Back to top

Gyümölcsfák megporzása, terméskötése

Az, hogy egy-egy gyümölcsfa öntermékenyülő-e, vagy más pollenadó fajtársaira is szükség van a jó terméshozamhoz genetikai tulajdonság. Egyivarú-, vagy kétivarú virág, szél-, vagy rovarmegporzás, egylaki vagy kétlaki növény... Elsőre bonyolultnak tűnhet, de érdemes tisztában lenni a növényi "szexualitás" alapjaival a jobb termés érdekében...

A jó beporzáshoz sok minden kell
Fotó: wikipedia
Megporzás, megtermékenyítés, terméskötődés

A hazánkban termesztett gyümölcsfajok közül szélporozta a dió, a mogyoró és a gesztenye. Ezeknél a szél juttatja el a virágport a termős virágokra. E növényfajok óriási mennyiségű virágport termelnek, hiszen a szélbeporzás egy eléggé pazarló folyamat, sok pollen nem kerül termős virágokra - így kárba vész. Hogy a megfelelő mennyiségű beporzás mégis megtörténjen ezért e növények akár 2000-szer több pollentermelő hímvirággal rendelkezhetnek, mint termőssel. A többi gyümölcsünk jellemzően rovarmegporzású (bár az újabb kutatási eredmények szerint a légmozgás itt is bír némi jelentőséggel).

A rovarok az őket csalogató színes és illatos virágok között repkedve, táplálékot keresve juttatják ez egyik növényről a másikra a pollent.

Attól függően, hogy a virágpor mely növény egyedéről származik, beszélhetünk önmegporzásról, vagy idegenmegporzásról. Első esetben egyazon (kétivarú) virágban képződött virágpor képes megtermékenyíteni ugyanahhoz a virághoz tartozó petesejtet, és így nincs akadálya gyümölcs kialakulásának. Idegen megporzást igénylő (önmeddő) növényeknél az adott virág bibéjében a saját virágpora nem képes lejutni a petesejtig. Erre csak másik, ugyanolyan fajú egyed virágpora alkalmas.

Ha minden virág bekötne, abból sok apró termés lenne
Fotó: wikipedia
A házikert gyümölcsfa választékának tervezésénél fontos tudnunk, hogy egy fajta öntermékenyülő, vagy önmeddő, azaz idegenmegporzásra van szüksége a gyümölcs kialakításához. Amennyiben csak másik fajta virágporával lesz eredményes a termés kialakulása, akkor megporzó növényről is kell gondoskodnunk. Ez a gyakorlatban azért nem ennyire sarkított kérdés. Hiszen ha elültetünk egy egyébként idegenmegporzást igénylő almafajtát a kertünkben, a környéken valószínűleg lesz másnak egy olyan almafája, mely más fajtájú, mint a mienk, de virágzása ugyanarra az időre esik: így egymásnak kölcsönösen jó megporzói lesznek.

Jelentősebb gyümölcseink termékenyülési viszonyai

Számos környezeti és egyéb tényező befolyásolja azt, hogy virágzást követően mennyi termés alakul majd ki a virágokból.

Természetesen jóval több virágot bontanak a fák, mint amennyiből termés képződik. Almánál, ha a virágok 25-30 százalékából; meggynél, cseresznyénél 10-12 százalékából; szilvánál a 15 százalékából termés lesz, az már jó eredménynek számít. Itt is az arany középút a legjobb. Ha túl kevés virág termékenyül meg, akkor alig lesz gyümölcsünk. Amennyiben pedig túl sok, akkor gyümölcsritkítás nélkül rengeteg apró szemű gyümölcsöt szüretelhetünk majd.

Az almafélék közül az újabb fajták esetén már vannak jól öntermékenyülő fajták, ám a régebbiek - a Starking, Golden Delicious, Jonatán - más fajták virágporával termékenyülnek jól. Tehát biztos, ami biztos, legjobb, ha egynél többet ültetünk almából, de olyan fajtákat válasszunk, melyek egy időben virágoznak.
A birs öntermékenyülő, így ha közel, s távolban csak a mi egy szem birsalmafánk árválkodik a környékben, akkor is jó termésre számíthatunk.
A körtéket megint csak önmeddőnek kell tekintenünk, tehát több fajtát kell ültetnünk, vagy célszerű feltérképezni, hogy a közelbe vannak-e a mienkével egy időben virágzó körtefák. Egyes körtéken (pl. Clapp kedveltje, Arabitka, Kraszán) megporzás nélkül is lesz gyümölcs, ennek ellenére körték esetén a termesztés biztonsága inkább a több fajtából összeállított, kölcsönösen egymást porzó csoportok ültetését diktálja.

A termőegyensúlyt mi metszéssel, a természet a megporzókkal és a fagyokkal szabályozza
Fotó: wikipedia
A cseresznyék is többségében önmeddők. A meggyek közül pedig a nagy gyümölcsű Pándy változatok szintén önmeddők, sőt virágporuk még más fajták termékenyítésére is alkalmatlan. Az apró szemű cigánymeggyek az egyedüli öntermékenyülő meggyek, és ezek virágpora minden más meggy, és cseresznye megporzására és megtermékenyítésére alkalmas. Ezért mindenképp érdemes egy cigánymeggyet is tartanunk, ha valamelyik szomszédunk ezt nem tenné meg helyettünk. Bár ezek gyümölcse kicsi, ízre sem a legjobb, ám kiváló ételszínezék, és kompótnak is felhasználható elsődleges feladatuk mellett - ami nemes fáink jó termésének biztosítása.
A kajszibarackok többségében a birshez hasonlóan öntermékenyülők. A szilvák, és az őszibarackok esetén fajtája válogatja, hogy saját, vagy másik egyed pollenje alkalmas a termésképzést megindítani. A szamócák, málnák, piros ribiszkék öntermékenyülők, a feketeribiszke fajták között találunk öntermékenyülő és önmeddő fajtákat is.

Egylaki és kétlaki...

Amikor egy virágon belül megtalálható a termő (nőivarú) és a porzó (hímivarú) is azok kétivarú virágok. Ha egy virág csak hím, vagy csak nőivarú, akkor azok egyivarú virágok. Ha a kétféle egyivarú virág egy növényen helyezkedik el, akkor azt egylakinak nevezzük, míg ha az adott faj egyik egyedén csak hím, vagy csak női virágok vannak, akkor pedig kétlaki növényről beszélünk. A dió és a gesztenye virágai például egyivarúak, de mivel mind a kétféle ivarú virág jelen van ugyanazon a növényen, ezért egylakiak.

Ültetéskor fontos a jó fajtaválasztás, hogy a növények egymást segítsék majd a megporzáskor
Fotó: wikipedia
Hogy ezek miben befolyásolja a terméseredményt? Egylaki növények esetén nem sokban, kétlakiaknál már annál inkább. A homoktövis, vagy a hagyományos kivi (az újabb fajták már öntermékenyülők) kétlaki növények. Egyik egyeden csak hímvirágokat találunk, másikon csak nőivarú virágokat. Ezeket mindenképp párban kell ültetnünk ahhoz, hogy termést hozzanak, hiszen itt már nem csak a virágok egyivarúságáról beszélhetünk, hanem a növény egyedeinek is van ivari jellege: van egy hím növény és egy termős női egyed.
A homoktövis esetén különösen érdekes, hogy nem csak virágzás és termés alkalmával tudjuk megkülönböztetni a különböző ivarú egyedeket, hanem bármikor. A homoktövis női egyedei ritkásabb ágrendszerűek, hosszú kesze-kusza ágaik vannak, míg a hím egyedek kompaktabbak, tömörebbek, rövidebb ágúak és nagyobb termetűek. Így aki homoktövist szeretne kertjébe, jól teszi, ha a díszkertbe ülteti a szebb, hímivarú egyedet, míg a haszonkertbe a gyümölcsök közé a kevésbé látványos ám termést hozó női példányokat. Természetesen kétlaki növények esetén egy hímivarú egyed több termős példány virágpor-ellátásáról képes gondoskodni.
Első olvasásra lehet, hogy bonyolultnak tűnik ez a "növényszexológiai" fejtegetés, ám ha kicsit megismerjük gyümölcstermő növényeink virágszerkezetét és termékenyülési tulajdonságait, sokkal jobb terméseredményeket érhetünk el, mint ha csak találomra ültetnénk a fajtákat kertünkbe.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiskertek öntözése: már most is szükséges lehet…

Már idén is voltak meleg napok, amikor csapadékhiány volt tapasztalható a kertekben: a zöldségeskertekben elvetett magok kelesztő öntözés nélkül nem tudnak kicsírázni, és a palántázás után is szükség van vízpótlásra… Bár most esős napok vannak országszerte, ez nem marad így sokáig...

Végre berobbant a spárgaszezon

Az időnként már túlzottan is meleg napokon lendületesen fejlődnek a sípok, így akár reggel és este is végig kell menni a sorokon a szedőknek. A napi hozam pedig az előző hetinek a háromszorosa, tudtuk meg Gulyás Jánostól, az 50 hektár, zömében zöldspárga ültetvénnyel rendelkező Bács-Zöldért Zrt. igazgatójától.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Méregtelenítő kúrák - használ vagy inkább árt a testünknek?

A méregtelenítő kúrák célja a szervezet méregtelenítése a mérgező anyagoktól, népszerűek az egészségük javításában érdekelt emberek körében. De vajon ezek hasznosak vagy inkább károsak?

Értékteremtő tevékenységnek tekinti a kiskertek művelését az agrártárca

Országos jelentőségű, értékteremtő tevékenységnek tekinti az Agrárminisztérium (AM) a kiskertek művelését - jelentette ki a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Kiskert program 2020-2025 pénteki sajtótájékoztatóján Budapesten.

A paradicsom térhódítása az olasz gasztronómiában

Legyen szó egy pizzáról vagy egy spagettiről Olaszország legikonikusabb ételei mind tartalmaznak paradicsomot. De ez nem volt mindig így. Valójában a paradicsom csak a 19. században vált az olasz gasztronómia szerves részévé, azelőtt pedig azt gondolták erről a növényről, hogy mérgező.

Mi a hosszú élet titka?

Az emberek többségének az álma, hogy idősebb korában lássa felnőni az unokákat és aktívan részt vegyenek az ő életükben. Ezért is nagyon fontos a megfelelő táplálkozás, aminek elengedhetetlen eleme a zöldség-, gyümölcsfogyasztás.

Szamócamálna – akkora, mint a szamóca, de málna

A Kerti Kalendárium szerkesztőségéhez érkezett a kérdés, hogy hogyan kell ápolni a szamócamálnát, latin nevén a Rubus illecebrosus málnafajt. Ez a távol-keleti növény könnyen nevelhető nálunk is, de nem különösebben jóízű. Téli hidegre nem érzékeny, talajban nem válogat, viszont nagyon szúrós és szerteágazó gyökérzetével meredek rézsűk megfogására alkalmas.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Eső formájában érkezik a májusi arany

A jó májusi időhöz csapadék és meleg kell. Az elkezdődő csapadékos időszak országszerte hoz esőt, nagy valószínűséggel megáznak az állományok a jövő hét elejéig. Szükség is van a csapadékra, a talaj fölső rétege ugyanis nagy területen száraz, a frissen kelt kapás növények, és az őszi vetések is meghálálják majd. A fejlődésben egyébként 1-2 hetes lemaradás van a hideg tavaszi idő miatt.