Back to top

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Az intézmény élén töltött évek után Dr. Szabóné Lázár Ibolya nyugdíjba vonult, és a helyét Horváth Zoltán vette át. Mint lapunknak elmondta, az elődje által megteremtett szilárd alapokra építkezve kívánja folytatni a majormúzeum tevékenységét.

Az új igazgató számára egyébként nemcsak a szakma, hanem a Magyar Mezőgazdasági Múzeum filiáléjaként működő létesítmény sem ismeretlen.

– Gazdasági agrármérnökként végeztem Gödöllőn, majd hosszú évekig az agrár-közigazgatásban dolgoztam. Ezt kö­vetően kerültem a majormúzeumba mint kommunikációszervezési munkatárs – idézte fel a szakmai múltját. – Elődöm nyugdíjba vonulását követően a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója kért fel az intézmény vezetésére. A dolog pikantériája egyébként, hogy a majormúzeum tőszomszédságában nőttem fel. Gyerekként itt játszottunk, gőtéztünk és piócáztunk a Büdös-árok mellett – és közben mit sem tudtunk arról, hogy a hatalmas kőfalak mit takarnak. Akkor még ez az egész világ ismeretlen volt számunkra. Nem is gondoltam volna, hogy valaha a falak másik oldalára kerülök, és testközelből ismerhetem meg, majd irányíthatom az ezernyi látnivalóval és érdekességgel rendelkező múzeumot. Ezek sorát szeretném bővíteni, bemutatva mindazt, amit a létesítmény nyújtani tud, természetesen a kornak megfelelő attrakciókkal.

Régi vágyuk volt, hogy a majormúzeumban a baromfin kívül patás állatok is legyenek
Fotó: Bella Huba

Nagyon sokat köszönhet elődömnek a majormúzeum, erős örökséget hagyott maga után.

Az utóbbi 10 évben rendkívüli volt a fejlődés, sok fejlesztést hajtott végre, és egyre több programot kínált a kiállítóhely. A jövővel, a további beruházásokkal kapcsolatban azt tartom a fő feladatomnak, hogy mindent úgy alakítsunk, hogy kötődjön ehhez a szép örökséghez.

A tervek megvalósítását egyelőre meghiúsította a járvány, de Horváth Zoltán biztos benne, hogy ez csak átmeneti helyzet, és hogy a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhelyre szép jövő vár.

– Jelenleg sajnos zárva tartunk. De örök optimista lévén ebben a helyzetben is szeretnénk megtalálni azokat a pozitívumokat, amikből a későbbiekben profitálhatunk – és elmondhatom, hogy találtunk is ilyeneket. Rengeteg háttérmunkát el tudunk végezni, amire a korábbi években nem volt lehetőség vagy idő. Gondolok például a műtárgyak felújítására, a múzeum átalakítására és új tervek kidolgozására.

Sok-sok ötlet felmerült a megbeszéléseken, játékok fejlesztésétől kezdve a dekorációs elemekig.

Tehát a falak között gőzerővel folyik a munka, új programokat, múzeumpedagógiai elképzeléseket dolgozunk ki. Rendezvényeket is tervezünk, az eddigiek megtartása mellett újakat is beillesztünk programjaink sorába.

Jelenleg online dolgozunk, ami nem könnyű, ennek ellenére arra törekszünk, hogy minél több embert megszólítsunk. Ez volt a célja például a Beporzók Napja alkalmából készített videónknak, ami sokaknak tetszett. Célunk, hogy ebben az időszakban is minél több aktuális természetvédelmi és mezőgazdasági jellegű ismeretet osszunk meg.

Horváth Zoltán szerint a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely jól illeszkedik a város turisztikai koncepciójába
Fotó: Bella Huba

Horváth Zoltán elárulta, arra számítanak, hogy tavasz végére újraindíthatják a tényleges múzeumi tevékenységet. Rendkívül gazdag kínálattal készülnek erre, minden téren.

– Átadhatjuk, illetve elindíthatjuk pályázati fejlesztéseink „eredményeit”, amik egyrészt nagyban szolgálják a munkánkat, másrészt újfajta látnivalókat kínálnak a hozzánk betérőknek. Élménygazdaságunkban régóta van egy méhesház, amit az utóbbi években nem használtunk. Itt a méhek világát mutatjuk be. Minden bizonnyal nagyon érdekli majd a gyermekeket a mikroszkópos programunk is.

A múzeumpedagógiánál maradva, a jövőben bízva már februárban meghirdettük nyári táborainkat. Ezek egy hét alatt beteltek, úgyhogy új időpontokat is kiírtunk. Így összesen nyolc hétig lesz nyári tábor a majormúzeumban. A táborok tematikáján is változtattunk. A kézművességre alapozott nyári kalákatáborokat szokás szerint megtartjuk, de egy újat is indítunk, a Kis Majorgazda tábort.

Régi vágyunk volt, hogy a majormúzeumban a baromfin kívül patás állatok, szamár és ló is legyenek.

Ezt, nagy örömünkre, sikerült megvalósítani, ráadásul nemcsak megmutatni tudjuk őket, hanem a gondozásukkal kapcsolatos foglalkozásokat is tartani tudunk, hogy bemutassuk azokat az időket és azokat a munkákat, amiket nagyszüleink végeztek.

A gyerekek a táborban megtanulhatják, hogy milyen volt az állatgondozás, hogyan etették és gondozták a háziállatokat. Füvet szedünk, amit lovas fogattal viszünk be a gazdaságba, etetünk, pásztorkodunk, almozzuk az állatokat. Szeretnénk elérni, hogy a gyerekek ne csak a „de cuki” módon kerüljenek kapcsolatba az állatokkal, hanem valóban megbecsüljék őket – na és persze mindazt a munkát, amivel a tartásuk jár.

Ugyancsak jó volna, ha csökkenteni tudnánk a gyerekek félelmeit vagy tartózkodását az állatoktól, és úgy gondolom, hogy egy hét alatt annyi szép és jó élmény éri őket, amivel elérhetjük mindezeket a célokat.

A Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is újdonságokkal várja.

– A majormúzeum a Festetics-örökség része, így pályázni tudtunk az azzal kapcsolatban meghirdetett forrásokra. Sikerült felújítanunk belőlük az egykori cselédházakat és a majorcsárdát. A beruházásnak köszönhetően rendezvényteret, új konyhát, vizesblokkot és két kiállítóteret alakíthattunk ki. Ez egyben azt jelenti, hogy az összes programunkat autentikus helyszínen tudjuk tartani. Megnyithatunk a látogatók előtt egy malmot is, ahol „A gabonától a kenyérig” című kiállításuk keretében tudjuk bemutatni a kenyérkészítés lépéseit. Ez a bemutatónk eddig is létezett, de egy malommal együtt nyilván autentikusabbá válik.

Horváth Zoltán bízik benne, hogy a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely a város turisztikai koncepciójába is jól illeszkedik.

A „darázsgarázs” hasznos rovarok tojásrakó helyéül szolgál, például magányosan élő méheknek és darazsaknak
Fotó: Bella Huba
– A majormúzeum 2,5 hektárja igazi oázis Keszthelyen. Kül- és beltéri kiállítóhelyeink közé tartozik egy mintakert, egy élménygazdaság, bemutatóhelyek, vagyis számos értékkel rendelkezik a legtöbbek által ismert régi gőzgépeken kívül is. Kapuinkat szélesre tárva mindezt szeretnénk megismertetni a lakossággal, helyiekkel, környékbeliekkel és természetesen a turistákkal is.

Keszthelyen nagyon széles a múzeumok palettája, de úgy gondolom, ezek az intézmények nem gyengítik, hanem éppen ellenkezőleg, inkább kiegészítik és erősítik egymást.

Ennek alátámasztására megemlíteném például a Múzeumok Éjszakája szervezett helyi eseményeit, ami mindenhová rengeteg látogatót vonz. Azonkívül nemrég létrehozta a város a Kulturális Kerekasztalt, amelynél a mi kiállítóhelyünk is képviselve van. Bízom benne, hogy a kerekasztal mind a közös munkát, mind az intézmények egyedi tevékenységét segíteni fogja.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Rovartenyésztés felsőfokon: Amusca és Mavitec innovációja

A mérnöki, építési és tesztelési időszak után már rendelhető az első méretezhető, mobil rovartenyésztő "istálló". A forradalmi ötlet dr. Walter Jansentől, a rovarfehérjék előállításával foglalkozó Amusca rovarszakértőjétől származik, célja pedig az élő rovarlárvák előállítása fehérjetermelés céljából, a baromfi- és vízitakarmány-ipar számára.

Aszály sújtja a brazil kukoricát, a takarmányköltségek fenyegetik a húsipart

A száraz időjárás és a rosszul időzített ültetés nehezíti Brazília idei második kukoricatermését, felélesztve a takarmányárak újabb megugrásától való félelmeket, és emlékeztetve a húsipar 2016-os aszály utáni válságára.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Afrikai sertéspestis elleni vakcinát tesztelnek

Az afrikai sertéspestis elleni új vakcina klinikai tesztelése zajlik a Fülöp szigeteken, ahol nagy méreteket öltött a járvány.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Baromfihús hiány az Egyesült Államokban

Az amerikai piacon jelenleg gondot okoz a baromfihús iránti kereslet kielégítése. A csirkehúsos szendvicsek a vártnál jobban fogynak, de a hústermelők nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel.

Magyar óriás - A galambok királynője

Ha az amerikai King a galambok királya, akkor a magyar óriás a galambok királynője. Sajnos hazánkban kevés van belőlük, amit könnyen megértünk, ha tudjuk, hogy ennek a fajtának sem a tartása, sem a tenyésztése nem egyszerű.