Back to top

Kiskerti dilemma: gyom vagy por?

Elsőre furcsának tűnhet e két probléma összekapcsolása, ám eredetük viszonylag közös. Ott ahol a talaj nincs fedve, ott vagy poros rész alakul ki, vagy gyomos. Ezért a megoldás is hasonló gyom és pormentesítés esetén, és lehetőségek is vannak bőven.

Amennyiben gyorsan le akarnánk zárni a témát a leghatékonyabb megoldás, ha lebetonozzuk az egész kertet: por sem lesz, gyom sem lesz. Mondjuk így nem túl esztétikus, és kevésbé lesz élhető így a kertünk.

Ha kertészeti üzemi, vagy szántóföldi termesztésben nézünk példákat, sőt a bio-termesztésben is lényeges, hogy a talaj mindig fedett legyen. Ahol nem fedett a talaj, ott száraz időben a szél elkezdi elhordani, előbb-utóbb gyomnövények népesítik be, illetve eső után hamar kiszárad.

A füvesítés is jó talajtakarás, vizet tart vissza, és a gyomokat is elnyomja
Fotó: wikipedia
A talaj fedését üzemi környezetben megoldhatjuk például a sorközök füvesítésével. A gyümölcsösökben gyakran füvesítettek a sorközök, hiszen így az nem gyomosodik be és eső után is jól járható, valamint megakadályozza a talaj gyors kiszáradását.

Ha a sorközök egyszerűen csak tárcsázva lennének, akkor nagy lenne a por a területen, rendszeresen kellene tárcsázni a gyommentesen tartás miatt (gyakrabban, mint így, füvet vágni). Eső után nem lehetne a területre menni, mert ragadna a sártól, és utána hamar kiszáradna a talaj, hiszen a föld sötét színe sokkal hamarabb felmelegszik, és pára formájában „kisugározza” a vizet, míg a fű visszatartja ezt.

Szamócásban a növények közé vagy szalmát, vagy fekete fóliát tesznek. Ennek is ugyanaz a célja: a talaj ne legyen fedetlen, ne gyomosodjon és a gyömölcs ne piszkolódjon be.

A múlt században Kecskemét környékén a futóhomokos területeknél fokozottan lényeges volt a terület növényborításának a megoldása. A homokot – lévén nem kötött – könnyen felkapta a szél, és egész nagy, akár kertnyi homokbuckákat volt képes átpakolni. A futóhomok megkötésének módja a növényekkel való betelepítésük volt, így a szél eróziós hatása már nem tudott érvényesülni.

A Sedum acre - borsos varjúháj jó talajtakaró, de nem lépésálló
Fotó: wikipedia
Talajfedés növényekkel

Ott ahol napos helyünk van, akár az évelőágyásban a növények között is, egyszerűen fedhetjük a talajt növényekkel. A füvesítés nem mindenütt megoldható, például egy ágyáson belül sem, hiszen azt nyírni kellene, ilyen helyen azonban macerás. Ám ültethetünk ekkor törpe díszfüveket, például csenkeszeket. Ezek kisméretű csomósodó fűfajták, melyek 15-20 centiméternél nem nőnek nagyobbra, így nem kell őket vágni.

Számos más kis növésű növény van (például a varjúhájfélék), melyek ugyan nem taposás állók, de hamar elszaporodnak a rendelkezésükre álló felületen, és takarásukkal gyommentesen tartják a talajt, sőt még díszítenek is.

Nagyobb felületeken más fűpótlókat is alkalmazhatunk, mint például a fehér herét, százszorszépet. Ezek szépek, ellátják a talajtakaró funkciójukat, és nem kell vágni őket a fűfélékkel ellentétben.

Takarás agroszövettel

Az agroszövetek olyan szőtt, műanyag, textilszerű anyagok, melyek a vizet átengedik ugyan, de a gyomok megtelepedését megakadályozzák. Használhatók önmagukban is, de az nem túl esztétikus, és a lerögzítésüket akkor nagyon jól meg kell oldani, mert könnyen felkapja a szél. Inkább más talajtakaró eszközökkel együtt szokás alkalmazni. Például leterítjük az agroszövetet, és rászórjuk a kavicsot, murvát, fenyőkérget, tehát egy másik, nagyobb díszítőértékkel rendelkező talajtakaró anyagot.

Takarás fenyőkéreggel

Egyszerű és természetes megoldás. Minél apróbb fenyőkérget választunk, annál kisebb a gyomosodás esélye, de annál hamarabb indul majd bomlásnak ez az anyag, tehát hamarabb kell cserélni. A már bomlásnak indult fenyőkéreg még szép ugyan, de a gyomosodástól már nem véd kellőképp. Ha nagyobb darabos terméket választunk, ott a hézagok miatt esélyesebb némi gyomosodás, tehát célszerű e problémát ellensúlyozandó, vastagabb rétegben teríteni.

A kavicsos talajtakarás is jó: nem poros és a gyomokat sem engedi kikelni
Fotó: wikipedia
Takarás kaviccsal

A már említett módon – agroszövettel kombinálva – a leghatékonyabb, ámkavicsnál szegélyről is gondoskodnunk kell. Míg a fenyőkéreg egy része – ha mondjuk a füves részre keveredik – az nem okoz különösebb gondot, ez kavics esetén fűnyíráskor balesetveszélye is, és a fűnyírót is rongálja. Tehát kavicságy készítése előtt tegyünk le valamilyen szegélyt, ami megakadályozza a kavics szétszóródását. Erre legegyszerűbb a műanyag gyepszegély, amit kb. 20 cm mélyen a földbe kell ásni, és a kiálló 2-3 centiméteres része gondoskodik a gyeprész és az ágyás elkülönítésétől.

Fűkaszálék

A levágott és összegyűjtött füvet a komposztra is vihetjük, de a zöldséges ágyásban a sorok között előbb talajtakarónak is használhatjuk. Az így leterített fű nem engedi kikelni a gyom magvakat, de a talajnedvességet is jól őrzi.

Gyommal takarás

Az előbbi fűkaszálékos megoldás kevésbé esztétikus változata. A zöldséges sorközökben kikapált gyomokat ott a sorok között hagyjuk megszáradni, addig is takarják a talajt. Csak akkor használjuk fel a gyomokat, ha még nem magzottak fel, hiszen ebben az esetben segítünk a gyomok szaporodásában. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyomnövényen, ha már zöld magok vannak, és akkor kapáljuk ki, azokat képes a növény már gyökér nélkül beérlelni, és csíraképes gyommagvak lesznek belőlük. Tehát maximum virágzó stádiumban lévő kikapált gyomok alkalmasak ilyen célra.

Vegyszeres és hővel történő gyomirtás

Ha óvatosan végezzük, kis helyeken is biztonságosan alkalmazható. Elsősorban deszikkáns, azaz zöld levélfelületen felszívódó totális szereket alkalmazhatunk. Használjunk a jobb célzás érdekében kis kézi permetezőt, és a kifújás közben a másik kezünkben tartott kartonlappal óvjuk a haszonnövényeket a szer elsodródásától. Ha mégis kerül vegyszer valamelyik kultúrnövényre, bő vízzel mossuk le a növényt, ezzel olyan mértékben felhígítjuk a rákerült vegyszert, hogy az már nem lesz káros hatással rá. Újabban kaphatók hőhatáson alapuló gyomirtó eszközök, melyek a búrájuk alatt felmelegítik a levegőt és a gyomnövényre irányítva azok e hőhatástól pusztulnak el. A vegyszeres gyomirtáshoz képest sokkal inkább környezetbarát megoldás ez.

MMG - Tanácsok kerti tó kialakításához, valamint kertünk öntözéséhez

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mikor kezdjük el öntözni?

A fák gyökerei nagy területet hálóznak be a talajban, és a legtöbb vizet és táp­anyagot két időszakban veszik fel: március közepétől május közepéig, illetve augusztusban és szeptemberben. Mindkét időszakban energiaigényes élettani folyamatok játszódnak le a fákban, amit lehetőség szerint nekünk is támogatnunk kell.

Színes-formás sárgarépák

A statisztikai jelentések szerint az utóbbi 10-15 évben egy magyar ember évente átlagosan 6,5-7 kg sárgarépát és petrezselyemgyökeret fogyasztott. Ez egy hétre vetítve 125-135 grammnak, azaz egyetlen sárgarépának felel meg.

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

Egyszerűbb utak a kertben

Nem feltétlenül lustaság, ha egyszerűbb és komfortosabb megoldásokat keresünk a kertünk gondozása során. Azok is szeretnének rendezett és szép környezetben élni, akiknek kevés idejük jut kertészkedésre, vagy az egészségük miatt kell kímélniük magukat. A pihenőkertről, amitől elsősorban örömöt - és kevesebb munkát - remélünk, Baki Szilvia gyógynövény-alkalmazási szakmérnökkel beszélgettünk.

Jelentős károkat okoztak a fagyok a kajsziültetvényekben

Országszerte jelentős károkat okoztak a csonthéjasoknál – főképp a kajsziültetvényekben – a múlt heti fagyok, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A következő hetekben számos gyümölcsfaj virágzik, a gazdálkodók igyekeznek megóvni őket az időjárás viszontagságaitól, ugyanakkor bíznak abban, hogy nem tér vissza huzamosabb időre a fagyos idő.

A jövő termőterülete a tenger

A gazdálkodás hagyományos receptje, melyben a jó minőségű termőföld, az ivóvíz és a napfény játszotta a főszerepet, hamarosan átalakulhat. A legfontosabb összetevők mennyisége véges, így itt az ideje, hogy alternatív megoldásokat is figyelembe vegyünk a jövő növénytermelését illetően. Akár folyókon és tengereken ringatózó üvegházakban is folyhat majd a termelés...

Kúszónövények: a sebesség is számít

A növények különböző funkciókat is elláthatnak a kertünkben: a szobai szőnyeg kinti megfelelője a pázsit, a térelválasztó falaknak a sövények felelnek meg, a futónövények kusza szövedékei pedig szabadtéri függönyökként funkcionálnak. Utóbbiakkal jól eltakarhatók olyan dolgok, melyeket nem szeretnénk hogy szem előtt legyenek…

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.