0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Bürökgémorr, az űrkutatás sztárja

A bürökgémorr növény magja új távlatokat nyithat az űrtechnológiák fejlesztése során, mivel egy rendkívül könnyű, energiafogyasztás nélkül működő „objektumról” van szó, amit ha sikerül modellezni, a felderítőeszközök új generációja születhet meg.

A legjobb sugallatok a természettől érkeznek. Legyen szó az építészetről, a hétköznapi használati tárgyakról, az öltözködésről, a sportteljesítmény fokozásáról, vagy az űrkutatásról egy szemfüles kutató nem hagyhatja figyelmen kívül azokat a remek módszereket, amelyeket az élőlényektől lát.
Tehát a jövőben mind jobban oda kell figyelnünk a növényekre és tanulmányoznunk őket, mert titkaikat jól őrzik, és a legoptimistább feltevés szerint is még csak a jéghegy csúcsának legtetejét ismerjük, és bizony van még mit felfedezni.

Amikor egy gyomnövény karrierje elkezdődik

Meglepő kissé, hogy az űrkutatásnak szüksége lehet egy ilyen növényre, pedig ha valamiben kiemelkedőt tud, akkor mi sem természetesebb, hogy számot tarthat az érdeklődésre. Ha jobban belegondolunk magától értetődő, hogy a növényvilág tanulmányozása elválaszthatatlan ettől a területtől. A számtalan felmerülő probléma elhárítása miatt elkerülhetetlen olyan új lehetőségek után kell kutatniuk, amelyek odafent is működhetnek és a segítségükre lehetnek.

A gólyaorrfélék családjába tartozó bürökgémorr (Erodium cicutarium) egyszer csak a figyelem középpontjában találta magát. Nevét a selymes, lila virágokat követő, a gém hosszú csőrére emlékeztető termése után kapta. Ebben az érés során öt résztermés alakul ki, melyek egymás mellé feszülve mechanikus energiát halmoznak fel.

Ez az energia egyre csak növekszik, míg aztán elér egy kritikus pontot, mintha túlfeszítenék a húrt, és ekkor egy enyhe érintés (akár csak egy elhaladó állat vagy egy fuvallat) a megfelelő helyre kiváltja a termés szétrobbanását. A magok ennek következtében akár több métert is repülhetnek. Ez a taktika egyébként azt a célt szolgálja, hogy a következő generáció távolabb kerüljön, és rivalizálással ne akadályozzák egymást. A termést tartó vékony, farkincaszerű képződmény a rajta található mirigyszőrök miatt nagyon érzékenyen reagál a levegő nedvességtartalmára, így száraz időben képes spirálisan megcsavarodni, míg nedvesség hatására kitekeredik. De az igazi „csoda” még csak ekkor kezdődik.

A hegyes, megkeményedett szőrökkel fedett mag miniatűr földfúróhoz hasonlóan belefúrja magát a talajba, majd szilárdan rögzül a szőröcskéknek köszönhetően, ezek gátolják meg a kicsavarodását is, amikor nedvesség hatására megváltozik a tekeredés iránya. Tehát néhány nap alatt, a nappalok és az éjszakák közötti páratartalom változásoknak köszönhetően mélyen belefúródik a földbe.

Briliáns formatervezés

Ez a jelenség átlagos „földi” szemszögből nézve is lenyűgöző, hát még ha eltűnődünk azon, hogy mindezt hogyan lehetne felhasználni a világűrben.

Az űrkutatás két legfontosabb elvárása ugyanis az, hogy egy szerkezet minimális energiát fogyasszon a létező legkisebb tömeg mellett. Közel egy évig tanulmányozták a bürökgémorr stratégiáját különféle, földönkívüli talajokat imitálva. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a mag minden része gondosan megtervezett és létfontosságú ahhoz, hogy képes legyen kivitelezni ezt az érdekes mechanizmust.

A bürökgémorr magja tehát új távlatokat nyithat az űrtechnológiák fejlesztése során, mivel lényegében egy rendkívül könnyű, energiafogyasztás nélkül működő objektumról van szó, amit ha sikerül modellezni, a felderítőeszközök új generációja születhet meg.

youtube://v/578lKODmavM

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu