Back to top

A kihalás szélén az erdélyi kopó - Bevonható-e a terelővadászatba?

Az erdélyi kopó a kihalás szélére került – hangoztatta Simicskó István (KDNP) még október elején, amikor a Parlament a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvény módosítását tárgyalta. A jogszabály előterjesztője hangsúlyozta, hogy egy nemzeti érték megmentése érdekében fogalmazódott meg a javaslat.

„Őseink olyan állatfajtákat hagytak ránk, amelyek kifejezetten a Kárpát-medencében honosak, és amelyek megvédendők.” A vadgazdálkodási törvény értelmében hajtóvadászaton eddig is használható volt az erdélyi kopó, de terelővadászatokon csak 45 centiméternél kisebb marmagasságú kutyákat lehet alkalmazni, vagyis erdélyi kopót nem.

Az elkötelezett tenyésztők nehéz helyzetbe kerültek, mert a 2015-től érvényben lévő szabályozás nagymértékben korlátozta a vadászati használhatóságot és ezzel a tartási igényt is.

A nemzeti kincsnek számító kutyák közül az erdélyi kopó van a legveszélyeztetettebb helyzetben, ezért módosításra szorul a törvény, és lehetőséget kell adni az állat széles körű használatára. A javaslat ezért megengedné, hogy – eltérve a kutyák marmagasságára vonatkozó főszabálytól – az erdélyi kopót is alkalmazzák a terelővadászatokon.

A vitában az ellenzéki képviselők egyetértettek azzal, hogy meg kell menteni ezt a fajtát, de többen is feltették azt a kérdést, hogy a kormány illetékesei vajon egyeztettek-e a vadászati, állatvédelmi szervezetekkel. Felhívták a figyelmet egyebek mellett arra, hogy a jelenlegi szabályozás azért tiltja a 45 centiméternél magasabb marmagasságú kutyák részvételét terelővadászatokon, mert sokszor nem tudnak odaférni a terelésre kiszemelt vadhoz, illetve könnyebben megsérülnek.

Hangoztatták azt is, hogy bár az irány jó, de a vadgazdálkodási törvény módosítása helyett inkább hosszú távú stratégiára és rendes fajtamentő programra lenne szükség, amivel adós a kormány.

Népszerűbbé kellene tenni az erdélyi kopót, erre stratégiát kell kidolgozni, továbbá rendet kell teremteni az ebtenyésztésben – tették hozzá a vitában az ellenzéki képviselők.

Ne legyen belőle városi kutya

Vágvölgyi Balázs
Vágvölgyi Balázs több mint húsz éve vadászik erdélyi kopókkal, és nagyon szereti ezt a fajtát. Tapasztalata szerint ma már csak minden tizediket használják arra, amire eredetileg kitenyésztették, és a nagy többségből családi vagy hobbi kutya lett, ami megnehezíti az eb eredeti, ősi értékeinek a megőrzését.

– A vadászati törvény öt éve fontos engedményt tett, hiszen azóta kutyát is használhatunk a terelővadászatokon, viszont kikötötték, hogy az eb marmagassága nem lehet 45 centiméternél nagyobb. A Parlamentet akkor az vezérelhette, hogy külföldön, elsősorban Dél-Amerikában olyan nagy testű, 45 centiméter marmagasság feletti kutyákat használnak nagyvadvadászatra, amelyekkel szemben elvárás, hogy el, illetve le kell fogniuk a vadat.

Sajnos, ennek eredményeként idehaza kialakult az a téves vélekedés, hogy a nagyvadvadászatra használt valamennyi nagy testű kutya hasonlóan dolgozik.

Ez persze nem így van, mert például az erdélyi kopó a természetes és tudatos szelekció következtében kimondottan távolságtartó típusú vadászkutya lett, a vadba nem fog bele, sokkal inkább intenzív ugatással állítja meg vagy űzi azt. A másik szerencsétlen következménye a 2015-ös törvénymódosításnak, hogy azóta szinte egyáltalán nincs hajtóvadászat Magyarországon, mert mindent nagyvadas társasvadászatot terelővadászatként jelentenek be, és ennek következtében nincs hová vinni az erdélyi kopót.

Ennek mi az oka?

– Csak annyi, hogy ha van a hajtásban szarvas, akkor az terelővadászaton elejthető, a hajtóvadászaton viszont nem.

A mostani parlamenti vitában elhangzott, hogy ez a 45 centiméteres megszorítás valójában a kutyát védi, mert nem tudna odakerülni a vadhoz, és megsérülhetne.

– Gyakorlati tapasztalatból tudom, hogy a sérülés inkább a kutya vérmérsékletétől függ, vagyis attól, hogy mennyire közelíti meg a vadat. És ehhez nem kell nagynak lenni, hiszen sok olyan kis testű kutyát láttam már, amelyik annyira rámenős volt, hogy majdnem minden vadászaton megsérült.

Az erdélyi kopó nem kontakt kutya, hanem az a feladata, hogy intenzív ugatással jelezze és űzze a vadat, tehát nem foghat bele, és nem teperheti le.

A törvény módosítása után könnyebb dolga lesz annak, aki erdélyi kopóval vadászna?

Pelczéder Tibor
– Igen, mert végre mi is részt vehetünk a társas vadászatokon. De a mostani módosítás legfontosabb következménye az, hogy a vadásztatással meg lehet menteni az erdélyi kopó legjobb tulajdonságait, és nem lesz belőle kizárólag városi kutya.

Úriember vadászaton

Türelmes, békés vadászkutya, egy valóságos „úriember” – mutatja be kedvenc állatát Pelczéder Tibor, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub elnöke. Emberbarát, emberszerető eb, aki hamar beilleszkedik az új környezetbe, legyen az akár egy városban élő család gyerekekkel, de igazán a vadászatokon tudná kamatoztatni a képességeit.

– Az erdélyi kopó egyik legértékesebb tulajdonsága, hogy ha kell, a vadásztól távol, önállóan dolgozik és hoz döntéseket.

De ma már sokkal kisebbek a vadászterületek, és a vadászokban olykor ellenérzést vált ki, hogy ez a kutya nem a lábnál sürgölődik, és nem belátható közelben keres, mint mondjuk egy vizsla. Kétféle hajtó hangja van a kopónak: ha közel van a vad, akkor mélyen ugat, ha pedig távolodik tőle, vagy csak a csapáját érzi, akkor magas hangon nyifogva követi a nyomot. Ez nagy segítség a vadásznak, még a mai körülmények között is.

Ettől a módosítástól népszerűbb lehet az erdélyi kopó?

– Ez nem népszerűség kérdése, hanem inkább arról van szó, hogy ez egy kis létszámú fajta, amelynél a szelekció a legfontosabb tenyésztői technika. Egy szezonban csupán 30-40 bukkan fel belőlük a vadászatokon, ezért csak azokat az egyedeket szabad kiválasztani a tenyésztés során, akik őrzik az eredeti tulajdonságokat. Ezt pedig csak vadászatokon lehet felmérni, és mi rögzítjük, hogy egy kutya hány hajtáson vett részt, és ott hogyan szerepelt.

Remélem, érthető, hogy igyekszünk minden olyan vadászati lehetőséget kihasználni, ahol a kopónak helye lehet, és biztos, hogy ezt a fajtát nem szabad eltiltani a vadászattól a marmagassági korlátozás miatt.

Ez a több mint két éven át készülő, és most aktuálissá váló törvénymódosítás abban segít, hogy ezt a magyar fajtát megtartsuk olyannak, amilyen évszázadokon át volt.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

2021 a vasút európai éve, most először

Az EU 2021-et a vasút európai évének választotta, hogy ezzel is népszerűsítse a vonatozást, mint biztonságos és fenntartható közlekedési formát. A vasút nagyrészt villamosított, és ez az egyetlen olyan közlekedési mód, ami számottevően csökkentette a kibocsátásait 1990 óta. Emellett jelentős szerepet játszhat a fenntartható turizmusban is.

A hermelin lett az Év Emlőse

A hermelint választotta 2021-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Katonákból lettek gazdálkodók - nem is akármilyenek!

Létezik egy szervezet, mely a mezőgazdaság iránt nyitott, leszerelt amerikai katonáknak nyújt segítséget. A veteránok pályázaton keresztül a többi közt tenyészállatokhoz és járművekhez juthatnak hozzá, illetve különféle képzéseken is részt vehetnek.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.