Back to top

Felismerik a méhek a velük foglalkozó méhész arcát?

Amerikai kutatók mézelő méheket és darazsakat vizsgáltak meg arra alapozva, hogy ezeket a rovarokat bonyolult módon is kondicionálni lehet egy-egy élelemforrás felismerésére. Kiderült, hogy az emberhez hasonló módon képesek az arcok felismerésére.

Mi, emberek könnyedén felismerünk egy korábban látott arcot, amennyiben észleljük annak lényeges elemeit és azok egymáshoz való viszonyát, arányát. Ez a mindenkiben meglévő holisztikus képfeldolgozásnak köszönhető, mely során agyunk az arc „foltjaiból” egy tudományosan „gestalt”-nak nevezett egységet vesz alapul és azt elraktározza.

Kutatók a mesterséges intelligencia arcfelismerési technikájának fejlesztése céljából arra voltak kíváncsiak, hogy az állatok, köztük a rovarok képesek-e arra, amire az ember, illetve hogy vajon más képfeldolgozási folyamatokat alkalmaznak-e.

Fotó: wikipédia

A kutatók mézelő méheket és darazsakat vizsgáltak meg arra alapozva, hogy ezeket a rovarokat bonyolult módon is kondicionálni lehet egy-egy élelemforrásra.

Kiderült, hogy annak ellenére, hogy a rovarok agya jóval kisebb az ember agyánál – az ember 86 000 millió agysejttel rendelkezik, míg egy rovar agya (a méhé) kb. 1 milliónál is kevesebb sejtből áll – ők is képesek a „gestalt” alapú képfeldolgozásra, vagyis arra, hogy akár arcokat is felismerjenek.

A kutatók által végzet kísérletek fontos lépcsőt jelentenek a mesterséges intelligencia fejlesztésében. A megfigyelések nagy segítséget jelenthetnek továbbá a közeljövőben megjelenő invazív fajok felismerésében is.

Méhecske tavasszal
Méhecske tavasszal
Fotó: Hevesi Mihály

Persze, hogy méheink felismerik-e az arcunkat a méhészkedés során és hogy ennek van-e valamilyen befolyása a viselkedésükre, nyitott és érdekes kérdés marad. Gyakorlati szempontból persze sokkal fontosabb, hogy nyugalmukat és viselkedésüket a méhész átgondolt és határozott mozdulatai határozzák meg.

Mindenesetre a méhészeknek is érdekes tudni, hogy a méhek hasonló módon ismerik fel a már látott arcokat, mint az ember, legfeljebb jóval kevesebb raktározására képes az agyuk.

A kutatásról itt olvashat részletesen.

 

Ajánljuk még: 

Oxálsav csurgatás - zárókezelés videóval

Segít a méz az alkohol lebontásában

Sikerül-e megállítani az ázsiai lódarazsat

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drágán adom a tojást

A fogyasztónak az az érdeke, hogy minőségi élelmiszert vehessen, a gazdálkodónak, hogy megéljen. A fogyasztó nem buta, csak tájékozatlan. Ezzel van dolga a kis, közepes, nagy, háztáji, mindenféle gazdáknak. Tájékoztatni kell a fogyasztót, megmutatni, mennyi munka van a gazdaságainkban, és mennyi érték!

A méhészet művészet - „Elmondani a méheknek”

A méhekhez kapcsolódó legkülönösebb hiedelem és szokás az, amit úgy neveznek, hogy „elmondani a méheknek”, s elsősorban szláv, német és angol nyelvterületen maradt fenn. Az előző esszém végén említettem, hogy amikor meghalt egy méhész, a családtagok közül valaki kiment a méhesébe, és „elmondta a méheknek”, hogy gazdájuk eltávozott.

A műtrágyák megváltoztatják a poszméhek virágérzetét

A műtrágyák korlátozzák a beporzást, mert időlegesen megváltoztatják a poszméhek virágérzetét. A beporzók ritkábban szállnak le a műtrágyával, vagy növényvédő szerekkel nemrégiben permetezett virágokon, mivel képesek észlelni a virág körüli elektromos tér változásait - állapították meg a kutatók.

Mégse lehet paintballozni a farkasokkal Hollandiában

Az ügyben eljáró holland bíróság elutasító ítélete alapján a kelet-hollandiai Gelderland tartomány visszavonta szerdán azt az engedélyt, amely lehetővé tette volna az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasok elüldözését paintballfegyverekkel a lakóövezetek közeléből, valamint a turisták által látogatott parkokból, különösen a Hoge Veluwe Nemzeti Parkból.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

Újabb lúdtelepen mutatták ki a madárinfluenzát Magyarországon

Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

Ismét veszett rókát lőttek ki

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a rendszeres monitoring program keretében kilőtt rókánál. A fertőzött állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisnamény község mellett ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Bajorországban terjed a madárinfluenza

Azonnali hatállyal előírta a madárinfluenza elleni biztonsági intézkedések bevezetését a bajor környezetvédelmi minisztérium. A házi és a kereskedelmi baromfiállományok megvédése érdekében intézkedett a tárca, miután Németországban, Bajorországban is találtak madárinfluenzás eseteket, telepeken és vadon élő madarak között egyaránt.