Back to top

Díszbogarak és szúbogarak kártétele

A házikerti gyümölcsfák fás részeinek kártevői az egész tenyészidőszakban veszélyeztetnek. A lepkék és bogarak közül a törzsön és a koronában elsősorban a díszbogarak lárvái, a farontó lepkék, a kéregmoly és az üvegszárnyú lepkék hernyói károsítanak. Ezek a kártevők főleg idős fákon észlelhetők nagyobb egyedszámban.

A fekete díszbogár lárvája 6-7 cm-es pondró
A legyengült fákat, illetve ágrészeket másodlagos, „gyengültségi” kártevőkként pedig a különböző szúfajok fertőzik. A díszbogarak közül leggyakrabban a bronzbogár és a fekete díszbogár kártételével találkozunk a gyümölcsösökben. Ezek a kártevők általában a galagonya-, kökény- és vadrózsabokrokról vándorolnak át a csonthéjas gyümölcsösökbe.

Mindkét faj lárvája pondró, amelynek kicsi feje és jellegzetesen kiszélesedett első szelvénye van.

A bronzbogár az idősebb, elhanyagolt fák kártevője. Az 1,0-2,5 cm hosszú, felül bronzbarna bogarak a kajszi, őszibarack, szilva, körte, málna hajtásait és leveleit rágják meg, míg a lárvák a cseresznye, meggy, őszibarack, kajszi, mandula, málna és alma gyökereiben élnek. A meleg, száraz évjáratokat, termőhelyeket kedvelik leginkább. A súlyosabb kárt a gyökértörzsben, a kéreg alatt élő lárvák okozzák azzal, hogy kanyargós járatokat rágnak a fás részekben, ami a korona egyes részeinek pusztulásához vezet. A bogarak egyes években a virágok megrágásával tetemes terméskiesést is okoznak.

A megtermékenyített nőstények a fatörzs alsó részére vagy a kéregrepedésekbe, általában csomókban helyezik el tojásaikat, nyugodt körülmények között akár több százat.

A bronzbogár két év alatt fejlődik ki teljesen. A kifejlett 5,5-7,5 cm hosszú, csontszínű pondrók telelnek át a fakéreg alatt.

A kifejlett bronzbogár a virágok megrágásával okoz kárt
A fekete díszbogár előfordulásának feltételei a bronzbogáréhoz hasonlók, a két bogár gyakran együtt károsít. A bogár és a lárva kártétele is megegyezik a bronzbogáréval. Fejlődési ciklusa két évig tart. Az 1,5-2 cm nagyságú fekete bogarak nyakpajzsát és szárnyfedőiket szabálytalan fehér foltok tarkítják. A bogarak telelnek át a károsított növényi részekben, bábkamrában. A fekete dísz­bogár előszeretettel keresi a beteg, sínylődő gyümölcsösöket, ezért megtelepedését és elszaporodását a fák szakszerű, gondos ápolásával előzhetjük meg.

A csemetebogár kifejezetten faiskolai kártevő.

A lárva tápnövényei a faiskolai cseresznye-, szilva- és kajszioltványok, amelyek lombja a nyár közepétől elkezd száradni. A károsított oltványok az őszi vagy a tavaszi munkák során néhány centivel a talajszint fölött eltörnek. A letört oltványt felvágva, a héját lehántva, a törés fölött körbefutó vagy szabálytalanul kanyargó járatot találunk. A csemetebogár két év alatt fejlődik ki. A 6-8 mm nagyságú, karcsú, fémfényű bogarak tavasszal jönnek elő. A nőstények egyesével rakják le tojásaikat az oltványok kérgére. A kikelő lárva befurakodik az oltványba, és annak bélrészében kezdetben lefelé készít járatot. Miután 20-25 cm mélyen lehatolt a főgyökérben, megfordul és járatát szélesítve fölfelé halad.

Védekezés

A rágó kártevők elleni rovarölő szerek (Bulldock – 6 ml/10 l, Decis Mega – 1,5-2 ml/10 l, Karate Zeon – 3 ml/10 l, Steward 30 DF – 1-2 g/10 l) csak a rajzás idején hatásosak. Ezért ha ezt a védekezést elmulasztottuk, fel kell deríteni a járatokat és el kell pusztítani a lárvákat. A keletkezett sebeket kenjük be sebkezelővel. Legfontosabb azonban a károsítás korai felismerése.

A talaj fölötti részbe elérve elhagyja a bélrészt és a fás részben csavarmenetes járatot készítve körülrágja a csemetét.

A 10-12 mm-es kifejlett lárva telel át bábkamrában, majd tavasszal kifejlődik. A károsított oltványok, facsemeték eltávolításával és megsemmisítésével megelőzhetjük a kártevő további megtelepedését.

A szúbogarak itthon mindenütt elterjedt, gyakori fajok, amelyek az elhanyagolt gyümölcsösökben, és elsősorban más okból rosszul fejlődő (pl. helytelen, túl mély ültetés, hosszabb ideig tartó vízállás, aszály, téli fagykár, vegyszerperzselés vagy más, elsődleges rovarkárosítás) vagy már elöregedett fák teljes pusztulását okozhatják, akár egy-két éves károsítást követően.

Gyümölcsöseinkben három szúbogárfaj fordulhat elő. Károsításuk nagyon hasonló, de a kis kéregszú sokkal nagyobb arányban okozza a fák teljes pusztulását, mint a nagy kéregszú.

A fekete díszbogár gyakran együtt károsít a bronzbogárral
A lárvajáratok a két kéregszúfaj esetében a kéreg alatt, a púposszúnál a fatestben találhatók.

A nagy kéregszú károsítása következtében a fertőzött fák rügyei később fakadnak, a hajtások gyengén növekednek, a beteg fa gyakran ki sem hajt, a kérgén számos kerek, 2-3 mm átmérőjű lyuk figyelhető meg. A kérget lehántva, a kéreg és a fatest határán kétfajta járat látható.

Az egyik az 5-12 cm hosszú, úgynevezett anyajárat, amelyet a nőstény készít.

Ehhez 50-60 oldaljárat csatlakozik. A 4 mm-es, kifejlett lárva a járatának végén készített bábkamrában bábozódik be, ahonnan a kifejlett bogarak a kérget átrágva elhagyják a fát. A lárvajáratok eleinte párhuzamosan futnak, később többé-kevésbé széttartanak, de csak ritkán keresztezik egymást. Évente egy nemzedéke fejlődik, s rendszerint a lárvák telelnek át a járataikban.

A 3-4 mm-es, fekete bogarak májusban-júniusban rajzanak. Ilyenkor repülve keresik fel a beteges, gyengén fejlődő fákat tojásrakás céljából.

Megelőzhető

A szúbogarak ellen az egyedüli eredményes védekezési mód a megelőzés. Folyamatosan gondoskodnunk kell a fák egészségének megőrzéséről, megfelelő fejlődésükről, amit csak rendszeres ápolással érhetünk el. Ültetéskor vegyük figyelembe a növények környezeti igényeit! Az elültetett fákat gondozzuk megfelelően: öntözzük, trágyázzuk, gondoskodjunk a növényvédelmükről. A legyengült, beteg vagy elhalt fákat és ágrészeket mindig távolítsuk el, és semmisítsük meg a további fertőzés elkerülésére. A szúbogarak veszélye nő, ha a gyümölcsös közelében elhanyagolt, idős, beteg gyümölcsös, erdő, vagy a közvetlen környezetében ottfelejtett, többéves nyesedékhalom van.

Szórványosan betelepülő szúbogarak esetén a más károsítók elleni permetezés elegendő védettséget ad. A kémiai védekezés azonban csak a fák felületén érési táplálkozást folytató, rajzó bogarak ellen hatásos, ellenük a rágókártevők ellen engedélyezett készítmények hatásosak. A kéreg alatt vagy a fatestben élő lárvák, bábozódó bogarak ellen nincs hatásos készítmény. Fontos még, hogy csak a károsító meghatározása után dolgozhatjuk ki a hatásos védekezést, mivel csak így előzhetjük meg a felszaporodást, a fák pusztulását.

A kis kéregszú szinte országszerte elterjedt és rendszeresen előforduló faj, gyakoribb, mint a nagy kéregszú. Tápnövényei közé tartozik az összes csonthéjas és almatermésű gyümölcsfaj. A kártétel következtében a kérgen apró, legfeljebb 2 mm átmérőjű kerek röplyukak keletkeznek. A kérget lehántva itt is kétféle járat látható: az anyajárat mindössze 1-3 cm hosszú, a belőle kiinduló lárvajáratok kezdetben párhuzamosan futnak, később azonban többszörösen keresztezik egymás. Évente két nemzedéke fejlődik és rendszerint a kifejlett lárvák telelnek át a járataikban. A bogarak 1,5-2,7 mm nagyságúak, feketék. Az első bogárrajzás márciustól júniusig tart, a második a nyár közepétől figyelhető meg.

A nyári nemzedék imágói a tojásrakás előtt gyakran érési táplálkozást folytatnak, kiodvasítják a rügyeket.

A táplálkozást párosodás, majd tojásrakás követi. A kikelő lárvák őszre elérik a teljes nagyságukat, akkor általában 3 mm-esek, testük fehér, fejük barna. A kifejlett lárvák telelnek át a járataikban.

A púposszú hazánkban mindenhol előfordul. Bár másodlagos károsító, az egészséges, de gyengén fejlődő fiatal fákat is képes megfertőzni.

Az összes termesztett gyümölcsfán előfordulhat.

A károsított fák gyengén fejlődnek, kérgükön apró, kerek lyukak láthatók. A kérget lehántva megállapítható, hogy a járat behatol a farészbe, azaz e faj már a kárkép alapján elkülöníthető a két kéregszútól. Évente egy nemzedéke fejlődik, és a megtermékenyített nőstények telelnek át a fatestben. A bogárra jellemző az ivari kétalakúság. A nőstények nagyobb termetűek, hosszúságuk eléri a 3 mm-t, előtoruk erősen bordázott, barnák. A hímek alig 2 mm-esek, előtoruk lapos, színük világosabb. A hímek ezenkívül szárnyatlanok, ezért nem hagyják el a fát, amelyben kifejlődtek.

A púposszú járatai a farészben futnak

A nőstények májusban szaporodásra alkalmas fát keresnek, és abba merőlegesen berágnak. Az anyajárat minden ága egyenletes vastagságú, lárvajáratok nincsenek.

A lerakott tojásokból kikelő lárvák nem készítenek saját járatokat, mivel az anyabogár a tojásrakáskor megtelepíti az anyajáratban a Monilia candida gombát, amelynek szövedékével táplálkoznak a kikelő lárvák. A kifejlett nőstények megtermékenyítése is a járatokban zajlik, sőt a telet is ugyanott töltik.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/11/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mérnökből főállású őstermelő

A valódi szabadságot vidéken lehet átélni. Nem kell rohanni, úgy általában nyugalom van, mindenkinek megvan az elegendő élőhelye és feladata. Ezért szeretek itt élni, dolgozni. Példát mutatok gyerekeimnek, hogy a városi betonban nem lehet gyökeret verni, csak a földben – vallja Dr. Bisztray Dénesné Adrienn, aki a Dörgicsei-medencében termel szőlőt és más gyümölcsöket a családjával.

Esővízhasznosítási tippek

Az emberi tékozlás és nemtörődömség eredménye, hogy a világ természetes vizeink jelentős része erősen szennyezett. A klímaváltozás hatására a világon 30 százalékkal gyakoribbak a felhőszakadások, ugyanakkor a metropoliszok 70 százaléka küzd rendszeresen visszatérő aszályokkal. Március 6-a a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapja. Erre tekintettel ezúttal az esővíz hasznosításáról írunk.

Most kell metszeni a kajszit - megmutatjuk hogyan!

Egészséges, megfelelő méretű és mennyiségű kajszibarack termést szeretnénk a kiskerünkben? Akkor ideje nekilátni a szakszerű metszésnek! Ám, ha valaki most kezdi a kaszitermesztést, gyorsan megtanulhatja a metszés csínját-bínját a videónkból. E munkára az ideális időpont a rügyek megduzzadása utáni és a virágzás előtti időszak.

Idén sem lesz kevesebb rovarkártevő?

Habár január-februárban voltak hidegebb napok, ezek valószínűleg igazán sokat nem gyérítettek az áttelelő rovarok létszámán. A rovarkártevők nagy része a talajban, repedésekben, növényi maradványokban vészeli át a telet. Ahhoz pedig, hogy a talajfelszín közelében telelő rovarok elpusztuljanak, tartós – 10 °C körüli hőmérséklet szükséges.

A BASF a fenntartható mezőgazdaság érdekében tovább erősíti innovációs csatornáját

A BASF tovább erősíti a fenntartható mezőgazdasági innovációkat célzó kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeit, amivel segíti a gazdálkodókat abban, hogy megbirkózzanak a környezeti és gazdasági kihívásokkal, továbbá megfeleljenek a fogyasztók fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerek iránti igényének.

Újabb növényvédőszer-hatóanyagot vonnak ki: nincs többé mankoceb

Nagyon széles körben elterjedt növényvédőszer-hatóanyagtól kell búcsút venni, miután Európa-szerte visszavonták a mankoceb engedélyét. A legkésőbb július 4-ig hazánkba érkezett készleteket október 4-ig lehet értékesíteni és jövő január 4-ig felhasználni.

Gyümölcs ágazat: a termesztők többsége fejlesztést tervez

Tavaly év végén intézett körkérdést gyümölcstermesztő tagjaihoz a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) arról, hogy mennyire kívánják fejleszteni a gazdálkodásukat, terveznek-e ültetvénytelepítést vagy -korszerűsítést. A kérdőívre 580-an válaszoltak, ami jóval nagyobb érdeklődést mutatott, mint amire a szervezet számított.

Batáta, a bakhátak új királya

A nagypapa 5 évvel ezelőtt cukros lett. Berki Mihály és családja ekkor kezdett el kutakodni, vajon mivel lehetne úrrá lenni a betegségen, és valaki a batátát, vagyis az édesburgonyát ajánlotta. Ők lassan, fokozatosan elkezdték termeszteni a növényt. A nagyapa, Plásztán Mihály ma 86 éves és köszöni jól van, a korának megfelelően.

Óriási lehetőségek nyílnak a versenyképesség növelésére

A 39. AGROmashEXPO első szakmai programja a Szántóföldi Szakmai Nap volt, mely a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szervezésében, számos szakember részvételével foglalkozott az agrárágazat aktualitásaival. Szóba kerültek az idei évben életbe lépő, hiánypótló pályázati lehetőségek, napjaink főbb kihívásai és a hosszú távra szóló fejlesztések lehetséges irányai is.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.