0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Vizeink bölcs kezelésére hívja fel a figyelmet a víz világnapja

Sorozatban a negyedik év immár, amikor kíméletlen aszállyal köszönt be a tavasz. A víz napjainkra oly mértékben felértékelődik, hogy visszatartására egyre szélesebb körben mutatkozik igény. A Dráva mentén például széles körű összefogással zajlik az élőhelyfejlesztés, így javítva a természetes élőhelyek állapotán, és a gazdálkodás lehetőségeit.
A Drávára Magyarország egyik utolsó vad folyójaként is tekinthetünk, azonban kevesen tudják, hogy horvát, osztrák és szlovén szakaszain szinte egymást érik a vízerőművek, ugyanakkor a folyószabályozások hazánkban is jelentősen megváltoztatták a Dráva és környezetének képét.

Mára a Dráva teljes szakasza a Duna-Dráva Nemzeti Park része, míg az ember és természet hagyományos és harmonikus együttélését az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum biztosítja.

A WWF Magyarország vezetésével zajló WiseDrava LIFE projekt keretében a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. valamint a Hrvatske Vode közreműködésével kiterjedt élőhelyfejlesztések sora kezdődött el a Dráva mentén. A projekt célja a Dráva árterének újjáélesztése, illetve olyan tájhasználat és gondolkodásmód elősegítése, amely lehetővé teszi a természeti értékek megőrzését és a lakosság boldogulását is.

A programban szereplők szerint ezen belül is kiemelten fontos a Lankóci-erdő vízgazdálkodásának javítása: a több mint 2000 hektár kiterjedésű erdő a Dráva árteréhez tartozó keményfa-ligeterdők egyik utolsó maradványa, melyet a folyó szabályozása miatt már nem érnek el az áradások. A terület száradását jelentősen gyorsítja a Lankóci-erdőt kettészelő Dombó-csatorna és annak oldalágai is.

Az utóbbi évtizedekben egyre sűrűbben előforduló nagy mennyiségben lehulló csapadék, valamint a hosszasan elnyúló aszályos időszakok egyszerre okoznak komoly gondokat a természetes erdő- és rétállományok fenntartásában, továbbá az itt honos ritka állat- és növényfajok fennmaradásában, valamint az eredményes gazdálkodásban.

„Az erdő vízgazdálkodásának javítása érdekében 6 ponton helyeztünk el betétpallós elzárással kiegészített fenékküszöböket, amelyek a száraz időszakokban visszatartják a vizet, míg nedves időszakokban lehetővé teszik a fölösleges víz elvezetését. A vízvisszatartás hatásterületét a szakemberek részletes domborzatmodell elkészítésével tervezték meg, a tényleges hatásokat pedig a 2020 decemberében elkészült műtárgyak üzemelési tapasztalatai fogják megmutatni” – mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetője.

Az élőhelyfejlesztés mellett a Lankóci-erdő kiemelkedő fajgazdagságára is jelentős figyelmet kell fordítani, ezért a projekt keretében néhány emblematikus faj állományának gazdagodását is célul tűzték ki.

A fekete gólya költését, valamint különböző denevérfajok megtelepedését és szaporodását műfészkek és denevérodúk kihelyezése segíti. Így várható, hogy a környéken jelen levő fekete gólya, illetve az odúkban már megjelent bajuszos denevér (Myotis mystacinus), közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) és további denevérfajok állományai idővel megerősödnek.

A szervezet a projekt további eredményeiről a wwf.hu/wisedrava oldalon számol be rendszeresen – áll a WWF közleményében.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu