Back to top

Szakképző iskolák a második hullámban

Az agrárszakképzésben mérföldkőnek tekinthető az agrárszakképzési iskolahálózat idei átalakítása, ugyanis 2020 július 1-jével létrehozták az agrárszakképzési centrumokat. Az Agrárminisztérium által fenntartott 58 szakképző intézményt, a technikumokat és szakképző iskolákat öt centrumba tömörítették, amelyek az egész országot lefedik.

Ez az év az oktatás egészét komoly kihívások elé állította, a szakképzést, így azon belül az agrárszakképzést is. A vírushelyzet, a pandémia olyan feladatokat kényszerített az iskolákra, amilyenekkel eddig még nem kellett szembesülniük, ebben a különleges helyzetben mégis gyorsan kellett reagál­niuk.

A gyakorlati oktatást különösen nehéz megoldani
A gyakorlati oktatást különösen nehéz megoldani

Tavasszal sikeresen „vették az akadályokat” az iskolák, a diákokkal együtt átálltak online oktatásra, és olyan tapasztalatokat szereztek ezen a téren, amiket a mostani második hullámban jól tudnak hasznosítani, az újabb korlátozások már nem érték őket váratlanul.

Ez nem jelenti azt, hogy ne okoznának újabb problémákat és „fejtörést” tanárnak, diáknak és szülőnek egyaránt.

Az online oktatás kényszer szülte megoldás, hosszú távon nem helyettesítheti az oktatásban, a nevelésben a személyes jelenlétet, a tanárok és diákok közvetlen kapcsolatát.

A gyakorlati oktatást különösen nehéz megoldani, pedig az agrárszakképzésben megkerülhetetlen ez az elsődleges feladat. A gyakorlati ismeretek megszerzése, a szántóföldi munkálatok, az állattenyésztési feladatok, a gépbeállítások stb. nem gyakoroltathatók be online; oda kell állni az állat mellé, föl kell ülni a gépre, ott kell lenni a szántóföldön, a kertészetben, az erdőgazdaságban – egyszóval benne kell lenni a „való életben”.

Ezt csak nagy nehézségek árán tudták és tudják megoldani az iskolák, kis csoportokra bontva a diákokat, ami sokkal több munkával és szervezéssel jár, mint eddig. Külön „logisztikai” feladvány a szakmai elméleti és a gyakorlati vizsgák megszervezése, nem is beszélve az érettségi vizsgákról,

elvégre a tanulóknak ugyanolyan tudással kell rendelkezniük, ugyanolyan „érvényes” bizonyítványt kell kapniuk, mint a járvány előtt.

Nem hivatkozhatnak arra, hogy „De én a vírusjárvány idején tanultam vagy vizsgáztam!”

Simonné Szerdai Zsuzsanna
Simonné Szerdai Zsuzsanna

Az újonnan létrehozott agrárszakképzési centrumok életében az amúgy is új feladatok (intézményközi kapcsolatok újjászervezése, új munkamegosztás, szabályozások kialakítása stb.) mellett nem kis kihívás volt mindezt egy teljesen új helyzetben, a járványügyi szabályok betartásával, az oktatás-vizsgáztatás ilyen körülmények közötti megszervezésével végrehajtani. A jelenlegi helyzetről, a problémákról és feladatokról, kompromisszumos megoldásokról nyilatkoztak a centrumokat vezető főigazgatók.

Simonné Szerdai Zsuzsanna főigazgató szerint a Déli Agrárszakképzési Centrum (ASZC) iskoláit sokkal felkészültebben érte a COVID–19 második hulláma. A digitális átállás többnyire zökkenőmentes volt, a tanulók és az oktatók a már „jól bevált” platformokat használták. Segítséget jelentett, hogy a KRÉTA rendszeren sokat fejlesztettek.

A szakképző iskolákban az elméleti oktatást digitálisan, míg a szakmai gyakorlatokat a tangazdaságokban, tanműhelyekben, külső gyakorlóhelyeken tartják, a járványügyi előírások betartásával.

A centrum és az iskolák kapcsolata egyértelműen pozitívan alakul. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a centrumok kialakítása szükséges és időszerű volt az agrárszakképzésben. A Szakképzés 4.0 stratégia tartalmazza a szakképzés megerősítését, ezáltal a gazdaság munkaerőigényének kielégítését szolgáló törekvéseket. A versenyképes gazdaságnak a minőségi szakemberképzés az egyik kulcseleme. Céljuk, hogy minden fiatal úgy kerüljön ki a centrumból, illetve az agrárszakképző iskolákból, hogy az alapkompetenciákon túl rendelkezzenek azokkal a készségekkel és ismeretekkel is, amelyek a gazdaság által igényelt (szak)képzettség elsajátítását és az egész életen át tartó tanulást megalapozzák.

Az egyik legfontosabb feladat, hogy az új technológiai paramétereknek megfelelő, jól felszerelt tanműhelyekben megfelelően felkészült oktatók vezetésével folyjon a szakmai oktatás.

Az új szakmajegyzékben található szakmák képzési és kimeneti követelményei, valamint a szakmai képzések programkövetelményei, a gazdasági szereplők által megfogalmazott, valós munkahelyi elvárásokra alapozott szakmai követelményeket tartalmaznak.

A tavasszal szerzett tapasztalatok a második hullámban jól hasznosíthatók
A tavasszal szerzett tapasztalatok a második hullámban jól hasznosíthatók

A Déli ASZC területén megkezdték az ágazati képzőközpont kialakítását, folyamatban van a szakképző iskolák partnereinek feltérképezése és az iskolák adottságainak, képzési profiljának elemzése.

Az Alföldi ASZC főigazgatója, Horváth József tájékoztatása szerint a centrum működési körében egy iskolát sem kellett bezárni. A kiemelt elméleti tantárgyak (szakmai elmélet, érettségi) esetében fontos szerepe van az online oktatásnak, az interaktív, „élő” tanári magyarázatnak. Saját időbeosztásuk elkészítése és betartása a tanulók felelőssége.

A tantárgyak digitális oktatását sok esetben korábban elkészített vagy interneten megtalálható tananyag segíti,

például az idegen nyelvek esetében, vannak oktatóvideók, KRESZ-gyakorló prog­ramok a T kategóriás mezőgazdasági vontatóvezetői vizsgára való felkészüléshez, azonkívül a munkagépek és erőgépek beállításáról, növénytani és állattani ismeretekről stb.

Horváth József
Horváth József

A centrum kialakítása, elindítása (épület, irodai eszközök, a névváltozások átvezetése, szabályzat kialakítása stb.) folyamatos munkát és szervezést igényelt. A személyes kapcsolattartás (értekezletek stb.) most online történik az iskolákkal. Az új centrumot október 16-án adták át, ugyanekkor kaptak három oktatótraktort, és lehetőségük nyílt három pótkocsi beszerzésére is.

Feladataik közül most a hatékonyság javítására fektetik a hangsúlyt, ezzel együtt fontos, hogy járvány idején is eljussanak az általános iskolákba a beiskolázással kapcsolatos információk.

Fontos, hogy a modern mezőgazdálkodás, az „űrtechnológiás agrárium” hívószavai, gondolatai, a precíziós erőgépek, munkagépek, a növényházi digitális vezérlés, a drónhasználat, a GPS-vezérlésű talajművelés, a számítógép-vezérelt állattartás, az egyedre szabott kezelés, az állategészségügyi gépek adatainak kezelése stb. a tananyag és a gyakorlat része legyen.

Még tart az ágazati képzőközpont előkészítése, a terveket a centrum működési területének meghatározó agrárvállalkozásaival közösen készítik. Az egyeztetések során megerősítik, illetve új alapokra helyezik a duális képzést.

Az Északi ASZC-nél sem kellett iskolát bezárni az online átállás előtt, tájékoztatta lapunkat Lévai Imre főigazgató.

Sikerült ide­jében elkülöníteni vagy digitális oktatásra átállítani azokat az osztályokat és tanulókat, illetve oktatókat, akiknek tünetei voltak vagy PCR-tesztje pozitív lett.

A fenntartó Agrárminisztérium hat iskolának korszerű oktatótraktorokat szerzett be
A fenntartó Agrárminisztérium hat iskolának korszerű oktatótraktorokat szerzett be
November 12-e óta online tartják az intézményhez tartozó iskolákban a közismereti és a szakmai elméleti tanórákat. A jelenlétet nem igénylő szakmai gyakorlati órákat szintén, a tanműhelyben és gazdasági környezetben tartott gyakorlatokat pedig maximum 10 fős csoportoknak tartják. Ennek érdekében az iskolák a duális képzésben részt vevő partnereikkel közösen alakítottak ki saját óratervet.

Az iskolák nyitva vannak a digitális eszközzel nem rendelkező tanulók számára, és az iskolák a kiscsoportos, valamint az egyéni konzultációk és számonkérések színterei is. A digitális tanrend megvalósításában a diákoknak, a szülőknek és az oktatóknak egyaránt nagy segítség a KRÉTA új modulja, a Digitális Kollaborációs Tér (DKT).

A 2020–2021-es tanévet már az új szakképzési szerkezetnek megfelelően indították el.

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

A nyíregyházi Westsik Vilmos Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskolában található centrum tizenegy iskolát irányít.

A centrum iskoláiban a mezőgazdaság és erdészet, az élelmiszeripar, a környezetvédelem és vízügy, a gépészet, a rendészet és közszolgálat, valamint a turizmus-vendéglátás ágazatok számos szakmájából választhatnak a középiskolába készülő tanulók.

A centrum fő feladata a szakmajegyzékben meghatározott szakmákra felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés a szakképző intézményein keresztül. Az oktatás az imént említett szakterületeken zajlik. A szak­képzési törvény és az OKJ változása következtében 2020. szeptemberében az agrárszakképző iskolákban is ágazati képzés keretében kezdték meg tanulmányaikat a tanulók. A duális képzés keretében a tanulmányaikkal párhuzamosan már munkaerő-piaci szereplőknél, vállalatoknál szerezhetnek tapasztalatot a diákok úgy, hogy a gyakorlati helyek fizetést is adnak nekik.

A centrumnak 240 vállalkozással van tanulószerződése, és a duális képzés keretében természetesen rájuk is számítanak.

A fenntartó Agrárminisztérium hat iskolának korszerű oktatótraktorokat szerzett be, illetve további forrást biztosított három pótkocsi beszerzésére.

A centrum nem „rövidíti meg” az iskolák önállóságát. Az összefogás erősíti a 11 iskola életét, a központi szervezet pedig a pénzügyi-gazdálkodási, a szolgáltatási, a logisztikai, a pályázati, a beszerzési, a munkaügyi, a marketingkommunikációs és a minőségirányítási feladatok átvállalásával segít nekik, hogy hatékonyabbak lehessenek az oktatásban.

Lévai Imre
Lévai Imre

Hátravan az ágazati képzőközpont kialakítása, még tart a tervezés. Már kiválasztották a helyszínt, megtervezték a létesítményt, most tárgyalnak az együttműködésre kiszemelt partnerekkel. Nonprofit szervezet létrehozását tervezik, amely tulajdonosként működtetné a központot.

Ugyancsak tervezik egy akkreditált vizsgaközpont létrehozását és egy tudásközpont megszervezését.

Ez utóbbiról a Nyíregyházi Egyetemmel közösen gondolkodnak, már együttműködési megállapodást kötöttek a létrehozásáról.

A Kisalföldi ASZC iskolahálózatában viszonylag szerencsésen alakult a második hullám Hoczek László főigazgató szerint. Iskolabezárásra és tömeges megbetegedésekre a digitális oktatás bevezetéséig nem került sor; az iskolák által kidolgozott intézkedési tervek alapján az elméleti tárgyak oktatása digitálisan, míg a gyakorlatok, duális képzőhelyeken folyó oktatás tömbösítve valósul meg.

Az agrárszakképzés átszervezése valamennyi intézménynek új feladatokat, kihívásokat hozott. Elkészült az SZMSZ és az új oktatási program. A Centrum működését (gazdasági, személyzeti stb.) lefedő szabályzatok – együttműködve a többi centrummal – mára meghatározzák és biztosítják a gördülékeny napi működést.

Ez az év az oktatás egészét komoly kihívások elé állította
Ez az év az oktatás egészét komoly kihívások elé állította
Fotó: MMG archív

A kialakult járványhelyzetben a személyes találkozások száma lecsökkent, de ennek ellenére folyamatos az információáramlás a centrumon belül, és a fenntartóval.

Az új szakképzési törvény meghatározta ágazati alapoktatásban élelmiszeripar, fa- és bútoripar, gépészet, kereskedelem, környezetvédelem és vízügy, mezőgazdaság és erdészet, rendészet és közszolgálat, specializált gép- és járműgyártás, sport, turizmus-vendéglátás ágazatokhoz tartozó szakmákban folyik a képzés. Új alap-szakképesítés az élelmiszeripari gépkezelő, a többinél csak a név változott, a szakmai tartalom maradt.

Az új szakképzési rendszerben „kifutó jelleggel” megmaradnak a tanulószerződések, megmarad a hiányszakmás ösztöndíj, a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj; a jelenleg 9. évfolyamos diákok viszont már a Szakképzés 4.0-ban lefektetett alapoknak megfelelően részesülnek juttatásban (minden diák kap a 9. évfolyamtól egységes szakképzési ösztöndíjat).

Hoczek László
Hoczek László

A rendszer hatékonyságát a megújult ösztöndíjrendszer támogatja, ami a képzésirendszerben-maradást és az előrehaladást segíti elő.

Duális képzésben folyamatban van az ágazati képzőközpont kialakítása több ágazatra kiterjedően; ezáltal a duális képzőhelyek jobb és aktívabb bevonása az agrárszakképzésbe. Ugyancsak előkészítés alatt van egy akkreditált vizsgaközpont kialakítása.

A Centrum iskolái számára 4 oktatótraktor érkezett, beszerzés alatt áll 3 korszerű pótkocsi, és két 19 személyes kisbusz; megkezdődött a Pettkó-Szandt­ner iskola tetőszerkezetének felújítása.

A Közép-magyarországi ASZC iskolái is viszonylag jól átvészelték a járványt; iskolát itt sem kellett bezárni. A digitális oktatás minden iskolában megkezdődött, illetve tart. Az informatikai ellá­tottság néhány helyen lehetne jobb, és azok a tanulók, akik nem rendelkeznek saját informatikai eszközzel, csak jelentős szervezés árán tudnak részt venni a digitális oktatásban.

Molnár Zoltán főigazgató tájékoztatása szerint az oktatási platformokat már szeptemberben minden iskolában kidolgozták, a gyakorlati oktatást pedig a járványügyi előírások betartásával tartják.

Az iskolák önálló gazdálkodásuk elvesztését nehezen szokták meg, de a centrummal való együttműködés, a gazdasági működtetés mostanra kezd jól alakulni, a közös tanügyi munka pedig harmonikusabb. Az új helyzet mindkét fél, az iskola és a centrum számára is nehéz, de az egymásra utaltság és a közös célok segítenek áthidalni a problémákat.

Az agrárszakképzés átszervezése valamennyi intézménynek új feladatokat adott
Az agrárszakképzés átszervezése valamennyi intézménynek új feladatokat adott
Fotó: Szarka Lajos
A Közép-magyarországi ASZC és iskolái nem pályázhattak ágazati képzőközpont létrehozására, de keresik a megvalósítás lehetőségét. A centrum következő nagy feladata mindenképpen a felnőttoktatás, az ágazati képzőközpont, illetve a vizsgaközpont kialakítása lesz.

Az új agrárszakképzési centrumok lét­rejöttek és működnek, szabályzataik elkészültek.

A járvány által megnehezített körülmények között is folyik az oktatás. Munkájukat segíti a fenntartó Agrárminisztérium maximális támogatása, a munkakapcsolat a minisztériummal gördülékeny.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államok különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Turul Expo, Kárpátalja legjava

Ma már világosan látszik, hogy azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány első hullámai idején is kitartottak céljaik mellett, és azt az időt, amit mások kényszerűségből tétlenül töltöttek, fejlesztésre és innovatív ötleteik megvalósítására fordították, hangzott el a nyolcadik Turul Expón.

Mangalica: a takarmánydrágulás hátulütői

A mangalicának most is keresleti piaca van, viszont a takarmány drágulása minden észszerű határt felülmúl. Talán ezzel lehetne leginkább jellemezni az ágazat helyzetét. Magyarországon jelenleg 7 ezer mangalica kocát és a szaporulatukat tartják, és közülük 900 kocát a bakonszegi Horizont ‘98 Kft. mondhat magáénak. Ez a vállalkozás tartja az összes koca 12–13 százalékát, vagyis meghatározó a magyar piacon.

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Mit tehet a (hétmilliárd) vevő?

Azáltal, hogy megvesszük, megfőzzük, tároljuk az ételt, mi is az agrár-élelmezési rendszer aktív szereplőjévé válunk. Mindenki fogyasztó, és itt az idő, hogy átalakítsuk az agrár-élelmezési rendszereket. Erre emlékeztet a FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete az Élelmezés Világnapja, október 16-a kapcsán. De mit is tehetnénk pontosan?

Afrikai sertéspestis - 1,2 millió vaddisznót lőttek ki eddig Lengyelországban

Az elmúlt években a vadászok 1,2 millió vaddisznót lőttek ki a vadászati tervek részeként az egészségügyi vadászatok során Lengyelországban. Az illetékes hatóságok bejelentették a vadászat folytatását, és a vadászok várhatóan több járásban az összes vaddisznót kilövik.

Már októberben megkezdődik a tejtermelést segítő támogatások kifizetése

A takarmánypiaci helyzetre való tekintettel az Agrárminisztérium intézkedett a tejágazat számára biztosított 30 milliárd forint célzott támogatás mielőbbi kifizetése érdekében – közölte Nagy István tárcavezető.

A tiszta tehén projekt

Megkezdődhet a Bovaer nevű takarmány adalékanyag piaci forgalmazása, a szer a kérődző állatok metánkibocsátását csökkenti. Első körben Brazília és Chile adott zöld utat a terméknek.

Megállapodott a Debreceni Egyetem és a Nyírerdő Zrt.

A partnerség célja a K+F+I, oktatási és szaktanácsadási feladatokban való együttműködés, a DE tudásbázisát felhasználva az erdő-, a vad- és a tájgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.