Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 4.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. Az első és második részben a varroózisról és a vírusokról volt szó bővebben. A harmadik rész az amerikai költésrothadással foglalkozott.

Előző cikkeink a témában:

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 3.

A nyúlós költésrothadás kórtanáról, felismeréséről, diagnosztikájáról írtunk az előző számban. Hazánkban, a hatályos jogszabály nem engedi a beteg méhcsaládok kezelését! Állami kártalanítás mellett meg kell semmisíteni a labor által igazoltan fertőzött méh­ családokat.

Kaptár fertőtlenítése gázlánggal
Kaptár fertőtlenítése gázlánggal
Fotó: Papp Zoltán

Az Európai Unió számos tagországában azonban bevált gyakorlat a fertőzés megelőzésére használt méhész-technológiai fogás alkalmazása, melyet az Európai Horizon 2020 című kutatás is ismertet.

Ezt adjuk most közre az alábbiakban, de még egyszer, nyomatékosan felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy hazánkban, a laborban igazoltan nyúlós költésrothadással fertőzött méhcsaládok bárminemű kezelése tilos! (A Szerk.)

A jog előírja, hogy a költésrothadás terjedését nyomon kell kísérni, ennek okán regisztrálni kell a nemzeti méhészeti szervezeteknél, vagy hatóságnál, ahol rendszeresen információval kell szolgálni a betegség kitörésének gyanúja esetén.

A méhész kötelessége, hogy költésrothadás gyanúja esetén értesítse az illetékes szerveket. Ahhoz, hogy kordában lehessen tartani a fertőzést, illetve meg lehessen azt állítani, a családok gyors és következetes kezelésére van szükség.

Ennek kapcsán meg kell felelni a jogi elvárásoknak, mit például a családok vándoroltatásának tilalma, a méhészeti felszerelés és termékek szállításának tilalma, valamint szigorúan be kell tartani az illetékes hatóságok karanténra és fertőtlenítésre vonatkozó rendeleteit. Mindezeken felül számos egyéb jó méhészeti gyakorlatot célzó művelet szükséges egy fertőzés kirobbanásakor, hogy megszüntessük a fertőzést és kórokozó mentessé tegyük a méhészetet.

Hibásan fertőtlenített kaptár: nem kaparták le lángolás előtt a viaszt és propoliszt
Hibásan fertőtlenített kaptár: nem kaparták le lángolás előtt a viaszt és propoliszt
Fotó: Papp Zoltán

Égessük el az összes kaptáralkatrészt, amelyet nem éri meg fertőtleníteni vagy nem éri meg a ráfordított időt és energiát. Pusztítsa és égesse el az összes olyan családot, ahol a betegség megjelenik vagy az épp aktuális évszak (ősz, tél, kora tavasz) nem teszi lehetővé a megfelelő fertőtlenítési műveletek elvégzését.

A hőre nem érzékeny kaptárfelszerelést és eszközöket tűzzel (lehetőleg kék lánggal) fertőtlenítse.

Ez egyébként egy igen hasznos eljárás. Alternatív megoldásként használhat fertőtlenítő szereket is, de csak erre engedélyezett, csíraölő szereket használjon. Minden adásvételi és egészségügyi dokumentációt őrizzen meg, amely az egyes családokra, illetve az állományra vonatkozik. Ennek segítségével nyomon követhetők maradnak a családok a származási helyüktől az éppen aktuális helyükig.

Költésrothadással diagnosztizált családokból távolítsuk el az anyát és helyettesítsük egészséges, friss anyával.

Igencsak kívánatos továbbá, hogy genetikailag is célirányosan tenyésszük őket, így érve el, hogy fertőzésekkel szemben ellenállóbb és a helyi környezeti feltételekhez jobban alkalmazkodó állományunk lesz.

Így nyúlik a nyúlós költésrothadással fertőzött fiasítás
Így nyúlik a nyúlós költésrothadással fertőzött fiasítás
Fotó: Papp Zoltán

Gyakorlati példa

A fent említett megelőző és kezelő eljárások felettébb fontosak a költésrothadást okozó kórokozó kontrollálásában. Mint ahogyan az a gyakorlatban is megmutatkozik, a méhek lerázásának módszere meglehetősen hatékony, hogy a P. larvae spóráitól még akkor szabadulhassunk meg, mielőtt a klinikai tünetek megjelennének.

Mivel a fiasítás, a virágpor és az elraktározott méz, valamint a kaptárfelszerelés is mind-mind fertőződnek a P. larvae spóráival, a lerázásos eljárással gyakorlatilag ezektől az eszközöktől és anyagoktól választjuk el a méheket, így sikerrel vehetjük fel a harcot a fertőzéssel szemben.

A költésrothadás baktériuma már jóval a klinikai tünetek megjelenése előtt felütheti a fejét az állományban. Amennyiben ez megtörténik, úgy ajánlatos az összes családot „lerázni”, függetlenül attól, hogy produkálnak-e vagy sem bármiféle tünetet.

A lerázás gyakorlata

Előkészületek: Az előkészületeket jól meg kell szervezni, valamint a szükséges felszerelést előkészíteni: rajládák, nagy tölcsér, locsoló, kefe, eldobható kesztyűk, egy sötét és hűvös helyiség, ahol a lerázott rajokat legalább két napig karanténban tarthatjuk, és amennyiben lehetséges, új vagy fertőtlenített kaptárok, keretek és műlép.

Ellenőrizze, hogy a fiasítás és egyéb eszközök a) elégethetőek-e a telephely közelében, vagy b) erre megfelelő helyre lehet-e szállítani azokat.

Ebben az esetben: a) készítse elő az égetés helyszínét, és b) értesítse erről a helyi tűzoltóságot. Ebben az esetben: a) készítsen elő vastag hullámpapír dobozokat a fiasításos kereteknek és az egyéb felszerelésnek, hogy azok könnyen szállíthatók és égethetők legyenek. Ha lehetséges, kérjen gyakorlati segítséget a lerázáshoz és a fertőtlenítési eljáráshoz.

Lerázott rajok készítése: Ideális esetben a lerázást a reggeli vagy esti órákban hajtsuk végre, amikor nincs sok kint lévő méh. Attól függően, hogy van-e sötét és hűvös karantén szobánk, illetve hogy milyen erős családdal dolgozunk, két lerázási módszer is szóba jöhet: a) rajládák fémhálóval, vagy b) a nyitott lerázási módszer új vagy fertőtlenített kaptárok felhasználásával.

a) Rakja a rajládát a földre, rakja bele a tölcsért, vegyen fel eldobható kesztyűt, nyissa ki a kaptárt, majd a kereteket kiszedve, egyesével rázza a méheket a tölcséren keresztül a rajládába.

Ügyeljen arra, hogy az anyát nehogy kirázza a rajládából.

Ennek elkerülésére az anyát a folyamat előtt lehet zárkázni is, amennyiben megtaláljuk és majd csak a művelet után visszaengedni a rajládába. Adja át a lerázott kereteket a segítőjének, aki a következőképpen kell, hogy eljárjon: a) a mézes kereteket lezárt dobozba kell helyezi, hogy később kipergethető legyen a bennük lévő méz – természetesen egy méhektől elzárt helyiségben, b) a fertőzött család fiasításos kereteit egy másik, elégetésre alkalmas dobozba kell helyezi és c) az üres kereteket egy harmadik dobozba kell tenni, amelyet kiolvasztás céljából a helyi viaszfeldolgozó üzembe kell szállítani. Rázza le a kaptár falán, alján és tetején maradt méheket is a rajládába. Ezután szorosan zárja le a rajládát és tegye őket árnyékos helyre a földre, amíg a többi kaptárral is hasonló módon végez.

Ha sok méh keringene ezután a levegőben, hagyjon egy tiszta, üres kaptárt a már kiürített kaptárok helyén, hogy az ekkora otthontalanná vált méhek ide húzódhassanak be az éjszaka folyamán.

A rá következő reggel ezeket a méheket is egyesíteni lehet egy tetszőlegesen kiválasztott karanténozott családdal. Vigye a rajládákat a karantén helyiségbe és hagyja ott őket két napig. A karantén ideje alatt a méhek elfogyasztják a mézgyomrukban található mézet és így megszabadulnak a P. larvae spóráitól is. Ha méhek elkezdenek lepotyogni a fürtről a rajládákban, akkor etessük meg a családot cukorsziruppal.

A második nap estéjén vagy a rá következő reggel öntsük a rajokat egy-egy fertőtlenített kaptárba, amelyben már a friss és tiszta építőkeretek várják őket, majd élelemként adjunk családonként legalább öt liter cukorszirupot nekik.

b) Figyelem: Amennyiben a családok nagyon erősek, 2,5 kg-nál több méhet ne tegyen a rajládába, nehogy megfulladjanak! Ebben az esetben, vagy ha nem rendelkezik hűvös, sötét helyiséggel, ahol a méheket karanténban tudja tartani, akkor a lerázást a méhesben, a szabadban kell elvégezni. Ha lehetséges, hordásmentes vagy alacsony hordásos időszakot válasszon. Tegye félre a fertőzött családot kaptárostól, majd ennek a kaptárnak a helyére tegyen egy új vagy fertőtlenített kaptárt építőkeretekkel ellátva, helyezzen egy tölcsért az új kaptárba – lehetőleg az aljdeszka hátsó oldalához –, majd rázza az eredeti kaptár kereteiről a méheket a tölcséren keresztül az új kaptárba.

A méhek ekkor rögtön felmásznak az új kaptár kereteire.

Ne etesse a méheket legalább két napig. Ezután ellenőrizze a kaptárépítményeket, az anya meglétét és adjon a családoknak legalább 5-5 liter cukorszirupot.

Egy héttel a fent említett módszerek alkalmazását követően ellenőrizze a kaptárépítményeket és a fiasítást.

Etesse meg a családokat családonként 5 liter cukorsziruppal, amennyiben épp nincs hordásos időszak.

Amint azt példa is mutatta, mindkét megoldás alkalmas a megszabadulásra a P. larvae spóráktól, még mielőtt a klinikai tünetek megjelennének. (Folytatjuk)

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Mosónövények: nem csak a mosódió létezik…

A mosónövények közül sokaknak valószínűleg a mosódió jut elsőként az eszébe, pedig hazánkban is élnek olyan növények, melyek magas szaponin tartalmuk miatt kiválóan alkalmasak mosási célokra. Ilyen a szappanfű, a mécsvirág, vagy a vadgesztenye is…

Állatjóléti szempontok miatt lassan növő csirkékre váltanak Amerikában

Az amerikai baromfiipar felkészült rá, hogy növelje a lassan növő fajták termelését, miután egy nagy befolyással bíró állatjóléti csoport kijelentette, csak az ilyen fajták kaphatják meg a minősített tanúsítványukat.

A koffein javítja a reakcióidőt

A koffein dinamikus vizuális képességekre gyakorolt hatását vizsgáló első ilyen jellegű tanulmányban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein növeli az éberséget és a mozgó célpontok észlelési pontosságát. A koffein javította a résztvevők reakcióidejét is.

Az élet vize, a pálinka

Külsőleg és belsőleg is használható csodagyógyszer a pálinka, tartották régen, és sokan így gondolják ma is. Azért egyre fogy a hívők száma. A pálinka népi gyógyászatban betöltött szerepét, a vele egykor használt füveket, más alapanyagokat, népi gyógymódokat és eszközöket mutat be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

Madárinfluenza: óvatos könnyítések két megyében

A madárinfluenza járványhelyzet kedvező alakulásának eredményeként „óvatos könnyítéseket” engedélyezett az országos főállatorvos Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé.

A juhtej hasznos a szervezetnek és szépít is

A juhtej ritkán található dobozokban vagy üvegekben, azonban gyakran megtalálható számos termékben, például sajtokban, túróban, arckrémekben és szappanokban is. De érdemes – e juhtejet fogyasztani?

Régóta nem volt ilyen aktív a Nagy-korallzátony

Lábadozik a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya - számolt be róla az ABC News ausztrál hírportál.

A növényi alapú étrend a migrénes fejfájásra is megoldást nyújthat

Egy tanulmány szerint a növényi alapú étrendre való áttérés teljesen megszüntetheti a krónikus migrént. Ezzel kapcsolatban az orvosok kiemelték annak a férfinak az esetét, akinek eltűnt a migrénes fejfájása, miután megváltoztatta táplálkozási szokásait.