Back to top

Papírja nincs, de esküsznek rá - a pásztorok kutyája

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon több emberöltő óta a juhászok arról a gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.

Győzős, fogós, juhos, marhás. Ilyen a sinka – magyarázza Kosina Péter darassapusztai számadó gulyás, aki hétévesen kapta az első sinkáját. E fajtához azóta is hű maradt a ma már ötvenhét éves, szikár, a naptól, széltől, s az állandó kint­léttől cserzett arcú férfi.

A pásztorok e kutyafajtát nem jegyzik kiállításokon, nincs hivatalos pedigréjük, sőt, a fajta pontos leírása is hiányzik még, de a Hortobágy környékén gyakran találkozni ezzel a hatalmas munkabírású, masszív, hűséges állattal.

S noha gazdáik nem számítanak papírforma szerint tenyésztőnek, egy-egy általuk megalkotott jó vérvonal híre hamar eljut itt a legkisebb szegletbe is, s egy jó szuka kölykeiért sorban állnak azok, akik igazi „munkatársat” keresnek. A szó nem véletlen, s nem is túlzás: egy kiképzett sinka akár két-három segéd munkáját is elvégzi, füttyjelekből, mozdulatokból, sőt, olykor egy pillantásból is tudja, mi a dolga.

Fotó: BNE

– A mudit először német juhásszal keresztezhették, ez lehetett a kialakulásuk első mozzanata. Van is olyan legenda mifelénk, hogy egy német turista hagyta itt annak idején a német juhászát, így keletkezett ez az új fajta – mondja a három anyagulyáért, egy tinógulyáért, s a bemutatókon szereplő hortobágyi ökörfogatért is felelő Kosina Péter, de hozzáteszi:

„Ez inkább egyfajta feltételezés, hiszen átfogó génvizsgálatokat még nem végeztek az ötven-hatvan éves fajta esetében.”

– A tekert farkat a mudi, az álló füleket a német juhász örökíthette, de mivel nagyon hasonlít rá, még az is megeshet, hogy valamiképp az ausztrál kelpie vonala is idekerülhetett a magyar pusztára – ez utóbbit már Medgyesi Gergely, a Hortobágy Nonprofit Kft. ügyvezetője teszi hozzá, aki a cég kötelékébe tartozó számadó gulyás tanyájára elkísért bennünket.

Különleges érték a dupla farkasköröm

Tény, hogy a fajta variációi az utóbbi évtizedekben a korábbinál is változatosabbak lettek – a sinkát időközben keresztezték például belga juhásszal, border collieval, német pulival és ausztrál pásztorkutyával is –, mindezek az egyre tudatosabb tenyésztésre utalnak. A sinkákat megkülönböztetjük szín és küllem alapján: van köztük fekete, vörös, fehér, szürke, csíkos és mézeslábú (rajzos).

Kosina Péterné Marika a hortobágyi ünnepi pásztorviseletet mutatja
Fotó: BNE

Farokállást tekintve középre vagy oldalra tekeredőről beszélhetünk – pásztora válogatja, hogy épp melyik típusra esküszik.

Szempont még a fajtára jellemző farkasköröm száma, amelyik kutyának dupla van, azt sokan magasabb munkabírásnak tartják, s ez az értékét is növeli.

Ám legfontosabb tulajdonságuk mégiscsak az, hogy gulya vagy nyáj mellé valók, vagyis „marhások” vagy „juhosok”.

Kívülálló talán meg sem tudná e kettőt különböztetni, értő szem azonban azonnal kiszúrja, ha nem a megfelelő feladatra választódik ki az adott egyed.

A gulya mellett szolgáló kutya általában durvább, robusztusabb felépítésű, s a természete is keményebb. Az a dolga, hogy a marha jobb hátsó lábát „fogja”.

– Egy anyagulya esetében kétszáz jószágról és azok szaporulatáról beszélünk, ezt akár jó, akár rossz időben a pásztor úgy tudja megőrizni, ha a kutya segítő társként végzi a dolgát, ha megfordítja, odahajtja a gulyát, amerre kell.

Ha csak ugatja őket, akkor a jóval nagyobb, s a borját féltőn óvó magyar szürke szarvasmarha anyatehén „füle botját sem mozgatja”, nem tart tőle, nem engedelmeskedik.

Onnantól kezdve felcserélődnek a szerepek, nem a kutya hajtja a marhát, hanem fordítva – mondja Kosina Péter, aki nem mellesleg pásztorcsaládból származik; felmenői apai és anyagi ágon is juhászok voltak, s a mostani szolgálati helyéhez közeli Faluvéghalmán élő keresztszüleitől kapta az első sinkáját, még gyerekként. Bogárnak nevezte el. Szülei – akik juhászként egymás váltótársai, vagy ahogy errefelé mondják, váltócimborái voltak – megengedték neki, hogy délutánonként a kutyával együtt legeltesse a nyájat. A sinkák okosak, tanulékonyak és nagyon nagy teherbírásúak. A gazdák szerint, amelyiket bottal kell munkára fogni, azzal már eleve nem kell foglalkozni.

Nemcsak okos, győzős is

A gazdaságban mi is tapasztaltuk, mennyire állhatatosak ezek a munkakutyák. Kosina Péter alig öltötte magára kabátját, s vette kézbe a pásztorbotját, valamennyi „segédje” – Vagány, Dollár, Zsandár, Miki, Sintér – izmaikat megfeszítve várakozott, vajon melyikükkel indul el a gulyához.

A két kiválasztott füttyszóra indult, ha a gazdájuk megállt, ők is ezt tették, a lábai mögött helyez­kedve el, betartva az erősorrendet.

Kosina Péter két sinkával szokta legeltetni a gulyát
Fotó: BNE
– Ha én kint állok a tűző napon vagy az esőben, hiába van a közelben fa, a kutya akkor is ott marad a lábaimnál, s ez így természetes, ezt el is várom tőle. Bármikor történhet a gulyával valami, sőt, neki szinte hamarabb észre is kell vennie, ha intézkedni való akad, mint nekem – mondja a számadó gulyás, hozzátéve: „A jó sinka nemcsak okos, de ‚győzős’ is” – ami nem a versenyszellemre, sokkal inkább arra utal, hogy ha megindul a gulya, győzi az iramot mellette. Bírni kell a terhelést, hisz a legeltetés reggel hattól délig, majd az állatoknak kiszabott pihenőidő után délután négytől sötétedésig tart, attól függetlenül, hogy negyven fok vagy épp zivatar van, és csörög, csattog, villámlik odakint.

Első kutyájának vérvonala ma is ott van több általa tartott vagy épp továbbajándékozott utódban. Bogárt egy másik, hasonló munkabírású sinkával, egy idős pásztor, Mészáros József Csibész nevű kutyájával pároztatták többször is.

A tapasztalatok szerint egy jó vérvonalú kutya már kölyökkorában jelzi, hogy „juhos” lesz vagy „marhás”.

Az, amelyik nem a lábra megy, hanem „bojtozik”, vagyis a marha farkát próbálja elkapni, kiesik a tenyésztési vonalból, sőt talán még a háztól is mennie kell – ezek az egyedek környékbeli ismerősökhöz kerülnek házőrzőnek. Ha ugyanis odakapnak a farokhoz, a bojtvég leszakadhat, az így keletkezett seb pedig elfertőződik, beköpi a légy – ez „selejtté” teszi az állatot, veszteséget okoz. A „juhos” sinkánál viszont épp az számít hibának, ha lábra fog, mivel a rackák a tehénnél természetszerűleg alacsonyabbak, így náluk a jószág oldalát vagy tarkóját kell fogni. Az is a tenyésztésből kizáró ok, ha a kutya az állat tőgye felé kap.

A négy Julis

Gulyánként általában négy-hat sinkával számolnak: kell a váltókutya, ha az egyik lebetegszik, vagy – mert ilyen is előfordul a pusztán – a tehén tapossa vagy rúgja meg.

Kosina Péter felesége és egyben váltócimborája, az ország egyetlen női gulyása, ami e tekintetben is kivételnek számít, neki ugyanis egyetlen kutyája van, immáron a negyedik generációs Julis.

A névadással nem sokat kell foglalkoznia, minden sin­káját Julisnak vagy Jucinak nevezte el, így alakult, ez vált be. Itt egyébként is létezik egy hagyomány, miszerint amelyik kutya jól szolgált, s hosszú éveket eltöltött a gazdájával, annak nemcsak a vérvonalát, hanem a nevét is tovább örökítik. Az ő segítője nem a füttyjelekre reagál, csak a tekintetét követi, legfeljebb egy-egy kézmozdulat kell – ha lenne ilyen szakma, azt mondanánk, az asszony egyfajta sinka-suttogó, hisz’ ezt a meglehetősen sprőd természetű fajtát sikerült szolid módon nevelnie. A mostani Julist még mi is kiszúrjuk az udvaron: miközben a körülöttünk lévő ebek csaholják az idegent, ő méla nyugalommal figyel, csak a gazdáját nézi, az ő tekintetét mérlegeli, közbe kell-e avatkoznia vagy sem.

Három színváltozata alakult ki a sinkának
Fotó: BNE

Ezek a kutyák részei a Hortobágynak, már annak idején úgy is hívták őket, hogy hortobágyi sinka.

Más vidékeken, Szabolcsban vagy Csongrádban inkább a német puli, az úgynevezett májzli volt az elterjedtebb.

Manapság már keresztezik is e két fajtát, hisz’ a „fogós” és „győzős” tulajdonsága mindkettőnek kiváló, s főképp emiatt szeretik a gulyások az ő utódaikat.

Noha a helyiek szerint már több mint ötven éve jelen van itt ez a fajta, amit a képek és leírások is megerősítenek, azonban a sinka hivatalosan mégsem tartozik az őshonos magyar kutyafajták közé, sőt, törzskönyvezni sem sikerült eddig – talán azért, mert a pásztorok általában nem azzal vannak elfoglalva, hogy megteremtsék ennek a procedúrának az adminisztrációs hátterét, s papírra vessék azt, ami generációk óta a fejükben van. Medgyesi Gergely úgy véli, ez talán nem is olyan nagy baj, hiszen jó pár munkakutya veszítette már el eredeti funkcióját – s vele együtt olykor előnyös tulajdonságait – azáltal, hogy divat lett az adott fajta tenyésztése.

A Hortobágy Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint e nagy teherbírású hortobágyi kutya létjogosultsága legfőképp a hagyományos, a természetet és az állatot egyaránt tisztelő pásztorélethez kötődik.

Vagyis amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Drágulnak az élelmiszerárak

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Napenergiával működő takarmányozó robot

Közösen fejlesztett napenergiát hasznosító elektromos takarmányozó robotot a Lemmer Fullwood az osztrák Hetwin céggel.

Többletforrásban részesülnek az állattartók

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.

„Berúgott” bivalyok hívták fel a figyelmet az illegális itallerakatra

Egy csapat becsípett bivaly leplezett le egy illegális itallerakatot Indiában, miután az állatok ittak a vályújukban lévő vízből. A rend­őrség összesen 101 üveg szeszes italt foglalt le a bivalykarámban, és letartóztatott három farmert illegális alkoholárusításáért Gujarat államban, számolt be a The Times of India.