Back to top

Egy juhfajta, amelynek nem akadály a villanypásztor

A legősibb juhfajtánk a racka fajta gyökerei i.e. 4. évezredig nyúlnak vissza. Az akkori Mezopotámia területén élő felfelé álló, egyenes szarvú gyapjas juh lehetett az elődje. A magyar racka juh létszáma az 1870-es években elérte a 4, 5 milliót, ám a kedvezőbb hús-, tej- és gyapjúhozamú fajták elterjedése miatt száz évvel később a kihalás szélére került a racka.

Racka
Fotó: BNE
A rackák megmentése néhány lelkes hortobágyi, illetve debreceni tenyésztőknek köszönhető, ezért is vált később általánossá a hortobágyi racka juh elnevezés. Napjainkban nemzeti parkjainak, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. -nek van nagyobb rackaállománya. Ám számos kisebb gazdaságban is találkozhatunk velük. A gereznájából készül a suba, amely évszázadokon keresztül jellegzetes viselete volt a magyar pásztoroknak. Megfigyelések szerint a racka igen okos állat, képes kicselezni a villanypásztort is. Szaporcán az Ős-Dráva Látogatóközpontban még a majorból is képesek kiszökni a leleményes rackák. 

MMG - Egyik legősibb juhfajta, a racka

A juhok háziasításának színtere Délnyugat-Ázsia volt, ahol a nagyobb testű, hosszúfarkú vadjuhfaj az arkal élt.

Egyértelmű bizonyítékok nincsenek arra, hogy a juhok, miként kerültek be a Kárpát medencébe. Egyes elméletek szerint a honfoglaló őseinkkel érkeztek, míg mások azt állítják, hogy ázsiai eredetűek és a népvándorlás idején terjedtek el.

Ugyanígy viták folynak a jellegzetes V alakban felfelé álló, függőleges tengelye körül csavarodott szarvval kapcsolatban is, amely valószínűleg mutáció eredménye és szelekció révén terjedt el, de lehet, hogy más népek révén érkezett.

A 16.-17. századból maradtak fent olyan írásos és régészeti emlékek, amelyeken már jelenlegi formájában szerepel.

Évszázadokon keresztül virágzó juh, illetve juhbőr kereskedelem folyt hazánk és a környező országok között.

A racka az időjárás viszontagságaival, a mostoha tartási körülményekkel szemben igen ellenálló, élénk vérmérsékletű, büszke járású fajta. Különlegessége a pörge szarv, amelyet mind az anyajuhok, mind a kosok viselnek. A kifejlett állatok súlya: kosok 55-75 kg, anyák 34-45 kg. Bőrük tömör, rugalmas. Gyapja meglehetősen durva, 120-200 mikron közötti, tincses szerkezetű, 20-30cm hosszú, fekete és fehér színváltozata létezik. Az anyák egy szezonban átlag 60-100 liter tejet termelnek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

A tiszta tehén projekt

Megkezdődhet a Bovaer nevű takarmány adalékanyag piaci forgalmazása, a szer a kérődző állatok metánkibocsátását csökkenti. Első körben Brazília és Chile adott zöld utat a terméknek.

Hatalmas érdeklődés kíséretében ért véget a KÁN

A Dunántúl legnagyobb agráreseménye, a KÁN Egyetemi Napok megújulva és kibővített programokkal várta az érdeklődőket október 1–3. között a MATE Kaposvári Campusán. A rendezvényen mintegy 70 kiállító mellett számos fajtabemutatóban, szakmai konferenciában és közönségprogramban lehetett része a közel 30 ezer látogatónak.

Nagy lehetőségek előtt áll a magyar juh- és kecskeágazat

Az Európai Unió piacán nagy lehetőségek előtt áll a magyar juh- és kecskeágazat – jelentette ki az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Kaposváron, a KÁN Egyetemi Napok keretében megtartott Szent Mihály-napi Juhtenyésztési Fórumon.

Tenyészállat Díjátadó a KÁN Egyetemi Napokon

A Fedeles Lovardában véget ért az idei Tenyészállat Díjátadó ünnepség. Az eseményen a juh- és kecsketenyésztők, a hidegvérű lótenyésztők és a húsmarhatenyésztők vehették át a díjakat, különdíjakat.

Megnyílt a KÁN!

Október 1-jén megnyitotta kapuit a KÁN Egyetemi Napok! A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rendezésében és a Magyar Mezőgazdaság kiadó társszervezésében létrejött rendezvény immár a Dunántúl legnagyobb agráreseményévé vált. A MATE Kaposvári Campus Fedeles Lovardájában a látogatók mellett több mint 1000 diák vett részt a megnyitón, amelyet Semjén Zsolt nyitott meg.

Közel 9000 pohár tej fogyott Vásárhelyen

A nemzetközi hírnévnek örvendő hódmezővásárhelyi állattenyészési napok nem kizárólag a szakmának szól, a szervezők gondoskodnak róla, hogy kisgyerektől idős emberig mindenki bőségesen találjon programot magának a három nap alatt. Szétnéztünk, és idén is azt tapasztaltuk: nem véletlen, hogy a dél-alföldi esemény ezrével vonzza a látogatókat.

Díjátadással, konferenciával ünnepelték az állattenyésztés napját

Eddig feloldatlan ellentétekről, fölöslegesnek tűnő vállalásokról is szó esett ma az állattenyésztők napja alkalmából rendezett eseményen. Kiderült: a szakma szereplői bíznak a jövőben, ehhez azonban összefogásra és segítségre is szükségük lesz.

Ízletes, egészséges és fenntartható

Több bárány- és juhhúst kellene fogyasztaniuk az európaiaknak. Nemcsak amiatt, mert finom, egészséges és változatossá teszi a táplálkozást, hanem sokféle gazdasági, társadalmi, kulturális és ökológiai előnye miatt is.