Back to top

Folytatjuk az agrárium megújítását

Az időjárási szélsőségek, a munkaerőhiány, a növényegészségügyi gondok mellett soha nem tapasztalt kihívással is szembesültek a gazdálkodók idén. A koronavírus-járvány miatt a kertészek is nehezített pályán dolgoztak. A rendkívüli év tapasztalatain kívül egyebek közt a várható ültetvénytelepítési, öntözési támogatásokról, a családi gazdaságok szerepéről is kérdeztük Nagy István agrárminisztert.

Nagy István: Minden lehetséges eszközünkkel támogatjuk a hazai élelmiszertermelést
Nagy István: Minden lehetséges eszközünkkel támogatjuk a hazai élelmiszertermelést
A kezdeti bizonytalanság ellenére jól teljesít az agrárium, az élelmiszer-ellátás folyamatos, amihez a kormány és az agrártárca intézkedései is hozzájárultak. A rendkívüli év tapasztalatain, a jogszabályi módosításokon kívül egyebek közt a várható ültetvénytelepítési, öntözési támogatásokról, a nemzedékváltás ösztönzéséről, és a családi gazdaságok szerepéről is kérdeztük Nagy István agrárminisztert.

Különösen nehéz éven van túl a magyar mezőgazdaság, szinte minden ágazatnak szembe kellett néznie valamilyen nem várt eseménnyel. Hogyan teljesítettek az agrárium ágazatai a koronavírus-járvánnyal is nehezített időszakban?

Ezt az évet nyugodtan tekinthetjük a válságállóság próbájának is. A koronavírus, a tavaszi fagyok, az ezt követő tavaszi, illetve nyári aszály, valamint az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza is mind-mind nehéz helyzetbe hozták a gazdálkodókat. A szántóföldi növénytermesztés az időjárási anomáliák ellenére is elfogadható évet zár majd.

Azonban azt is látnunk kell, hogy a tavaszi fagyok, illetve a csapadékhiány, majd az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb nyár eleji időjárás hatására a legtöbb gyümölcsféle termésmennyisége sajnos elmarad a tavalyi eredményektől: almából mintegy 300-350 ezer tonna kerülhet a tárolókba, mindez 30-40 százalékkal marad el még a 2019-es alacsony mennyiségtől is.

Ugyanígy nagy a terméskiesésünk cseresznyéből és meggyből, de a kajszi- és őszibarackból is. Az idei frisspiaci zöldségtermésünk azonban a tavalyihoz hasonló számokat produkált, hiszen mind nagyobb részét már üveg- és fóliaházakban termesztik. A konzervipari feldolgozásra kerülő zöldségek közül a zöldborsó, a csemegekukorica és a konzervuborka termésmennyisége szintén az előző évi szint körül alakult. Az állattenyésztési ágazatok teljesítménye már teljesen különböző, hiszen a koronavírus mellett egyes állatbetegségek is hatottak rájuk.

Magyarország agrárgazdaságának válságállóságát és a nemzetgazdaság stabilitásában betöltött fontos szerepét mutatják az idei külkereskedelmi adataink is: az agrárexport éves összehasonlításban 2,1 százalékkal, míg a külkereskedelmi többlet 1,1 százalékkal tovább növekedett 2020. január–augusztusban.

Az agrártermékek 85,7 százalékkal részesedtek ebből az exporttöbbletből. Büszkén mondhatjuk, hogy a magyar gazdák a rendkívüli körülmények ellenére is helytálltak, szorgalmas munkájuknak és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően képesek folyamatosan ellátni a hazai lakosságot jó minőségű és biztonságos élelmiszerekkel. Ráadásul az az egész nemzetgazdaság külkereskedelmének stabilitást ad, hogy az agrártermékek kivitele tovább emelkedett.

Januárban úgy nyilatkozott, hogy idén különböző jogcímeken 450 milliárd forintot fizetnek ki a magyar gazdálkodóknak. Most, decemberben mit mutatnak a számok, milyen támogatásokat kaptak a gazdák, és milyen pénzügyi segítségre számíthattak/számíthatnak a koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozására?

November közepéig agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra a tervezethez képest közel 200 milliárd forinttal többet, mintegy 690 milliárd forintot fizettünk ki a Magyar Államkincstárral szoros együttműködésben. Az uniós finanszírozású közvetlen támogatások címén eddig már 361,7 milliárd forintot folyósítottunk. Magyarország az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően október 16-án megkezdte az agrártámogatások előlegfizetését: a területalapú támogatás mellett a zöldítés, a kistermelői és a fiatalgazda-támogatás, valamint az extenzív és intenzív gyümölcstermesztés, illetve a termeléshez kötött egyes állattartási jogcímeken 195 milliárd forint előleget utaltunk, és a Kincstár december 1-jén megkezdte a részfizetések teljesítését is.

A hazai társfinanszírozással működő belpiaci támogatások között az Iskolatej, illetve az Iskolagyümölcs Program mellett kiemelkedő a Magyar Méhészeti Program és a termelői integrációk támogatása, de jelentős összegeket különítettünk el különböző állatbetegségek és zoonózisok felszámolására is.

A tisztán uniós forrásból származó borágazati támogatás részeként többek között szőlőültetvények szerkezet-átalakítására, átállítására és zöldszüretre lehetett kérelmeket benyújtani. A Vidékfejlesztési Program intézkedéseire csaknem 200 milliárd forintot fizettünk ki. A területalapú támogatásként működő agrár-környezetgazdálkodás jogcím esetében is sor kerülhetett a tárgyévi előlegfizetésre.

A tárca – a már ismert jogcímek mellett – a Magyarország Kormánya által nyújtott 25 milliárd forintos többletforráson kívül idén elindította a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelési Programot is hazánk élelmiszer-ellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, mindezzel tulajdonképpen a munkahelyek védelme érdekében. A programból vissza nem térítendő támogatáshoz jutott többek között az élelmiszeripar, és a dísznövény-, illetve a zöldségágazat is. Összességében több mint 33 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók, és ezen intézkedések becsléseink szerint legalább 140 ezer munkahely megőrzéséhez járultak hozzá.

A mikro-, kis- és középvállalkozások koronavírus-járvány miatti likviditási nehézségeinek enyhítésére, illetve a beruházások fenntartására a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként elindítottuk a kiemelt támogatással nyújtott Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelt is.

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által garantált hitelekhez nyújtott kezességi díjtámogatás mértékét 0,4-ről 0,75%-ra emeltük. Fontosnak tartom még azt is, hogy megnöveltük az ágazat­spe­cifikus forgóeszköz-hitelprogramokban a felvehető maximális hitelösszegeket is.

A jelenlegi körülmények között mennyire bíznak a gazdák a jövőben, mernek-e beruházni, és ebben partnerek-e a pénzintézetek?

Azt gondolom, hogy jól tükrözi a gazdálkodók derűlátó jövőképét, hogy 2020 első félévében a mezőgazdasági beruházások volumene 13,7 százalékkal emelkedett, ami a versenyképesség további növekedését is előrevetíti. Az ágazat kedvező banki megítélését pedig jól jelzi, hogy a hitelállomány tovább növekedett: a mezőgazdaság hitelállománya a harmadik negyedév végén 812,5 milliárd forint volt, amin belül a beruházási hitelek is emelkedtek, 444 milliárd forintos értékük csaknem 7 százalékkal haladta meg a múlt esztendeit.

Több év kihagyás után újra megnyílt a kertészeti korszerűsítési pályázat is. Mely támogatható beruházások a legnépszerűbbek? Kellően felgyorsult-e a bírálati rendszer ahhoz, hogy a kertészek mihamarabb használatba vegyék a támogatással épülő létesítményeiket?

Örömmel mondhatom, hogy a kertészet korszerűsítésére kiírt új pályázatunk rendkívül eredményes volt, hiszen a beérkezett 406 támogatási kérelemben több mint 87 milliárd forintot igényeltek a kertészek.

A gazdák kertészeti termelő tevékenységet szolgáló növényházak építésére, korszerűsítésére 44 milliárd forint, míg hűtőházak, hűtőtárolók, zöldség- és burgonyatárolók, valamint feldolgozó létesítmények létrehozására és korszerűsítésére 43 milliárd forint értékben pályáztak.

Mindezeken túl ezek a számok azt is jól mutatják, hogy a pályázók minden lehetőséget megragadtak a fejlesztések érdekében. A pályázat kapcsán az első kedvező döntések 2021 tavaszán várhatóak majd.

A kertészeti korszerűsítési pályázat keretében 87 milliárd forintra érkezett igény
A kertészeti korszerűsítési pályázat keretében 87 milliárd forintra érkezett igény
Az utóbbi években kevéssé használták ki az ültetvénytelepítési támogatásokat, mert azt nagyon összetett, merev rendszerben lehetett megvalósítani, és nem volt mód a menet közbeni módosításokra. Tervezik-e, hogy egyszerűbbé és rugalmasabbá válik ez a támogatási lehetőség?

Jelenleg ültetvénytelepítéshez a Vidékfejlesztési Program keretében tudunk támogatást nyújtani, amihez figyelemmel kell lenni nemcsak az uniós előírásokra, de a programban rögzített kritériumokra, valamint a vonatkozó hazai jogszabályokra is. Mindez olykor valóban kihívás elé állítja a pályázókat, különösen például akkor, ha az ültetvénytelepítés részeként az öntözési infrastruktúra fejlesztésére is sor kerül. Az öntözött területek növelése napjainkra stratégiai kérdéssé vált, mivel hatékony öntözés nélkül a gyümölcstermesztés sem eredményes. Van azonban egy uniós szabály, amitől nem tudunk eltekinteni, nevezetesen, hogy uniós forrásból csak jó állapotú víztesteken lehet új területeket bevonni az öntözésbe.

Az esetleges nehézségek ellenére azt gondolom, hogy a program sikeres volt, hiszen mintegy 6500 hektár korszerű, víztakarékos öntözési rendszerrel felszerelt ültetvény létesítésére adtunk ki támogatói okiratokat.

A célunk a jövőben is a magas termőképességgel és termésbiztonsággal rendelkező ültetvények telepítésének az ösztönzése, ezért 2021 tavaszán új támogató felhívás megjelentetését is tervezzük. Várhatóan nemcsak gyümölcstermő ültetvények, hanem évelő gyógy-, aroma- és fűszernövényt termő ültetvények telepítésére is lehet majd támogatást igényelni, ahogyan fagyvédelmi rendszerek, jégvédő háló és betakarítást segítő gépek, eszközök beszerzésére is. A tervek szerint a korábbi programoktól eltérően az érintett területre egységköltség alapú támogatást kapnának majd a termelők, vagyis az elnyert támogatási összeg ültetvénytelepítésre eső részével a jövőben nem kellene számla alapon elszámolni. Mindez azon túl, hogy jelentősen csökkenti majd a termelők adminisztrációs terheit, még a kifizetést is gyorsabbá teheti.

Hivatalba lépésekor több olyan jogszabály benyújtását, módosítását ígérte, amelyek hiánya évtizedek óta gátolja a versenyképes, hatékony gazdálkodást. Már megszületett az osztatlan közös felszámolásáról, az öntözésről szóló, és – Európában elsőként – a mezőgazdasági krízisbiztosításról szóló törvény. Milyen további jogszabályok várhatók a jövőben?

A ciklus végéig szeretnénk az Országgyűlés elé terjeszteni a generációváltást és a gazdaságátadást segítő módosításokat tartalmazó törvényjavaslatunkat is. A kezelni kívánt probléma nagyon összetett és számos jogszabályi rendelkezés kiigazítását igényli, hiszen olyan világos és egyértelmű szabályokat szeretnénk, amelyek még a gazdálkodó életében megfelelő kereteket teremtenek nemcsak a gazdaságban testet öltő vagyonelemeknek, hanem a felhalmozott tudás átadásához is.

A célunk, hogy a működő gazdasági egységek hosszú távon fennmaradhassanak, ehhez viszont az élők között gazdaságátadási szabályokra, halálozás esetében pedig sajátos öröklési rendszerre van szükség.

A Parlament épp múlt hónapban fogadta el a családi gazdaságokról szóló, január elsején hatályba lépő törvényjavaslatunkat, amely szintén hozzájárul majd a családon belüli zökkenőmentes gazdaságátadáshoz.

Előreláthatóan mikor lesz elérhető az öntözési közösségek támogatását szolgáló pályázat?

A Vidékfejlesztési Programban már jelenleg is több pályázati lehetőség nyitott a témában, az öntözési közösségek kiemelt támogatása pedig előreláthatólag kora tavasszal válik majd elérhetővé. Abban bízom, hogy addigra már még több elismert öntözési közösséggel is büszkélkedhetünk. Az Agrárminisztériumban azon dolgozunk, hogy valamennyi kérelmet minél hamarabb feldolgozzuk, hogy mielőbb megindulhassanak azok az érdemi felszíni öntözési fejlesztések, amelyeket mind nagyobb részben uniós és hazai költségvetési forrásokból kívánunk finanszírozni a jövőben is.

A tagországok mezőgazdasággal és halászattal foglalkozó minisztereinek október végi luxemburgi ülésén megállapodás született a KAP 2023–2027 közötti szabályrendszeréről. Mennyire sikerült érvényesíteni a magyar érdekeket?

A következő időszakra vonatkozó közös agrárpolitika tárgyalásainak központi kérdése, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a fenntarthatóság és a versenyképesség között. Ezért is örömteli, hogy októberben a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét alapvetően meghatározó KAP-reform kapcsán egy, a magyar gazdatársadalom érdekeit szolgáló, kompromisszumos megegyezés született az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei között. Mi is egyetértünk azzal, hogy az agrártámogatások kifizetésének feltétele lesz a környezeti célok előmozdítása, de az Európai Bizottság javaslatával ellentétben az elfogadott dokumentum meghagyja a tagállamok rugalmasságát, az adott ország alakíthatja ki, hogy a környezeti célok eléréséhez milyen feltételeknek kell megfelelniük a gazdáknak.

Hiszen az európai gazdák nemhogy nem ellenségei a teremtett környezetünknek, hanem éppen azért dolgoznak, hogy fenntartható módon termeljenek kiváló minőségű és biztonságos termé­keket.

Ugyanakkor irreális elvárásokat nem lehet támasztani, hiszen az a szektor jövőjét és utánpótlását is veszélybe sodorhatja. Azt gondolom, hogy az pedig kifejezetten hibás gondolkodás lenne, ha az Európai Bizottság szövetséges helyett ellenséget látna a gazdákban, hiszen az ő munkájuk eredményeként kerülhet élelem az európai polgárok asztalára.

Ugyanakkor a tárgyalások kapcsán világossá vált az is, hogy a vitás kérdéseken túl számos pontban egyetért a 27 tagállam: ezek közé tartozik például az úgynevezett Termőföldtől az asztalig stratégia, amelynek célja, hogy összehangolja és fenntarthatóvá tegye az európai élelmiszer-termelést, mindezt az őstermelők erőteljesebb támogatásával. A számunkra is kedvező megállapodáshoz az is nagyban hozzájárult, hogy mi, V4 tagállamok végig erős szövetséget képeztünk, például a javaslatunkra halasztotta el az Európai Tanács az ökológiai termelésre és a címkézésre vonatkozó szabályozás szigorítását.

Folytatódik-e a vedd a hazait kampány?

A magyar termékek vásárlásával nemcsak egy értékteremtő munka végeredményét kapjuk meg, de támogatjuk is sok ezer magyar család boldogulását, a hazai munkahelyek védelmét, illetve egyúttal hozzájárulunk a magyar gazdaság élénkítéséhez és fejlődéséhez, hazánk függőségét csökkentve. Mindezeken túl még erősítjük város és vidék kapcsolatát és óvjuk környezetünket is, hiszen nem több ezer kilométer utazással jutnak el hozzánk az áruk.

A helyi termékek vásárlása ráadásul szerepet játszik az adott térség fenntarthatóságának és kulturális szokásainak, identitásának megőrzésében is: szeretnénk, ha minden magyar ember szívében lenne egy iránytű, ami megmutatja, hogy merre találja a magyar termékeket.

Amit tudunk, megteszünk, minden lehetséges eszközünkkel támogatjuk a hazai élelmiszertermelést és a belföldi élelmiszerértékesítést.

Melyek a 2021-ben megoldandó feladatok, hogy tekint a következő év elé?

Azt gondolom, hogy a legfontosabb mindenképpen az, hogy hatékonyan tudjuk kezelni a koronavírus miatt kialakult helyzetet! De nem értünk még a végére a közös agrárpolitika kialakításának sem, komoly vitákra lehet számítani. A célunk változatlan: a magyar nemzeti érdek mentén kell összehangolni a fenntarthatóságot a versenyképességgel.

És ha már versenyképesség, folytatnunk kell az agrárium megújítását is, mind technológiai szinten, mind a nemzedékváltás terén.

Meg kell találnunk azokat az eszközöket, amelyekkel megmutathatjuk a fiataloknak, hogy a mezőgazdaság biztos lábakon áll, amire bátran lehet karriert, családot építeni. Ezt szolgálja az agrárszakképzési rendszer folyamatban lévő átalakítása, és azok a technológiai fejlesztési támogatások is, amelyekkel modern, mondhatni high-tech agráriumot építünk Magyarországon.

 

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Málna és különleges bogyósok

Hagyományos bogyósgyümölcseink mellett megjelennek hazánkban olyan fajok is, amelyek különleges igényeik miatt speciális felkészültséget vagy szerencsés termőhelyet igényelnek, esetleg eddig szinte ismeretlenek voltak.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

Túlsúlyos Európa

Olaszország egyike azoknak az országoknak, amelyek híressé tették az egészséges és könnyű mediterrán étrendet. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban kimutatta, hogy az olaszok fele elhízással vagy túlsúllyal küzd. Nem jobb a helyzet a többi mediterrán országban sem.

Akvapóniával kombinált mikrozöldek - különleges magyar kutatás

A Veresi Paradicsom Kft. konzorciumi vezetésével csaknem 1,2 milliárd forint összköltségű kutatás indult különleges kertészeti és akvakultúrás termékek előállítására speciális fényforrások alkalmazásával.

Az idén végre lesz hazai kajszi- és őszibarack

A legtöbb nyári gyümölcsből valamivel jobb termés várható, mint az elmúlt két évben, és jó hír, hogy a tavalyi és a tavalyelőtti hiány után az idén lesz hazai kajszi- és őszibarack, emellett a meggy, cseresznye, szilva is elegendő lesz - írta a Világgazdaság.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

Tizennyolctól negyvenig – fiatal gazdák ma

A magyar agrárium generációváltásának a sikere volna az alapja annak, hogy hazánk élelmiszerellátása a következő évtizedekben is biztosítva legyen. A nehéz folyamatot számos támogatás és szabályozási eszköz segíti, sőt, ösztönzi.

Hét középiskola diákjainak tudatos pályaválasztását segíti a MATE Pest megyében

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködési megállapodást kötött hét - aszódi, gödöllői, isaszegi és péceli - középiskolával, a diákok tudatos pályaválasztása és továbbtanulásuk elősegítése érdekében.

Bevetésen a mezőőrök

Ősszel az Agrárminisztérium megújította a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyának szabályozását, ennek következtében mintegy 430 mezei őrszolgálat számára vált átláthatóbbá a jogszabályi környezet. Országszerte nagyon vegyes a kép, sok helyen egyáltalán nincs mezei őrszolgálat, máshol alig működik, és vannak nagyon jó példák is. A városokban és a falvakban szolgálatot teljesítő mezőőrök feladatai között nagyok a különbségek.