Nem csak a fagy, a hűvös is okozhat problémát. Ha a melegkedvelő paprika, paradicsom vagy egynyári virág palántáinkat idő előtt ültetjük ki a kertbe megfázhatnak. Ehhez nem kell fagy, elég egy éjszakai lehűlés és hetekre visszavetheti e palánták fejlődését e hőmérsékletcsökkenés.
A halmazállapot változása a baj
Fagy esetén a folyékony halmazállapotú víz szilárd lesz, és ez sok gondot tud okozni, ám nem mindig a leghidegebb okozza a legnagyobb problémát, inkább a rossz időpontban érkező kisebb fagyok a veszélyesek.
Télen a fagytűrő növényeink nyugalmi időszakukat töltik, fel vannak készülve a hidegre. A lombhullató fákon ilyenkor nincs lomb, a törzsben, ágakban sem zajlanak olyan folyamatok, melyeket a lehűlés megzavarna.
A téli -10 °C alatti, hosszabban, azaz akár egy hétig tartó hidegek azonban károsíthatják a növények szöveteit, de ez elég ritka, hogy ilyen alacsony hőmérséklet ilyen hosszú ideig fennálljon. A nagyobb károkat a korai és a késői fagyok okozzák. A kora téli, azaz inkább késő őszi fagyok esetén – ha a növények még nem készültek fel a télre – lefagyhat a lombozatuk, és az így lehulló levelek helyén lévő kis sebek problémásabbak, mintha a levelek maguktól, fagyhatás nélkül hullottak volna le, hiszen ez egy kényszerített lombhullás. Ez nem jó, de ennél még károsabbak a késői fagyok – tavasszal, amikor a rügyek kipattannak, a gyümölcsfák némelyike virágba borul, és ha ekkor jön a fagy, az meg tudja ritkítani a leendő termést.
Mi számít hidegnek? Mikor, mi – kinek mi…
A kora őszi fagyok és varasodás fertőzés következménye is lehet, hogy a lomb idő előtt lehullik. Ez még tovább növeli fagyérzékenységet. Fokozza a gondokat a korábbi aszályos időjárás, ez ugyanis nyáron rontotta a növények kondícióját, ami miatt fagytűrésük is csekélyebbé válhatott. A fagy miatt sérült ültetvényekben, a következő évben csökken a lombfelület és a produktivitás. Annak ellenére, hogy nincs gyümölcs a fán, láthatóak a kondícióvesztés tünetei: gyengébb növekedés, deformáció az alma kinyílt virágzatában…
A fagyást követő gyors felmelegedés (éjszaka -7 °C, néhány óra múlva 20-25 °C) tovább fokozta a sejtek, szövetek roncsolódását.
Védekezés a tavaszi fagyok ellen
Sajnos a -6, -8 °C-os tartós hidegben nehéz hatékonyan védekezni. A növény fagytűrő képessége jelentősen függ a kondíciójától, tehát ha előző években jól tartottuk a növényt (nem hagytuk, hogy erején felül túlteremjen, gyommentesítettünk, így több tápanyag jutott a kultúrnövénynek), akkor már tettünk valamit a jó kondíció érdekében. Fagy elleni a füstölés és fagyvédelmi permetezés valamennyit használ ugyan, de a fagyvédelmi permetezés a rügyeket védi, a már kibomlott fiatal leveleket nem, tehát ha a fa ilyen „vegyes” állapotban van, akkor ezt ne alkalmazzuk.
Füstölés: az aktív fagyvédelem egyik legrégibb módja a füstölés. Ezzel a levegőt lehet 1-2 fokkal melegíteni, és a talajhő-kisugárzás is csökkenthető vele. A füstölő kupacot úgy készítik el, hogy egy karó köré éghető anyagot (szalmát, venyigét) raknak, majd rá a füstöt szolgáltató nedves levelet, trágyát, vizes szalmát, s végül az egészet földdel takarják. Begyújtás előtt, amikor a léghőmérséklet 1-2 °C-fok, kihúzzák a póznát, és az alsó réteget begyújtják. Egy füstölő kupaccal 40-50 négyzetméteres terület védhető meg a fagytól.
Fagyvédelmi öntözés: ennek során a talaj felszínét öntözzük. Mivel a nedves talaj hőtároló és hőszállító-képessége nagyobb, mint a száraz talajé, a felszínéről kisugárzó hő egy részét pótolja. Csak 1-1,5 méteres magasságban hatékony, így csak bogyós ültetvényekben alkalmazható, fáknál nem.
Fagyvédelmi permetezés: többnyire felejtős módszer, mert kárt is okozhatunk vele. Elve, hogy vizet permetezünk a fára, ami ráfagy a rügyekre, és ez a fagypáncél védi meg a még hidegebb kinti hőmérséklettől. Ám ha a rügy már kipattant, azt roncsolhatja a ráfagyasztott víz.
Aminosavas permetezés: virágzás időszakában az aminosav tartalmú speciális permet csökkentheti a hideg káros hatásait, amelyre számos dél-európai példa van, ám hazánkban alacsonyabb is lehet a tavaszi hőmérséklet annál, mint ami ellen ez hatásos.
Jégeső ellen: lehet a növények fölé jégvédő hálót húzni, illetve léteznek jégágyúk is. A jégágyú üzem közben 7 másodpercenként acetiléngáz és levegő keverékét robbantja be egy tartályban, egy tölcsér az ég felé vezeti a létrejövő lökéshullámot, ami megemeli a felhőréteget 7-8 ezer méter magasságba. Zivatar előtt 20-25 perccel kell elkezdeni működtetni. Hatása 600-700 méter sugarú körben érvényesül. Nem a felhőket hajtja el más terület fölé – mint ahogy azt néhányon tévesen gondolják -, hanem a jég olvadását segíti elő. A NAK 2018. óta működtet hazánkban jégkár elhárító rendszert.
Végül még érdemes megemlíteni a fatörzsek meszelését, ami szintén fagyvédelmi hatással is bír a kórokozókat, kártevőket ritkító tulajdonságán túl. A fehér szín visszaveri a napsugarakat, így azok kevéssé melegítik fel a törzset. Ez kora tavasszal azért jó, mert nappal meleg van, éjjel fagy. Ha nem hagyjuk, hogy a törzs nappal felmelegedjen, nem indul be a nedvkeringés, tehát nincs, ami éjjel megfagyjon a fában, és fagyrepedéseket hozzon létre a törzsön.
Az itt leírt fagyvédelmi praktikák használhatók ugyan, de akkor tesszük a legjobbat növényeinkkel, ha jó kondícióban tartjuk őket, így ők maguk lesznek képesek a mínuszokkal jobban megbirkózni, és probléma esetén gyorsabban regenerálódni…
