, de megbíztak a partnereikben és megbíztak egymásban. Bérelt földön kezdtek kukorica-vetőmagot termeszteni, hidasháti területeken.

Később a privatizáció során megvásároltak Telekgerendáson egy szerény, kalászos vetőmag feldolgozására alkalmas vetőmagüzemet, amit alkalmassá tettek hibrid vetőmagok feldolgozására is. Korszerű gépekkel szerelték föl, megnövelték a raktár kapacitását, szárítót építettek hozzá. Mindezt teljes egészében hitelből hajtották végre, ami akkor nagyon nagy merészségnek tűnt. Az idő őket igazolta. Az üzemet később úgy fejlesztették tovább, hogy különösen alkalmas legyen napraforgóvetőmag-feldolgozásra.

Az Agromag törzsgárdája

Az el­múlt három évtizedben volt olyan időszak, amikor egyszerre hat napraforgós cégnek állítottak elő vetőmagot, amiből hazai földbe, FÁK-országokba és nyugatra egyaránt került.

A jó hír, hozzáértésük híre szintén szárnyakon járt abban az időben, egymás után vették fel a kapcsolatot a különböző nemesítőházakkal. Először egy francia szövetkezeti vetőmagcéggel, a Maisadourral kötöttek üzletet, 1992 végén, és a következő évben már el is kezdték termelni két nevezetes kukoricájukat, a Tekilát és a Santanát. Ez a két nevezetes hibrid 15 évig mgemaradt köztermesztésünkben, úgy szerették őket a termelők. Ezt követően kerültek üzleti kapcsolatba az Eszéki Kutatóintézettel, tőlük a Baranya nevű kukoricahibridet regisztrálták először. A sorban az Újvidéki Kutatóintézet következett, tőlük őszi búzát (Renesansa, Rusija) és napraforgó hibridet, az NSH 484-est hozták be. Az akkori szegényes önálló kínálatot jól kiegészítette a Ciba igen nevezetes Furio kukoricahibridje, majd a világban zajló átalakulások során létrejött Novartis Occitanjával. Volt olyan év, hogy az Agromag volt a második legnagyobb forgalmazója a Novartis hatalmas karriert befutó hibridjeinek Magyarországon.

Saját portfóliójukat is folyamatosan bővítették, és már jó néhány éve, hogy összeállt széles kukorica-, szója-, őszi- és tavaszibúza-, őszi- és tavasziárpa-, tritikálé-, zab- és durumbúzavetőmag-kínálatuk.

Ezekből évente közel 50 fajtát tudnak elérhetővé tenni a gazdák számára. Különlegességként meg kell említeni, hogy a vállalat kendernemesítéssel is foglalkozik, és övék a Makói Maros Malom, amelynek 20 ezer tonnás az éves búzaőrlési kapacitása.

A bizalom egyre erősödött irántuk, és a kezdetben 1 milliárd forintos árbevételtől hamar eljutottak évi 3–4 milliárd forintig. A 3 milliárd forintos határ felett tudták stabilizálni magukat. Az Agromag gárdája elemi erővel arra törekedett, hogy a szakmai hitelességük mellett a pénzügyi bizalom is legalább olyan vagy még erősebb legyen velük kapcsolatban. Ennek az volt a feltétele, hogy minden termelő partnert, aki a szerződésnek megfelelő minőségű árut szállított be, óramű pontossággal kifizessék. Ha úgy adódott, hát hitelt vettek fel hozzá.

Mátrai Pál igen jó szívvel emlékszik vissza azokra a bankokra, amelyek megértő partnernek bizonyultak ebben. Ebből a precizitásukból a mai napig nem engednek egy jottányit sem, náluk ez törvény. Ma már ez nem annyira általános, de az indulásuk táján igencsak voltak gondok a fizetési fegyelemmel Magyarországon. Gyakran előfordult, hogy valaki hiába szállított, az ellentételezését nem kapta meg. Az Agromagnál ilyen egyszer sem fordult elő az elmúlt 30 évben, a megbízható fizetés alapvető számukra.

Stratégiájukat meghatározza, hogy a több lábon állásra fektetik a hangsúlyt.

Büszkék rá, hogy komoly nemzetközi cégeknek dolgozhatnak bérmunkában, és hogy ezzel párhuzamosan saját fajtákból is kialakítottak kínálatot. Ahhoz, hogy így lehessen, nagyon sokat költött és költ az Agromag a fajták kiválasztását megalapozó kísérletekre és a termékfejlesztésre.

Mátrai Tibor szerint, aki a cég egyik jelenlegi ügyvezetője, közel 150 fajtát képviseltek megalakulásuk óta. Ezek zömét Magyarországon regisztrálták, kisebb részük az EU-s fajtalistán szerepel. Kiválasztásukhoz több ezer fajtát és fajtajelölet teszteltek több helyszínen, több ismétlésben. Talán nem véletlen, hogy a 2005-ös OMÉK-on növénytermesztési kategóriában első díjat kapott az Agromag, a cég 15 év alatt nyújtott teljesítményéért. A második 15 évben azonban mind a bérmunka, mind a kísérletezés-termékfejlesztés volumene növekedett, sőt, saját nemesítésbe kezdtek. Nemcsak mondják, hanem komolyan is gondolják, hogy fontos közvetítő kapocs szerepük van a termelők és a nemesítők, a tudomány között.

Mátrai Pált és Reszegi Lászlót fontos szakmai elismerésben részesítették 2013-ban: a Fleischmann Rudolf-díjat adományozták nekik a fajtakísérletezésben és fajtaelismertetésben végzett munkájukért. Jelenleg 16 cég nemesítőanyagai szerepelnek az Agromag portfóliójában.

Az Agromag szakmai törzsgárdája több mint 20 éve alakult ki és azóta is stabil.

Manapság már 125-en dolgoznak a cégnél, és az utóbbi néhány év már a fiatalítás jegyében telt. Jelenleg a legfiatalabb alapító tag, Tóth Dezső az egyik ügyvezető. A többi alapító folyamatosan vonul vissza, többnyire már csak csak napi 4 órás munkára vállalkoznak. Folyamatosan vesznek fel a helyükre fiatal és elkötelezett szakembereket, akik – Mátrai Tibor szavai szerint – a szakmai részleteket általában már az Agromag gyakorlatában tudják elsajátítani.

Minden növényfajnál a legkorszerűbbeket ajánlják

A most záródó 2020-as év megsanyargatta, de meg nem ingatta az Agromag stabilitását. Mátrai Tibor is úgy emlékszik vissza, hogy a tavaszi hideg és a 10 hetes aszály, majd az erre érkező a koronavírus kemény próbatétel volt – de mindegyikkel szemben sikerült nekik helytállni. Az őszi kalászosok feldolgozásán és értékesítésén már túl vannak, a borzasztó aszály dacára sikerült megfelelő mennyiséget és minőséget előállítani belőlük a gazdálkodóknak.

A napraforgó-vetőmag feldolgozása a végéhez közeledik, javában tart a csíraképesség vizsgálata és a fémzárolás.

A hibridek zömének mind a termése, mind a csíraképessége jó, bár a megfelelő minőség elérése érdekében néhányukat még át kell dolgozni az év hátralévő részében.

A kukoricák, mondhatni, parádésan szerepeltek, gond inkább azzal van, hogy nem mindegyik kurrens hibridből tudnak elegendő vetőmagot szállítani. Ez is tanulság a jövőre nézve: a menő kukoricahibridek előállítását muszáj több helyre kihelyezni. Ugyanakkor jó érzés, hogy akadnak ennyire keresett hibridek a fajtalistájukon. Most a Tomasov, a Kulak és az Isztria a sláger, de ne feledjük a még mindig kedvenc Shakirát se.

Az Agromag Kft. keresztféléves elszámolásban gazdálkodó vállalkozás, és amit ez év júniusában lezártak, az igen sikeres volt. Most folyó gazdasági évük eredményei jóval szerényebbek lesznek, mert jelentősen csökkent a bérmunkájuk iránti igény. Azonban nagyon bíznak benne, hogy ez a csökkenés csak átmeneti. Bizakodásuk alapja, hogy már látják, az igények alapján biztosan fellendülés várható 2021-re.

Mind napraforgó-, mind kukorica-vetőmag előállítására keresnek még partnereket.

Sajnos a koronavírus változatlanul megnehezíti a helyzetet, ezért a december 10-ére tervezett jubileumi ünnepséget nem tudják megtartani. Ám a Magyar Mezőgazdaságon keresztül is köszönetet mondanak minden partnerüknek, akivel az elmúlt 30 évben sikeresen együtt dolgoztak, a közös munkáért, a közös sikerért.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Értéktőzsde: Elindult a jegyzés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában február 22. óta újra jegyzik a takarmánykukoricát (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica). A pénzügyi befektetők 74 000 forint/tonna áron kereskedhettek a terménnyel (2021. májusi lejárat) és február 25-ig két szerződést kötöttek.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Az almatermesztés karbonlábnyoma

A digitális formában megrendezett Interpoma Connect tanácskozáson hangzott el Massimo Tagliavini és Damiano Zanotelli előadása az alma szén-dioxid-lábnyomáról. Utána pedig tanácsokat is adtak a szakemberek, hogy miként lehet csökkenteni az ágazat környezetre gyakorolt káros hatását.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

Indul a szezon – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A belvizek a talajok művelhetővé válásához még több tavaszias idő kell, a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben azonban már bőven akad tennivaló. A legfontosabb feladat most a metszés és a lemosópermetezés.

Gombákkal védik a rizst a gombák ellen

Japán kutatók új eljárást fejlesztettek ki a rizst pusztító gombafertőzések (Fusarium fujikuroi) ellen, amelyek világszerte képesek tönkretenni akár az éves rizstermés felét.

Karantén károsítók a szőlőben, avagy mit is jelent a növényegészségügyi zárlat

Az elmúlt évtizedben már megismerkedhettünk a növény­egészségügyi zárlat fogalmával, ennek lényegét nagyjából minden szakmabeli ismeri. A köznapibb kifejezések, például a „borvidék zárlata” azonban számos tévhitnek, rémhírnek adtak táptalajt, így nem árt, ha egy szakfolyóirat hasábjain újra tisztázzuk, mit jelent a bejelentési kötelezettség és a hatósági zárlat.

Bayer innovációk

Mezőgazdász körökben aligha kell bemutatni a Bayer portfólióját. A Dekalb hibridek kiváló aszálytűrésükkel, gyors vízleadó képességükkel és kiemelkedő terméspotenciálukkal váltak népszerűvé. A Bayer növényvédelmi megoldásokat, az innovatív növényvédő szerek, a kiváló hatékonyság és ezáltal termésbiztonság jellemzi.

Harc a repce rovarkártevői ellen

A Corteva négyrészes online konferenciájának utolsó napján a repce volt a figyelem középpontjában, a napraforgó, a kukorica és a kalászosok után. Mint Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezetője fogalmazott, egy ekkora cég számára az innováció nem választható opció, hanem kötelező feladat.