youtube://v/og2wZCgXIIk
Eltökéltek vagyunk abban, hogy minél inkább környezetkímélővé tegyük a gazdálkodást – hangsúlyozza Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. Agrodivízió marketingvezetője. Mit teszünk ennek érdekében?
Pár évvel ezelőtt bevezettük a nitrogén inhibitorokat. Mit jelent ez? A tápanyagutánpótlást akarjuk környezetkímélőbbé tenni. A megoldásunk segítségével nagyon nagy mértékben csökkenthető a tápanyagutánpótlás környezetterhelése – ez az egyik vonulat.
Szeretnénk olyan megoldásokkal előrukkolni, amelyek jelentősen csökkentik a vízfelhasználást a gazdálkodásban. – emeli ki Hajnal Gábor. Így például akár beszélhetünk a drónos technológiákról, ahol ugye alapértelmezés, hogy kevesebb lémennyiséggel kell dolgozni.
A dróntechnológia mellett a precíziós megoldások segíthetnek a mezőgazdaság környezeti terhelésének csökkentésében.
Ugye most már évek óta velünk van az xarvio platformunk, aminek a legfontosabb eszköze egy úgynevezett permetezésidőzítő alkalmazás, amivel a termelő a legoptimálisabb időszakban tud permetezni és a legoptimálisabb dózissal. Ezzel is tulajdonképpen abba az irányba megyünk, hogy akkor permetezzünk, amikor az ténylegesen szükséges és annyit, amennyi ténylegesen szükséges.
Létrehoztunk egy közös vállalatot a Bosch-sal, hogy még tovább lépjünk a precíziós gazdálkodás terén, és tényleg el tudjunk oda jutni, hogy mind gyomirtásban, mind pedig gombaölőszeres felhasználásban tényleg célzottan annyi terméket használjunk és ott, amennyi szükséges.
illetve a vetőmagkutatásai során kifejezetten a klímaváltozás hatásait jól tűrő fajtákat nemesít, és 2030-ig 8 olyan új hatóanyagot vezetnek be, amelyek kiállják az úgynevezett „zöld” próbát is.
A célunk az az, hogy jelentsen csökkentsük a vízfelhasználást, egyrészt a permetezések során kisebb lémennyiségek felhasználásával, vagy akár olyan megoldásokkal, amikor egy-egy permetezést kiváltunk, mint például a kalászos gombaölőszerek tekintetében van egy olyan megoldásunk, amivel az első lombvédelmi kezelés kiváltható egy vetőmagcsávázással. Ugye ilyeténképpen az első permetezéshez szükséges vizet teljes egészében megspóroljuk.
Mindezen fejlesztések alapja az az évi közel 1 milliárd euró, amit a BASF kutatásfejlesztésre költ. Érdekesség, hogy a BASF cégcsoport árbevételének mindössze 10-13 százalékát teszi ki az agrodivízió, mégis a cég teljes K+F beruházásainak 40 százalékát költi agrárkutatásra. Ez is azt mutatja, hogy a BASF valóban úgy gondolja: a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon.