Back to top

A limousin az egyik legpiacosabb fajta

A közelmúltban 262 ezer fontos rekordáron, több mint 100 millió forintért árvereztek el egy 14 hónapos limousin üszőt Angliában. Holstein-fríz tehén kelt már el 1,2 millió dollárért, de limousin esetében mennyire megszokott ez a magas ár? – kérdeztük a Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete ügyvezető igazgatóját. Szűcs Márton egyúttal a fajta világpiaci és hazai helyzetéről is tájékoztatta lapunkat.

A fajta egyedei sokféle környezetben kiegyensúlyozottan termelnek

– Tenyészállatok esetében az ilyen magas ár egyáltalán nem mondható megszokottnak. Nemcsak a limousinok esetében rendkívüli összeg ez egy tenyészállatért, hanem más fajták tulajdonosai is örülnének, ha ilyen értéken tudnák elárverezni állataikat, különösen egy üszőt.

Általánosságban elmondható, hogy a fajta hazájában, Franciaországban és Nyugaton egy-egy kimagasló tulajdonsággal vagy tulajdonságokkal rendelkező egyed értéke igen nagy lehet,

mert ezekben az országokban nagyra becsülik a javító hatást, amit ezek az egyedek a párosítás során át tudnak örökíteni az ivadékállományba. Ezért ezek a faktorok jelentős árnövelő tényezők. Hasonlóra a közép- és kelet-európai országokban kevésbé látunk hajlandóságot. Azt is látni kell, hogy Nyugaton a származás és egy-egy felmenő kiállításon való szereplése jelentős árnövelő tényező. Vagyis minél jobb tenyésztési vagy teljesítményeredményt realizál egy állat, vagy minél jobb helyezést ér el egy bírálaton, annál magasabb lesz az ára – és persze az ivadékaié is.

Mit lehet tudni erről a konkrét állatról és a felmenőiről?

– Felmenői kizárólag brit és ír egyedektől származnak, bár ez nem zárja ki, hogy az ükszülei vagy az afeletti generációk francia vonalakra vezethetők vissza. Tulajdonosa Birminghamtől nem messze, egy 1989-ben alapított farmon végzi a tenyésztői munkát.

Az állat embriótranszfer-program eredményeként jött világra. Donor anyja az a Milbrook Gingerspice, amelyik 2012-ben Észak-Írországban, a Balmoral Show-n fajtaközi győztes lett junior nőivar kategóriában.

Tehát már a donor anya is bajnok volt. Az anyja felmenői között van a híres Wilodge Vantastic, Ferry and Talent. Mind kiváló brit tenyészállatok. Apai oldaláról pedig érdemes megemlíteni az Ampertaine Elgin nevű bikát, amelyik szintén jó áron, 32 ezer fontért kelt el, és felmenői közt szintén díjnyertes egyedeket találunk, például Samyt, Broadmeadows Cannont vagy a Sebastien nevű tenyészbikát.

Térjünk át a világ limousintenyésztésére! Hol tartják a legtöbb ilyen fajtájú állatot? Hogyan fogalmazható meg a limousintenyésztés célja?

– Mintegy 70 országban tenyésztik világszerte, a nagy szarvasmarhatartó országok – Kanada, az USA, Brazília, Argentína, Ausztrália, Új-Zéland, a Dél-Afrikai Köztársaság, Oroszország, Mongólia – mind-mind jelentős állománnyal bírnak.

Franciaországban, ahonnan a fajta származik, valamivel több, mint 1 millió regisztrált tehén termel, és Európa szinte minden szarvasmarhatartó országában az első vagy második helyen áll a húsmarhák számát tekintve.

A magyarországi egyesület mióta működik?

– Hazánkban önálló egyesület végzi a fajta törzskönyvezését, amely 1989-ben alakult. Egyébként az 1970-es években került Magyarországra Franciaországból, eredetileg fajtatátalakító keresztezés céljából a magyar tarka állományra, majd – a kiváló eredmények miatt – hamar létrejöttek az első tiszta vérű importált állományok. Ezek leszármazottai ma is jelen vannak a populációban, bár azóta kiegészültek – a közelmúltban egyre gyakoribbá váló – import tenyészállatcsoportokkal.

A tenyészállatok összevetése alapján a legutóbbi, 2019-es XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyésztési nagydíját egy borjas limousin tehén hozta el. Hol tart ma Magyarországon a fajta tenyésztése és hány törzstenyészet található nálunk? Mekkora állománnyal számolhatunk itthon?

– Nagyon büszkék vagyunk fajtánk fajtaközi győzelmére, azt azonban mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy nem célszerű összehasonlítani egymással az egyes fajtákat.

Bár a show-műsort megnyertük, de ezt tudni kell a helyén kezelni, mert a termelésüknek megfelelő környezetben az egyes fajtáknak megvan a maga szerepe és kiválósága.

A limousin talán azért vált annyira kedvelt fajtává, mert a nemesítése során nem kizárólag a hústermelésre koncentráltak tenyésztése szervezői, hanem reprodukciós tulajdonságai szinten tartása, illetve e két említett tulajdonságcsoport egyensúlya dominálta. Ezek mellé olyan adaptációs képesség társul, ami lehetővé teszi, hogy rendkívül sokféle környezetben kiegyensúlyozottan termeljenek az egyedek. A hegyektől az alföldekig, a nedvesebb legelőktől a szárazabb, szikesebb gyepekig mindenhol megélnek. Nem véletlenül terjedt el ennyire a fajta. Magyarországon a húshasznosítású fajták közül a limousin a legnagyobb létszámú.

A központi nyilvántartás szerint mintegy 37 ezer tehén termel, közülük 21 ezer regisztrálva van a tenyésztőegyesületnél.

Idén új teljesítményvizsgálati rendszer bevezetését tervezik. Ezt mi indokolta, és mely országok példáját vették figyelembe? Hogyan változik a tenyészértékbecslés?

– A tervezésen túl vagyunk, már bevezettük az új rendszert, és az év első 2 hónapjában mintegy 260 egyed adatait felvettük eszerint. Itt szeretném megjegyezni, hogy szakbizottságunk egy emberként állt a fejlesztés mögé, noha közülük kerülnek ki a törzstenyészetek tulajdonosai, akiket a legnagyobb munkával terhel ez a feladat. Ennek ellenére elfogadták és megszavazták, mert felismerték, hogy az adatgyűjtés nélkülözhetetlen a tenyésztői munka fejlesztéséhez. Kijelenthetem, hogy az egyesület rendkívül jó csapattal dolgozik, mind a döntéshozókat, mind a végrehajtókat tekintve. Ezért tudunk ilyen gyorsan és hatékonyan működni, ugyanakkor a szakma iránt elkötelezettek lenni.

Az új rendszert a francia IBOVAL teljesítményvizsgálati rendszer és a svájci mérési módszerek alapján alakítottuk ki.

A tenyészérték nem változott, az eddigi metódus szerint becsüljük, csak az eddig használt 205 napra korrigált választási súly egészül ki a többi tulajdonság mérésével. Az új adatok gyűjtésétől és értékelésétől az állományok típus szerinti elkülönülését várjuk.

Mennyire elterjedt a fajta esetében a genomvizsgálat? Ezt milyen teljesítményvizsgálattal kell kiegészíteni ahhoz, hogy egy adott egyed utódai az elvárt tulajdonságokat mutassák?

– Franciaországban, Németországban, Írországban és a nyugati országok zömében a legtöbb tulajdonság tekintetében végeznek genomikai tenyészértékbecslést. Nálunk inkább csak a bikák esetében kérnek elemzést a gazdák. A Központi Sajátteljesítmény-vizsgáló Állomáson minden egyes bikát vizsgálunk, ami az újdonsült tenyészbika-populáció nagyjából 20 százalékát jelenti.

MMG - A pandémiás időszak hatása a mezőgazdaságra

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/13 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Állati jó munkatársak

A munkára fogható állatokat mindig is „alkalmazta” az emberiség, hiszen jóval olcsóbbak mint a kétlábú munkaerő, nem beszélnek vissza, sokszor az adott feladatban hatékonyabbak is az embernél és szakszervezetbe sem tömörülnek…

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Termőföldtől az asztalig újratöltve - Az adat és az élelmiszer jövője

A járvány megmutatta, hogy a globális élelmiszerlánc törékeny - és ennek egy fő oka, hogy sok esetben átláthatatlan, miként kerül az emberek asztalára az élelmiszer. Ezen segíthet a blokklánc technológia. De mi is ez a blockchain és hogyan tehetni az élelmiszertermelést, kereskedelmet és fogyasztást biztonságosabbá?

A söriparnak sem sikerült jól az évkezdet, de bíznak a nyárban

Gyenge első negyedévet zárt a magyarországi söripar, ám a legnagyobb gyártók bíznak abban, hogy az év további részében a forgalom fellendül - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

A Csatorna-szigetek marhái

A La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigetek nemcsak arról híresek, hogy Victor Hugo itt töltötte száműzetését, de innen származnak a világ legkiválóbb tejelő marha fajtái, a jersey és guernsey.

Ki lehet váltani az antibiotikumokat gyógynövényekkel?

Ma még az a napi rutin, hogy ha bármi probléma adódik az állatokkal, akkor antibiotikumot adnak nekik, de a kistermelőknek is számolniuk kell azzal, hogy előbb-utóbb korlátozzák ezek használatát. Dr. Mézes Miklós akadémikust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanárát, a Takarmánybiztonsági tanszékvezetőjét kérdeztük a Kistermelők Lapja áprilisi számában.

Megélhetés és küldetés

A Zala megyei Boncodföldén működő EzerJóFű vállalkozás a sokak által követett gazdasági több lábon állást nagyon sok lábon állássá fejlesztette tovább, legalábbis ezt mutatja termékeik száma és sokszínűsége.