Back to top

Szubkulturális babonák

Új év – tiszta lap; ilyenkor sokan fogadalmat tesznek, amit inkább kevésbé, mint többé próbálunk betartani (a szerző magából indul ki), de az mindenképpen elmondható, hogy pszichésen egy új kezdet nagyobb valószínűséggel ígér változásokat. A vadászok is fogadkoznak, ám a vadászbabonák sokszor keresztbe húzzák számításaikat. Lássuk, milyen elfeledett babonái vannak a vadászembernek.

Amit mindenképp szeretne elkerülni a vadász, ha valaki „hová megy?” kérdéssel üdvözli őt, mert az balszerencsét hoz. Ugyanez a helyzet, ha szerencsét kívánnak neki, de a „kalappal!” szóhasználat viszont már üdvös a vadásznak. Szerencsétlenséget hoz, ha vadászat előtt pappal, vénasszonnyal, éneklő, vak koldussal, sánta emberrel, keresztbe futó nyúllal, üres koporsóval, fekete macskával vagy temetéssel találkozik.

Ellenben jó jel, ha egy örömlány szerencsét kíván, vagy ha menyasszony, menyecske, állapotos asszony, pendelyes gyerek és cigány kerül a vadász útjába.

A babona szerint puskára is lehet átkot szórni: újpénteken, napkelte előtt egy poharat a víz folyása után szótlanul telemerítenek, és olyan híd alatt viszik át, melyen halottakat hordanak. Eztán e vízzel a puska csövét kimossák, majd teletöltik ecettel, és reggelig benne hagyják (Gönczi: Göcsej 209.). Más babonák szerint, ha a puskából gyíkot, kígyót vagy szenteltvízbe mártott fojtást lőnek, szintén elátkozza a fegyvert.

Azonban szerencsével is meg lehet igézni a puskát, ha például csak bizonyos napokon takarítják ki a csövet, de azt másnak el nem árulják.

Vagy, ha nagypéntek előtt való este patakból hozott homokot forgatnak meg a csőben (Gönczi: Göcsej 209.); újhold péntekjén vagy vasárnapján némán megmossák a csövet a folyó vízében; vagy áldozáskor az ostyát gyolcsruhába teszik, majd szétlövik, s a ruha foszlányait a fojtás közé teszik – másutt elég az ostya szétlövése is, ellenben akkor az illetőnek többet nem szabad áldoznia (Szatmár m. Ethn. 6:310.).

A hiedelem szerint nem „találós” napok, ergo nem jár elejtéssel, ha a patrónus Eustachius, András, Mindenszentek, karácsony napján, valamint pénteken és vasárnap megyünk el vadászni (Lakatos 15.).

A babona szerint vadászkutyát venni nem szabad, csak ajándékba kapni, vagy lopni, másként nem hoz szerencsét, ellenben hajtás közben megvédi a golyótól az ebet, ha Márk-nap reggelén vágott farkashársfa-ágat tesznek a hátára.

Végezetül a vadászberkekben ismert vadászavatás is elengedhetetlen az adott vadfaj első elejtett példányánál, máskülönben sokáig szerencsétlenségben lesz részünk.

„Ha az újonc puskázó az első vadat leteríti, ennek emlékezetére társai puskavesszővel felcsapják", írja Réső Ensel. (144.).

Jókainál azonban már bővebben így olvashatjuk e szokást: „A győztes vadász, aki legelőször lőtt nagy vadat, elejtett áldozatán keresztül fektettetik és ünnepélyesen felcsapatik: puskavesszővel, ha hölgy: egy virágszállal (Nemz. kiad. 19:271.).

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Vadászat az éj leple alatt - Optikai eszközök, és az éjjellátó kérdésköre

A technológia fejlődése a vadászatban is megmutatkozik, számtalan kelléket és felszerelést dobtak piacra innovatív megoldásokkal, amitől azok praktikusabbak és hatékonyabbak lettek. Vadászruházattól kezdve a puskákon át egészen a lőszerekig, számtalan újításon mentek keresztül ezek az eszközök, és így történt ez az optika területén is: az éjjellátók használata napjainkban számtalan kérdést felvet…

A falu múltját őrzi a tájház

A múltunkat nem szabad feledni, és a tárgyi emlékeket is meg kell őriznünk – hangzik Dézsi Attila polgármester vallomása a zalaszántói tájházzal kapcsolatban. Fontosnak tartja, hogy az újabb és újabb nemzedékek is tudják, hogyan, milyen körülmények között éltek, dolgoztak, gazdálkodtak elődeik. A helyi és zalai hagyományokat őrző épület mindezt bemutatja és felidézi.

Az utolsó hó

"Szánkókat hoztak le apák a padlásról, úgy húzták a szánkázás reményében sorakozó csöppségeket. Hógolyócsata vette kezdetét, ahogy árkokból előmászó kamaszok rohamozták meg az út túloldalán húzódó árokparti csapatot." – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Létezik és mégsem? - Egy régi, magyar kutyafajta

Egy régi, magyar kutyafajta, amelynek ugyan számos egyede van, de papíron mégsem létezik. Persze még mindig jobb, mintha fordítva lenne… A zsemlesárga erdélyi kopó története bővelkedik fordulatokban: volt az erdélyi urak kedvence, aztán Ceausescu ellensége, volt a kiállítások sztárja, mára pedig végóráit élő ebfajta.

Elköltöztek a Carlsberg sörfőzde legendás lovai

Koppenhágában, a Carlsberg sörfőzde négy, mára már ikonikussá vált lovát a régi sörfőzde felújítása idejére átszállították a helyi állatkertbe. A Carlsberg látogatóközpont jelentős renováláson és modernizációs programon megy majd keresztül annak érdekében, hogy még inkább korabeli hangulatot tükrözzön.

Randevú a „magyar Tátra” tetején

1931. március 29-én a lillafüredi Zsófia-kilátó legfelső szintjén összezsúfolódott tömeg lélegzetvisszafojtva várta, hogy részese legyen a történelmi pillanatnak.

Állattetem az úton – és az eltakarítása

Mindenki találkozott már elütött kutyával, macskával, rókával, sünnel az úton, de a minap egy elütött vízibivaly teteme volt Érd haratában az árokban. A Magyar Közút tájékoztatása szerint „a jelzett szakaszon az elhunyt állat teteméről hajnalban értesítettük az érintett gazdát, aki ma délelőtt gondoskodott annak elszállításáról.” A kérdés az, vajon kinek is feladata a tetem eltakarítása?