Back to top

Felismerik a méhek a velük foglalkozó méhész arcát?

Amerikai kutatók mézelő méheket és darazsakat vizsgáltak meg arra alapozva, hogy ezeket a rovarokat bonyolult módon is kondicionálni lehet egy-egy élelemforrás felismerésére. Kiderült, hogy az emberhez hasonló módon képesek az arcok felismerésére.

Mi, emberek könnyedén felismerünk egy korábban látott arcot, amennyiben észleljük annak lényeges elemeit és azok egymáshoz való viszonyát, arányát. Ez a mindenkiben meglévő holisztikus képfeldolgozásnak köszönhető, mely során agyunk az arc „foltjaiból” egy tudományosan „gestalt”-nak nevezett egységet vesz alapul és azt elraktározza.

Kutatók a mesterséges intelligencia arcfelismerési technikájának fejlesztése céljából arra voltak kíváncsiak, hogy az állatok, köztük a rovarok képesek-e arra, amire az ember, illetve hogy vajon más képfeldolgozási folyamatokat alkalmaznak-e.

Fotó: wikipédia

A kutatók mézelő méheket és darazsakat vizsgáltak meg arra alapozva, hogy ezeket a rovarokat bonyolult módon is kondicionálni lehet egy-egy élelemforrásra.

Kiderült, hogy annak ellenére, hogy a rovarok agya jóval kisebb az ember agyánál – az ember 86 000 millió agysejttel rendelkezik, míg egy rovar agya (a méhé) kb. 1 milliónál is kevesebb sejtből áll – ők is képesek a „gestalt” alapú képfeldolgozásra, vagyis arra, hogy akár arcokat is felismerjenek.

A kutatók által végzet kísérletek fontos lépcsőt jelentenek a mesterséges intelligencia fejlesztésében. A megfigyelések nagy segítséget jelenthetnek továbbá a közeljövőben megjelenő invazív fajok felismerésében is.

Méhecske tavasszal
Fotó: Hevesi Mihály

Persze, hogy méheink felismerik-e az arcunkat a méhészkedés során és hogy ennek van-e valamilyen befolyása a viselkedésükre, nyitott és érdekes kérdés marad. Gyakorlati szempontból persze sokkal fontosabb, hogy nyugalmukat és viselkedésüket a méhész átgondolt és határozott mozdulatai határozzák meg.

Mindenesetre a méhészeknek is érdekes tudni, hogy a méhek hasonló módon ismerik fel a már látott arcokat, mint az ember, legfeljebb jóval kevesebb raktározására képes az agyuk.

A kutatásról itt olvashat részletesen.

 

Ajánljuk még: 

Oxálsav csurgatás - zárókezelés videóval

Segít a méz az alkohol lebontásában

Sikerül-e megállítani az ázsiai lódarazsat

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Kalászosok őszi gyomirtása?

Munícióval látta el azokat a gazdákat az FMC-Agro Hungária Kft. akik bekapcsolódtak az elsősorban növényvédelmi kérdéseket boncolgató online konferenciába. Így kerültek terítékre az őszi kalászosok, a kukorica, a napraforgó vagy éppen a repce.

Segítséget kérnek a méhek és a gazdák nevében

Európai polgári kezdeményezés indult az „életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaság” érdekében. A szervezők szerint most kell rávenni az Európai Uniót, hogy csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket. Ennek érdekében nemzetközi petíciót indítottak és kérik, minél többen írják azt alá.

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Méhegészségügy: csekély összegű helyett átmeneti támogatás

Az egyes agrártámogatások keretösszegét és támogatási formáját érintő módosításokról szóló 65/2020. (XII. 17.) AM rendelet alapján, 2021-ben a méhegészségügyi csekély összegű támogatás igénybevétele helyett, méhegészségügyi átmeneti támogatás igénybevételére nyílik lehetőség 2021. február 1. és 2021 március 1. között.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.