0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Magyar vetőmagbázis Martonvásáron

A nemesítés az egyik legnagyobb innováció, és a genetikai alapokat biológiai értékeik megőrzése mellett fejleszti napjaink igényeihez. Akkor éri el a célját, ha eredménye széles körben elérhetővé válik, tehát a következő lépcsőfoka a produkciója szaporítása. Mindeközben alapkövetelmény a kommunikáció, azaz a piac érdeklődésének felkeltése, hogy valóban sikeressé váljon az innováció.

– E követelmények metszéspontjában kell megtalálni a martonvásári genetikák helyét, és mindegyikben erősnek kell lennünk” – foglalta össze filozófiájukat Sándorfy András, a martonvásári kalászosfajtákat piacra juttató Elitmag Kft. és a kukoricafajtákat értékesítő Bázismag Kft. ügyvezetője.

– A magyar vetőmagnak óriási a jelentősége, és nemcsak stratégiai kérdés, hanem egyenesen létkérdés a jövőnk és a fenntarthatóság szempontjából – húzta meg a mércét a szakember.

Sokat beszélünk a magyar agrárium történetéről és arról, hogy 1896 óta van magyar vetőmagtörvény, ami azóta garantálja, hogy kiszámítható és nyomon követhető genetika kerüljön a földekbe. Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy ez a több mint 120 év nem múlt el nyomtalanul, hiszen ezalatt az idő alatt felhalmozott tudás és biológiai érték képezi a mai magyar vetőmag-előállítási stratégia alapját.

Minden fajta ott tudja a legnagyobb mértékben megvalósítani a benne lévő potenciált, ahol előállították. Esetünkben ez a hely a Kárpát-medence. Ha elveszítjük a lehetőséget, hogy Magyarországon saját genetikai állományból, a magunk klimatikus viszonyaira nemesített magokból termeljük meg az élelmiszereinket, akkor kiszolgáltatjuk magunkat a környezetünknek.

Az unió számára szintén nagy érték, hogy a magyar vetőmag sokak számára biztosít minőségi és nyomon követhető élelmiszert vagy élelmiszer-alapanyagot.

A martonvásári kutatás nemrég ünnepelte fennállása 70. évfordulóját. Az itteni kutatók feladatuknak tekintik az elődeik által végzett tudományos munka megőrzését és folytatását. A Marton Genetics-vállalatcsoport – aminek az Elitmag és a Bázismag Kft.-k is tagjai – küldetése, hogy megfelelő gazdasági hátteret biztosítson az Agrárgazdasági Kutatóintézetnek elsődleges feladata elvégzéséhez, illetve hogy piaci információkkal lássák el az intézetet, ami alapján a gyakorlatban jól hasznosítható termékeket tudnak kínálni a gazdáknak. Az intézet és a vállalatcsoport legfontosabb célja, hogy a magyar gazdálkodókat és a környező országok földjét művelő társaikat minőségi vetőmaggal lássák el.

A nemesítés, a vetőmag-előállítás igen tőkeigényes ágazat, és ezt a tőkét nem csak anyagiakban mérik. A Martonvásáron felhalmozódott, évről évre gyarapodó szellemi tőkét sem szabad figyelmen kívül hagyni. A martonvásáriak ismeretei a világ legújabb tudományos eredményeivel ötvözve, segítenek lépést tartani piaci versenytársaikkal.

– Martonvásár a kalászos- és a kukoricanemesítés területén kiemelkedő eredményeket tud felmutatni – hangsúlyozta Sándorfy András. A magyar gabona nemzetközi hírű. Elég csak arra gondolni, hogy a Budapesti Árutőzsdén előbb kereskedtek gabonával – már 1905-ben –, mint Chicagóban.

Az évek során a nemesítés kihívásai megváltoztak, a fajtáknak nemcsak többet kell teremnie, hanem ellenállóbbá és stressztűrőbbé is kellett tenni őket – úgy, hogy ez ne menjen a minőség rovására. E téren igen erős az intézet, és az általuk kifejlesztett klímaadaptív fajták eredményeit már élvezhetik a termelők. Néhány éve még mindenki csodájára járt a 8–10 ton­nás búzatermésnek, de Martonvásáron ma már bőven e fölé mérik az új fajtákat – miközben az értékmérő tulajdonságaik mit sem csökkentek. Martonvásár mindig a hazai búzanemesítés úttörőjének számított.

Hazánkban Pap Endre munkásságának köszönhetően nevezzük a kukoricákat hibridnek. Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézetében állították elő az első beltenyésztett kukoricahibridet Európában, a Martonvásári 5-öst, rövidített nevén az Mv 5-öst. Az államilag 1953-ban elismert hibrid Pap Endre kiemelkedő szellemi teljesítménye volt.

Az ezt követő évtizedekben is innovatívan fejlődött a martonvásári kukoricanemesítés, folyamatosan sikereket könyvelhetett el, a tudományos életben és a gyakorlati eredményekben egyaránt. A nemesítés mellett lendületesen fejlesztették a kukoricatermesztés eredményességét megalapozó agrotechnikai újításokat, és Magyarországon Martonvásáron dolgozták ki a hibridkukoricavetőmag-termelés szántóföldi technológiáját és vetőmagüzemi feldolgozását is. Ennek köszönhető, hogy néhány év leforgása alatt a martonvásári hibridek szinte az egész országban meghódították a kukorica vetésterületét.

Az intézet innovációs teljesítménye azóta sem lassult, Martonvásár és a hibrid kukorica neve összeforrt. Kiemelkedő terméshozamok, kiváló beltartalmi érték, kitűnő agronómiai tulajdonságok és könnyű termeszthetőség jellemzik a martonvásári kukoricákat.

Erősek a silókukorica szegmensben is, abban szintén jó minőségi mutatókkal és termésátlaggal rendelkező fajtákat kínálnak.

Szemes kukoricáik kritikus körülmények között is jól teljesítenek, ezeknek az állóképességét emelte ki Sándorfy András.

Napjainkra a fogyasztók is „beleszólnak” a nemesítésbe, mert elvárják, hogy az élelmiszerek egészségesek legyenek. Az Agrártudományi Kutatóközpontban genomszerkesztési technológiákat is adap­táltak a biotikusstressz-rezisztencia vizsgálatába, aminek az eredményei mostanra bekerültek a nemesítésükbe.

Figyelmük a világ más kutatóműhelyeire is kiterjed, elvégre a háttértudományokban is erős a rivalizálás.

– „A versengéshez új stratégiára és jó értelemben vett merészségre van szükségünk” – fogalmazott az ügyvezető, hozzátéve, hogy a versenyhelyzet inspirálóan hat; arra ösztökéli őket, hogy minél „gazdabarátabb” megoldásokat keressenek, amik alapján a martonvásári genetikát választják a termelők. Nem elégséges azt hangoztatni, hogy a ’Vedd a hazait! Védd a hazait!’, hanem a mai kiélezett piaci helyzetben is messzemenően ki kell szolgálni az igényeket.

A magyarországi vállalkozók egyre eredménycentrikusabban gazdálkodnak. Emiatt már nem elegendő a fémzárolt vetőmag használatának előnyeit szajkózni, a termelőknek a saját bőrükön, vagyis inkább a kockás füzetükben, a dupla vonal alatt kell megtapasztalnia a fémzárolt vetőmag pozitív hozadékát. A martonvásáriak szerint az a tendencia, hogy keresik a fémzárolt vetőmagot, és szerencsére többnyire a magyar fajtákat.

„Egy fajta önmagában is felelősséget jelent, a kiépített bizalom megtartása pedig legalább ennyire fontos” – hívta fel a figyelmet a szakember, mert ma már a termelők saját vagy a környezetük tapasztalatai alapján vásárolnak vetőmagot. Minden termesztőkörzetnek megvan a maga „martonvásárija”.

Eredményeik elismerése, hogy az őszi búza magyarországi vetésterületének 40–45 százalékán martonvásári fajták nőnek, amivel elismerik a bennük rejlő teljesítményt a termelők. A kukorica esetében 8–10 százalékos a piaci részesedésük, ami igazán kiemelkedő, elvégre kis magyar cégről van szó.

A nemesítés mellett a vetőmag-előállítás a másik legfontosabb kérdés.

Az itteni kutatók igen színvonalas genetikai anyagot adnak ki a kezükből, amiből a velük szerződött termelők a legjobb tudásuk szerint állítják elő a Martonvásári emblémával ellátott zsákokba kerülő vetőmagot. Ezekkel a vállalkozásokkal hosszú évekre nyúlik vissza a szakmai együttműködésük. A kalászosok esetében mintegy negyven, kukoricáéban pedig 25 gazdasággal állnak közvetlen kapcsolatban.

A vetőmag-előállítás egyik pillére a felszaporítás, amit szerződött partnereik végeznek, a következő pedig a feldolgozás. A kalászosvetőmagot jelenleg saját telephelyükön dolgozzák fel, csak szükség esetén adják ki bérmunkába. A kukoricát viszont egyelőre szinte teljes egészében bérmunkában dolgozzák fel, de ezt a területet is szeretnék saját kézben tartani, és a még szigorúbb minőségbiztosítás érdekében önálló vetőmag-feldolgozó üzem létrehozását tervezik.

Az évtizedek óta Martonvásáron végzett kiváló munka eredménye, hogy a határon túl is tisztelik a márkanevüket.

Olyan magyar vállalatnak számítanak, amely nem a globális piacon akarja megmérettetni magát, hanem elsősorban a saját régiójában gondolkodik. Itt ugyanolyan szoros a verseny, mint a világban, vagyis nagy a szerepe a folyamatos jelenlétnek, a helyi kísérletek beállításának és a gyakorlati bemutatóknak.

A klímaváltozás lehetővé tette, hogy már tőlünk északra is termesszenek kukoricát. A középkorai martonvásári fajták mostanra ott is kiemelkedően teljesítenek. Látva a lehetőséget, önálló export­üzletágat hoztak létre vállalatcsoporton belül, és a következő években nagy energiát fektetnek bele. „Nem elég előállítani a kiváló vetőmagot, el is kell tudni adni” – fogalmazta meg alapfilozófiájukat az ügyvezető. Szerinte elérkezett az idő, hogy az eddiginél határozottabban kilépjenek a nemzetközi porondra.

A magyar agráriumban zajló generációváltásnak óriási jelentőséget tulajdonítanak. Oda kell figyelni a termelők fiatalodására, mert a megszólításuk az eddigitől eltérő hangnemet és új kommunikációs csatornákat igényel. A másik oldalon is generációváltás zajlik a kutatóintézetben. A fiatal kutatókat értelmes, jövőbe mutató szakmai kihívásokkal lehet bevonzani és megtartani, olyanokkal, amikben megtalálják a fejlődés lehetőségét, és amiben a munkájukat és a saját jövőjüket is el tudják képzelni. A vetőmagban pedig benne van a folyamatos megújulás lehetősége.

Sándorfy András elmondta, hogy nem pusztán gazdasági szempontok vezérlik a munkájukat, amit a magyar állam Hungary Helps karitatív programjában való részvételük is tükröz. Azokban a „lerombolt világokban”, ahol még a napi megélhetés is küzdelmes feladatot jelent, az újrainduláshoz, az ott élők önbecsülésének és jövőképének visszaadásához egyebek között vetőmagra van szükség.

Az üldöztetések és humanitárius katasztrófák áldozatainak gyorsan és hatékonyan közvetlen segítséget nyújtani igen összetett feladat úgy, hogy a közösségek a szülőföldjükön maradhassanak.

A 70 éves martonvásári génbankban felhalmozott genetikai alapokat a Hungary Helps program keretében felszaporítva és a Kisázsiába eljuttatva, életeket és kultúrákat lehet megmenteni, mert azok az ottani körülmények között is megállják a helyüket.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság