Back to top

Bürökgémorr, az űrkutatás sztárja

A bürökgémorr növény magja új távlatokat nyithat az űrtechnológiák fejlesztése során, mivel egy rendkívül könnyű, energiafogyasztás nélkül működő „objektumról” van szó, amit ha sikerül modellezni, a felderítőeszközök új generációja születhet meg.

A legjobb sugallatok a természettől érkeznek. Legyen szó az építészetről, a hétköznapi használati tárgyakról, az öltözködésről, a sportteljesítmény fokozásáról, vagy az űrkutatásról egy szemfüles kutató nem hagyhatja figyelmen kívül azokat a remek módszereket, amelyeket az élőlényektől lát.
Tehát a jövőben mind jobban oda kell figyelnünk a növényekre és tanulmányoznunk őket, mert titkaikat jól őrzik, és a legoptimistább feltevés szerint is még csak a jéghegy csúcsának legtetejét ismerjük, és bizony van még mit felfedezni.

Egy gyom is lehet ötletadó az űrkutatásban
Fotó: wikipedia

Amikor egy gyomnövény karrierje elkezdődik

Meglepő kissé, hogy az űrkutatásnak szüksége lehet egy ilyen növényre, pedig ha valamiben kiemelkedőt tud, akkor mi sem természetesebb, hogy számot tarthat az érdeklődésre. Ha jobban belegondolunk magától értetődő, hogy a növényvilág tanulmányozása elválaszthatatlan ettől a területtől. A számtalan felmerülő probléma elhárítása miatt elkerülhetetlen olyan új lehetőségek után kell kutatniuk, amelyek odafent is működhetnek és a segítségükre lehetnek.

A gólyaorrfélék családjába tartozó bürökgémorr (Erodium cicutarium) egyszer csak a figyelem középpontjában találta magát. Nevét a selymes, lila virágokat követő, a gém hosszú csőrére emlékeztető termése után kapta. Ebben az érés során öt résztermés alakul ki, melyek egymás mellé feszülve mechanikus energiát halmoznak fel.

A virágzás után indul a csoda...
Fotó: wikipedia
Ez az energia egyre csak növekszik, míg aztán elér egy kritikus pontot, mintha túlfeszítenék a húrt, és ekkor egy enyhe érintés (akár csak egy elhaladó állat vagy egy fuvallat) a megfelelő helyre kiváltja a termés szétrobbanását. A magok ennek következtében akár több métert is repülhetnek. Ez a taktika egyébként azt a célt szolgálja, hogy a következő generáció távolabb kerüljön, és rivalizálással ne akadályozzák egymást. A termést tartó vékony, farkincaszerű képződmény a rajta található mirigyszőrök miatt nagyon érzékenyen reagál a levegő nedvességtartalmára, így száraz időben képes spirálisan megcsavarodni, míg nedvesség hatására kitekeredik. De az igazi „csoda” még csak ekkor kezdődik.

A hegyes, megkeményedett szőrökkel fedett mag miniatűr földfúróhoz hasonlóan belefúrja magát a talajba, majd szilárdan rögzül a szőröcskéknek köszönhetően, ezek gátolják meg a kicsavarodását is, amikor nedvesség hatására megváltozik a tekeredés iránya. Tehát néhány nap alatt, a nappalok és az éjszakák közötti páratartalom változásoknak köszönhetően mélyen belefúródik a földbe.

A növény különleges eszköztára
Fotó: wikipedia

Briliáns formatervezés

Ez a jelenség átlagos „földi” szemszögből nézve is lenyűgöző, hát még ha eltűnődünk azon, hogy mindezt hogyan lehetne felhasználni a világűrben.

Az űrkutatás két legfontosabb elvárása ugyanis az, hogy egy szerkezet minimális energiát fogyasszon a létező legkisebb tömeg mellett. Közel egy évig tanulmányozták a bürökgémorr stratégiáját különféle, földönkívüli talajokat imitálva. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a mag minden része gondosan megtervezett és létfontosságú ahhoz, hogy képes legyen kivitelezni ezt az érdekes mechanizmust.

A bürökgémorr magja tehát új távlatokat nyithat az űrtechnológiák fejlesztése során, mivel lényegében egy rendkívül könnyű, energiafogyasztás nélkül működő objektumról van szó, amit ha sikerül modellezni, a felderítőeszközök új generációja születhet meg.

Redstem Filaree (Erodium cicutarium) seed drilling into Soil

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Idénymunkások Németországban: nem sikerült rendezni egy fontos kérdést a spárgaszezon kezdetéig

Az eredeti bejelentés szerint a 15. héttől már érvényben kellene lennie a „70 napos szabály” 102 naposra hosszabbításának, azonban a Bundestag még nem hagyta jóvá, mert a kormánypártok nem tudnak megegyezni egy fontos részletkérdésben. Eközben a német gazdaszövetség változatlanul 115 napért száll síkra.

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

Annyi, amennyi benne van!

Én kis kertem címmel képes ismeretterjesztő „élménybeszámolót” jelentetett meg Aszódi János, az ATV-n népszerű Új Mezőgazdasági Magazin szerkesztő-riportere. A könyv számos hasznos tanáccsal, okos tippel, kipróbált recepttel, személyes történettel és sok-sok fotóval mutat be több mint harminc növényt.

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az "álkirálynői" státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba - állapították meg a kutatók.

Hazai virágkertészet: Egyre nagyobb szükség lesz rá

Változások a technológiákban 2021 címmel szemináriumot szervezett a Flora Hungaria Nagybani Piac. A járványhelyzetre való tekintettel az előadásokat kizárólag online közvetítés formájában lehetett követni. Az előadók számára is szokatlan, fizikai közönség nélkül megrendezett esemény sok szakmai újdonságot tartogatott az érdeklődőknek.

Gyökeres változást hozott az eső – Növényvédelmi előrejelzés 16. hét

Negyedéve tartó szárazság szakadt meg április közepén, és bár a tavaszi aszályt csak átmenetileg csökkenti a lehulló eső, a moníliás virág- és hajtásfertőzés kórokozójának növénybe hatolását annál jobban elősegíti. A fák a virágzás idején a legfogékonyabbak, de csapadékos tavaszon a fiatal hajtások érzékenysége is megnő, emiatt a védekezéseket a virágzási időszak után is folytatni kell. Az esővel erősödhet a varasodásveszély is.

Dísznövény-kereskedelem: három ötlet a sikerhez

Miután a vásárló betér a kertészeti árudába vagy virágboltba, a kereskedők már az első percekben sok olyan hibát követnek el, amelyek igencsak veszélyeztetik az értékesítés sikerét, a vevők lojalitását.

Lehet, hogy szúnyogok és bolhák terjesztik az afrikai sertéspestist?

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

A járvány mellékhatása a szorongás, de helyes étkezéssel és mozgással tehetünk ellene

A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás következtében az egereknek felnőtt korukra nagyobb méretű lett az agytérfogata és kevésbé szorongtak, mint azok a társaik, akik nem így nevelkedtek – áll a kaliforniai egyetem kutatásában.