Címke: racka juh

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése a Körös-Maros Nemzeti Park területén, amelyhez a most induló Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz egyik projektje is hozzájárul.

Fontos mérföldkő volt az állatkert életében az 1996-os esztendő, amikor megnyílt a Felső-Tisza vidékének stílusában épült Magyar Parasztudvar, ahol kopasznyakú tyúkok, mudi, hucul ló és magyartarka élt.

Földi Gyula gazdasága Mátranovák határának egyik festői völgyét foglalja el, a Faluhely Major elnevezésű tanyán többféle állat tartásával és tenyésztésével, valamint természetközeli vendégfogadással foglalkozik két fiával együtt.

A főváros 16. kerületében található Kertvárosi Tanyaudvar egyedülálló a maga nemében. Budapest e peremkerülete 5 „faluból” (Sashalom, Rákosszentmihály, Mátyásföld, Cinkota, Árpádföld) vált a főváros egyik legnagyobb kerületévé.

Az Agrárminisztérium komoly erőfeszítéseket tesz az őshonos állatfajták megőrzéséért: az elmúlt években 20%-kal nőtt az őshonos juhállomány, a támogatások pedig folytatódnak.

A magyar racka juh, régebben hortobágyi racka juh egy régi magyar juhfajta, ami egyes elképzelések szerint a honfoglalás óta a magyarok haszonállata.

A címben szereplő szavaknál Krúdy Gyula sokkal szemléletesebben fogalmazott, amikor így írt: „A Hortobágy egy olyan nagy puszta, amelyik az ég egyik aljából a másik aljáig ér.” A Hortobágy számos irodalmi mű ihletője, és annak ellenére, hogy Petőfi szerint a puszta télen, „mostan puszta ám igazán”, még ezekben a hideg napokban is tartogat meglepetéseket.