0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Biostimulátorok: mi változik 2022-től?

Alaposan felforgathatja a biostimulátorok piacát a 2022-től várható új uniós jogszabályi környezet, aminek számos eleme ma még nem világos, főleg a gyakorlatot illetően. A piacaikat joggal féltő, kipróbált és megbízható gyártók arra hívhatják fel a termelők figyelmét, hogy az ő készítményeik szigorúbb ellenőrzésen estek át, vagyis hogy 2022 után reklámértéke lesz a magasabb léc megugrásának.

Tőkés Gábor, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának engedélyezési osztályvezetője úgy véli, a tagállami hatóságok helyébe lépő profi engedélyeztető cégek előtt utat nyitó új szabályozásban fennáll annak a veszélye, hogy a gyengébb termékeket a leglazább szervezeteken nyomják át, és az így szerzett papírral egész Európában piacra lépnek velük.

A gyenge, hatástalan vagy akár kétes termékek özöne ellen egyelőre nem látszik megfelelő biztosíték az új rendszerben.

Ugyanakkor a Nébih-nek már van kész koncepciója ennek kivédésére és a tisztességes termékek és gyártók védelmére. A piacaikat joggal féltő, kipróbált és megbízható gyártók pedig arra hívhatják fel a termelők figyelmét, hogy az ő készítményeik szigorúbb ellenőrzésen estek át, vagyis hogy 2022 után reklámértéke lesz a magasabb léc megugrásának.

A biostimulátorok az utóbbi 20 évben váltak igazán népszerűvé.

Jóllehet korábban is léteztek már, mégis csak ebben a közel két évtizedben terjedtek el a köztudatban és a gyakorlatban egyaránt. A kétezres évek elejéig jobbára a növekedésszabályozókkal vették egy kalap alá ezeket az anyagokat.

Fontos leszögezni, hogy ma sincs olyan tökéletesen meghatározott jogi kategória, ami a biostimulánsokat körülírná, tehát ez ma még nem egy egzakt jogi fogalom, figyelmeztetett Tőkés Gábor. A Nébih osztályvezetője lapunknak elmondta:

mindez a jelenlegi jogszabályi környezetre érvényes, és a sokat emlegetett, 2022-től megváltozó új jogi környezet már világosan definiálja, hogy mi az a bio­stimulátor.

A jelenlegi helyzetben azonban nem mindig egyértelmű, hogy mit nevezünk ilyen néven, és ez bizony néha félreértésekre, néha pedig akár visszaélésre is alkalmat adhat.

Összességében elmondható, hogy a termelők földjére kijuttatott összes anyagot jelenleg valamilyen formában engedélyeztetni kell, hiszen az az alapvetés, hogy mindez bekerül az élelmiszerláncba az élelmiszereken vagy a takarmányon keresztül. Ez alól csupán néhány, nyilvánvalóan problémamentes kivétel van, hiszen például vizet, kezeletlen istállótrágyát, csak meghatározott szervetlen anyagokat tartalmazó EK-műtrágyát engedélyeztetés és naplózás nélkül ki lehet juttatni. Ilyenek még egyes olyan anyagok, amelyek csupán valamilyen fizikai hatást biztosítanak, elég például a mulcsra, a perlitre és hasonlókra gondolni.

Vannak kiskapuk

Fontos tehát, hogy míg a növényvédő szereknek (herbicid, fungicid, inszecticid anyagok), vagy a növényvédő szernek nem minősülő, de növényvédő hatású termékeknek (not PPP) a kategóriájuknak megfelelő engedélyeztetési eljáráson kell átesnie a forgalomba hozatal és az alkalmazásuk előtt, addig az EK-műtrágyára ilyesmi nem vonatkozik.

Az EK-műtrágyák bevezetését és hasz­ná­latát egy 2003-as uniós rendelet sza­bá­lyozza.

Érdekesség, hogy a rendelet értelmében nemcsak az Európai Közösség területén készített műtrágya nevezhető EK-műtrágyának, hanem minden olyan készítmény, ami a leírtakat betartja, vagyis EK-műtrágya akár Ukrajnában is készülhet. Ezek a készítmények csak meghatározott szervetlen anyagokat tartalmazhatnak.

Magyarországon nem kell engedélyeztetni a forgalmazásukat, csak be kell jelenteni.

Ennek megfelelően a hatóság rögzíti, kvázi tudomásul veszi a forgalmazás tényét, és csak akkor utasítja vissza a bejelentést, ha vizsgálata során bebizonyosodik, hogy a készítmény nem az, aminek mondják, például ha más az összetétele, mint amit az EU-rendelet megenged.

Nem mindegy, mit írnak rá

Az ilyen termékek esetében fontos, hogy mit írnak a címkéjükre. Sem egyértelmű hazugságot nem lehet, sem az esetleg valós tényeket nem szabad megtévesztésre alkalmas módon feltüntetni rajta. Például egy réztartalmú EK-műtrágya esetében előfordulhat olyan visszaélés, hogy a címkén fungicid hatásúnak nevezik a készítményt, jóllehet a réztartalma nem elegendő ilyen hatás kiváltására.

A gyártó adott esetben kikerülhetné ilyen módon az engedélyeztetési eljárást, és pusztán bejelentéssel árulhatna egy készítményt, ami ráadásul nem képes arra a hatásra, amivel reklámozzák.

Előfordulnak ilyen visszaélések, és a Nébih minden alkalommal fellép ellenük; figyelmeztetéssel, büntetéssel él a tiltott reklámok, a nagyotmondó hirdetések ellen, tette hozzá Tőkés Gábor.

Minden megváltozik

A 2019. júliusában hatályba lépett, ténylegesen pedig 2022. július 16-tól alkalmazandó az Európai Parlament és Tanács termésnövelő anyagok forgalomba hozatalára vonatkozó rendelete. Az új szabályozás lényege, hogy minden olyan termék, amelyik megfelel a rendelet követelményeinek, az EU összes tagállamában forgalomba hozható, ha a termék megfelelőségét igazolja egy úgynevezett akkreditált megfelelőségértékelő szervezet (notified body). Ezeket a tagállamok által kijelölt „bejelentő hatóság” (notifying authority) felügyeli, ellenőrzi és akkreditálja. Fontos, hogy az új rendelettel párhuzamosan a nemzeti engedélyezési eljárások is érvényben maradnak, és a kérelmezők választhatnak, hogy az új EU-rendelet vagy a nemzeti engedélyezési eljárás alapján kívánják-e forgalomba hozni terméküket.

Mivel a magyar engedélyezési rendszer az egyik legszigorúbb Európában, de egyúttal szakmailag kellően alapos is, egyes gyártók várhatóan továbbra is a magyar eljárás alapján kérik a forgalomba hozatali engedélyt, amit a jelenlegi gyakorlatnak, a kölcsönös elismerés elvének megfelelően elfogadtatnak a többi tagállammal.

A rendelet hatálya alá tartozó termékek 2022. július 16-tól kerülhetnek piacra, és ezzel egy időben megszűnik az EK-műtrágyákról szóló 2003/2003/EC rendelet alkalmazása. Ezekre a termékekre is az új szabályozás válik érvényessé, vagyis amíg a legtöbb termék esetében lazul, addig az EK-műtrágyák esetében szigorodik a szabályozás. Az EK-műtrágyákat eddig csak bejelenteni kellett, nem engedélyeztetni, viszont az új rendszerben a már említett módon kell eljárni, és rájuk is érvényesek lesznek az eddig mellőzött szennyezőanyag-határértékek. Ráadásul Magyarország derogációt kapott a foszforműtrágyák alacsony hazai kadmium-határértékének fenntartására, így a jövőben az eddigi EK-műtrágyákra is ez a határérték vonatkozik majd.

2022. július 16. után a már forgalomba hozott EK-műtrágyákat még értékesíteni lehet, de a további tételek forgalmazásához újbóli engedélyeztetésre lesz szükség.

A termésnövelő anyagok hazai szabályozása világviszonylatban és európai összehasonlításban is szigorúnak számít, ami a Nébih dolgát is egyértelművé teszi. Hogy a piaci szereplők közül miért akarják egyesek mégis kijátszani ezt a teljesen világos szabályozási rendszert, annak egyszerű a magyarázata: a növényvédő szerek és más anyagok engedélyeztetése hosszadalmas, bonyolult, szigorú és főleg költséges. Az eljárás során igazolni kell az összetevők jelenlétét és mennyiségét, kémiai analízist és hatásvizsgálatokat kell végezni, a fizikai-kémiai hatásokat meg kell jelölni, és általában nagyon szigorú feltételek szerint kell összekészíteni a hivatalnak benyújtott anyagot.

A dossziékat öt hónap alatt bírálja el a Nébih, aminek fő oka, hogy meglehetősen sok beadvány vár elbírálásra.

Amikor minden terv szerint halad, akkor az eljárás végén megkapja az engedélyt a termék. Ez alapján vezetik rá a címkéjére, hogy mire használható – és mire nem –, illetve hogy milyen dózisban, adagolásban hatékony és biztonságos.

Két év múlva új világ jön

Tőkés Gábor arra figyelmeztetett, hogy mindez jelentősen megváltozhat, már a közeljövőben, ugyanis 2022. július 16-ával új szabályozás lép életbe az Európai Unióban, teljesen átalakítva az eddigi engedélyeztetést: „2022 után kell is engedélyeztetés, meg nem is” – fogalmazott a szakember.

Két év múlva júliustól ugyanis az uniós országok egy-egy hatósága – Magyarországon feltehetően a Nébih – bejelentő hatósággá válik az új EU-rendelkezés szerint.

Ezeknél a hatóságoknál kell bejelenteni a megfelelőségértékelő szervezeteket (notified body), amelyek igazából végzik a mezőgazdaságban használt anyagok vizsgálatát és engedélyeztetését.

Ezek ugyan akkreditált, saját maguk is egy engedélyeztetési eljárás során megfelelőnek talált szervezetek lesznek, de előfordulhat, hogy ennek ellenére is csupán papírmunkát végeznek, és magukat a teszteket – egyébként szintén akkreditációra kötelezett – magánlaborokhoz szervezik ki.

Ezeknek a szervezeteknek az állásfoglalása, hogy adott anyagot az előírásoknak megfelelőnek találtak, egész Európára érvényes lesz.

A magyar hatóságoknak csupán utólagos ellenőrzésre lesz jogosultsága, aminek inkább csak piacfelügyeleti jellege van, és olyasmikre irányulhat, hogy ellenőrizzék, valóban az van-e a címkére írva, amit a termék tartalmaz, illetve tud. Ráadásul az ügyfelek, vagyis a gyártó vagy forgalmazó cég maga döntheti el, hogy melyik notified bodynál kívánja engedélyeztetni az anyagát.

Pecsétgyárak lesznek?

A szervezeteknek be kell tartaniuk saját országuk jogszabályait.

– Mivel azonban az uniós tagállamok szabályozása eddig sem volt egységes, felmerül a leggyengébb láncszem veszélye, vagyis az, hogy a gyengébb minőségű készítményeket lazább szervezetekhez adják be.

Ezáltal kevésbé szigorú engedélyeztetési eljárással is jogot nyerhetnek arra, hogy egész Európában forgalmazzák készítményeiket – vetette fel Tőkés Gábor. A szakember hozzátette: – Ha így történne, az semmiképp nem lenne szerencsés, de egyelőre nem világos, hogy a gyakorlatban kiküszöbölhető-e az effajta pongyolaság a 2022 utáni rendszerben.

Mai ismereteink szerint joggal tarthatunk tőle, hogy a leg­gyengébb láncszem elvét kihasználva 2022 után tömegével jelennek meg hatástalan vagy egyéb módon is kifogásolható termékek az európai piacon, és így a mindeddig különlegesen szigorúan szabályozott magyar piacon is.

A gyengébb minőségű vagy kétes eredetű termékek beözönlése ellen természetesen joggal tiltakoznak a kipróbált és megbízható gyártók Európa-szerte.

Ez a szigoráról híres Magyarországon különösen igaz, azok a szereplők ugyanis, amelyek már megszokták a magyar feltételrendszert, joggal érezhetik úgy, hogy több kókler is betörhet a gondosan felépített, szigorú szabályokat betartató piacukra olyan termékekkel, amelyek hatása legalábbis megkérdőjelezhető.

Tőkés Gábor úgy véli, hogyha másként nem, akkor a magyar engedélyeztetési eljáráson való megfelelést érdemes lesz kommunikálnia az érintett cégeknek.

„Az, hogy egy cég megbízható terméke 2022 után továbbra is megfelel a szigorú magyar szabályozásnak, reklámértékkel bírhat, mert ebből a termelők is megtudhatják, hogy az adott készítmény mire képes. A szigorúbb megmérettetésen megfelelőnek talált termékek tehát egyfajta minőségi védjegyként használhatják a címkéjükön jól láthatóan feltüntetett engedélyeztetési kategóriát.”

Forrás: Magyar Mezőgazdaság