Ezáltal az állatunk több tejet termel, csökken a magzatburok-visszatartás, és rövidül az üres napok száma, így nyereségesebbé válhat a gazdaságunk. A mikroelemek a szervezet számára létfontosságúak, kémiai formájuk befolyásolja a felszívódást. Adagolásukra szigorúan oda kell figyelni, mert hiányuk, de túladagolásuk is egészségügyi gondokat okozhatnak.
Szelén-, réz-, cinkhiány esetén, illetve a kalcium és foszfor egyensúlyának eltolódásakor súlyos tünetek jelentkezhetnek. Az előkészítő csoportban, ha a tehenek takarmányának kalcium és foszfor aránya, valamint D3-vitamin ellátottsága hiányos, ellési bénulás, más néven hypocalcémia léphet fel. Főként az idősebb, nagy tejhozamú egyedeknél jelentkezhet ez a probléma, mivel az ellés után meginduló tejtermelés nagy terhet ró az állat anyagcseréjére. Az idősebb tehenek nehezebben tudják a csontjaikból mobilizálni a kalciumot, ezért fontos lehet ellés előtt és után a D3-vitamin etetése, mivel serkenti a mobilizációs folyamatokat.
Az ellési bénulás tünetei közé tartozik az étvágytalanság, feltűnően kevés vízfogyasztás, nehézkes mozgás, nyugtalanság.
Ha a tehén elfekszik és nem avatkozunk közbe, az állat nagy valószínűséggel elpusztul. Azonnali segítséget nyújthatunk, ha az állatunknak kalciuminfúziót adunk, illetve hívjuk az állatorvost. Fontos kiemelni, hogy ezt a betegséget könnyedén megelőzhetjük, ha odafigyelünk az előkészítő csoport takarmányának kalcium-foszfor arányára és D3-vitamin ellátottságának mértékére. A már meggyógyult teheneknél az ellési bénulás későbbi hatásai jelentkezhetnek, például a laktáció elején sokkal kevesebb tejet termel az állat, megnő a magzatburok-visszatartás valószínűsége, és gyenge lesz a termékenyülés. Ha az összes ellésünk 10 százalékánál jelentkezik ez a betegség, akkor az előkészítő csoport takarmányával lesz gond.
A tejelő tehenek szelén ellátása is nagyon fontos, hiánya negatívan befolyásolhatja a reprodukciós teljesítményt. A placentát visszatartó egyedek száma megnő, ezért a tehén csak később vemhesül újra, illetve kitolódik a két ellés között eltelt idő. Szelén hiányában az üres napok száma 152 napra tehető, azonban optimális érték esetén 140 napra szorítható le ez az időszak. Az elnyújtott laktációt a gazda pénztárcája is megsínyli, a tehén kevesebb tejet termel, az egy állatra eső költség pedig közel azonos marad. A tehenet ugyanúgy fejni, tartani, kezelni és etetni kell, azonban a tej egyre kevesebb lesz, ezáltal a profit is csökken.
Szelén hiányában emelkedik a tej szomatikus sejtszáma, a tőgygyulladás kockázata magasabb, lefolyása hosszabb lesz.
Ilyenkor a tejet nem lehet értékesíteni, meg kell várni, amíg letelik a gyógyszer várakozási ideje, ami a gazdaságra nagy veszteséget ró. Költenünk kell az antibiotikum-készítményekre, a tejet nem lehet értékesíteni és a laktáció is törést szenved. Nehéz megbecsülni, hogy pontosan mekkora bevételkiesést jelent ez a termelő számára, mert nem mindegy, hogy a tehén a laktációjának melyik szakaszán kapja el a fertőzést. A gyógyszerköltség és a kezelés alatt kiöntött tej értékének összegétől függően akár napi 30-50 ezer forint közé tehető a veszteség. Azonban megfelelő szelénellátottság esetén könnyedén csökkenthető vagy megelőzhető a klinikai tőgygyulladás kialakulása.
Egy másik mikroelemet, a cinket szintén érdemes alkalmazni a tejelő szarvasmarhák takarmányozásakor. A cink szoros összefüggésben áll a tehén immunfunkcióival. Hiányának tünetei a borjaknál a szőrzet ritkulása, parakeratózis, hasmenés, illetve kötőhártya gyulladás. Az első tünetek 4 hónapos kor körül jelentkezhetnek, és ha nem változtatunk azonnal a borjak takarmányán, az állat el is pusztulhat.
A termelésben lévő teheneknél a cinkellátottság hiánya a telepen megnövelheti a tőgygyulladásos egyedek számát, mivel e ásványi mikroelem nélkülözése fokozza a koliform baktérium kialakulását. Az E. Coli okozta tőgygyulladás nagyon veszélyes az állatra nézve. Ha a beteg tőgynegyedet nem fejjük ki megfelelően, akár naponta 3-4 alkalommal, állatunk hamar elpusztulhat. A cink hiányának pótlására a szerves kötésű cink hatékony megoldást nyújt. Szerves formában adagolva könnyebben hozzáférhetővé teszi a tehén számára a cinket, mint szervetlen formában.
Teheneink takarmányozásában a réz sem elhanyagolható, nagy szerepe van az immunitásban. A réz és az immunfunkciók közötti kapcsolatot az mutatja, hogy a rézhiányos állatoknak a fertőzésekkel szembeni védekezőképessége csökken. Hiányában az állatunk meddővé válhat, illetve fiatalabb korában növekedési és fejlődési zavarok léphetnek fel nála. A réz a májban halmozódik fel, melynek mértékét a takarmány-összetétel, továbbá az állat fajtája és kora befolyásol. Felszívódását gátolja a kalcium, vas és cink túladagolása.
